A többi, a magyar közéletet felkavaró piramisjáték- vagy brókerügyhöz képest Bróker Marcsi, azaz D. Sándorné története azért is számít a mai napig különlegesnek, azért is bukott rá annak idején a bulvársajtó, mert egy helyi közösségbe beágyazott ember vert át egy teljes várost. A helyieknek legálisnak hazudott módszerrel, a piaci realitáshoz képest jóval kedvezőbb hozamot ígérő nő 1999 nyarától kezdve 15 éven keresztül kamuzott a húszezres Karcag lakóinak, a vádirat szerint legalább 10 milliárd forintos kárt okozva. Bróker Marcsi történetében máig az a döbbenetes, hogy évekig úgy élt családjával Karcagon megbecsült pénzügyi tanácsadóként, hogy a jelek szerint senki sem fogott gyanút a nő eltűnéséig, amikor Belize-re menekült, ahol szintén hasonló módszerrel próbált meg embereket átverni.
Bróker Marcsi a Viszkis rablóhoz hasonlóan a magyar közbeszéd ismert figurája, a történetét feldolgozó RTL-es sorozat alkotói szerint a 10 év börtönbüntetésre ítélt nőnek tetszik is, hogy a műsor promója miatt majd az ő neve is óriásplakátokon szerepelhet. Az RTL Zámbó Jimmy után így ismét egy közelmúltbeli sztorit dolgoz fel sorozatban, Bróker Marcsi története ráadásul még közelebb van időben a jelenünkhöz, hiszen a nőt 2016-ban tartóztatták le és hozták vissza Magyarországra, a másodfokú, jogerős ítéletet pedig 2023-ban mondta ki a Szolnoki Törvényszék az ügyében.
A sorozat terve Bróker Marcsiról akkor indult be igazán, amikor a nő házi őrizetben volt, ekkor készített vele több alkalommal is hosszabb interjúkat Gigor Attila, a sorozat egyik írója és Ditz Edit, a sorozat producere – derült ki azon a beszélgetésen, ahol levetítették a sorozat első epizódját a Magyar Filmszemle programjában. A producer elmondása szerint azért is nyílt meg számukra D. Sándorné ezeken az alkalmakon, mert a sorozaton kreatív producerként Ditz férje, Geszti Péter is dolgozott, Bróker Marcsi pedig nagyon szerette a Rapülőket, ezért is ment bele a találkozókba. Fazekas Máté Bence, a sorozat egyik rendezője és írója szerint ezekből az interjúkból is az jött le, hogy Bróker Marcsi továbbra sem tartja bűnösnek magát, és addig beszélt hosszasan a pénzügyi ügyleteiről, hogy még őket is simán megvezette volna.
A leadott első részből már az is látszott, hogy a sorozat nem annyira a csalások pénzügyi hátterére fókuszál, inkább a családi drámára helyezi a hangsúlyt (a sorozat a család összetételén változtatott a valósághoz képest), ahogy Bróker Marcsi a machinációival teremt anyagi biztonságot a szerettei számára. A sorozat több idősíkon fut párhuzamosan, a történet egyrészt a csalássorozat indulásától, 1999-től, illetve a nő 2016-os elfogásától veszi fel a fonalat, az első epizód pedig nagyrészt azt vezeti fel, hogyan férkőzhetett az emberek bizalmába Bróker Marcsi, és milyen személyes motivációk állhattak az illegális üzletelés mögött.
A bizalmaskodó, a pénzügyi témákban az ember hasába lyukat beszélő nő szerepében Bacskó Tünde jól működik, a színésznő egyszerre hozza a családját mindenáron megvédő anyatigrist, illetve a kisvárosi, szürkezónás, korrupciótól terhelt világban is ügyesen mozgó nőt, akit az első epizódban még banki alkalmazottként ismerünk meg. A sorozat sztorija szerint a nő végül otthagyja a bankfiókot, és aztán az ott szerzett bizalmi kapcsolatainak köszönhetően már önálló vállalkozóként, egy utazási iroda vezetőjeként is megingathatatlan szereplője a helyi közéletnek-
Az első epizód a kilencvenes évek végének, kétezres végének hangulatát már az Álomhajóra komponált főcímzenével is megalapozza (a többi epizódban majd más slágerek szólalnak meg), de a korszakot nem is a ruhák, a jelmezek vagy a frizurák, hanem a szereplők elejtett mondatai idézik meg leginkább. A városban szinte természetes, és nyílt titok, hogy a helyi bankfiók vezetőjének piszkos ügyei után takarítani kell, és a középkorú férfi gyengéi a fiatal lányok, a helyi polgármester pedig már az új, fideszes kormányra készül (Karcag polgármestere a valóságban 1990 és 2010 között Fazekas Sándor, későbbi vidékfejlesztési miniszter volt). Egyetlen epizód alapján az is látszik, hogy Bróker Marcsi karakterének kidolgozásával sokat foglalkoztak a sorozat írói (Gigor és Fazekas mellett Szántó Fanni), alaposan körbejárja azt a kérdést is az első rész, hogy milyen életszakaszban kezdett csalni a főszereplő, de a többi mellékszereplő, vagy például a vidéki város bemutatása az első epizódban azért nem ennyire árnyalt.
Thuróczy Szabolcs játssza Bróker Marcsi férjét, a lángost áruló, sörözve meccset néző férfit, aki olyannak hat ebben a sorozatban, mintha A mi kis falunkból csöppent volna ide. Ennél izgalmasabbnak tűnik a sorozatban Bróker Marcsi gyerekeinek sztorija, ahogy ketten az anyjuk két különböző oldalát testesítik meg: a Tóth Zsófia által játszott Csilla a saját lábán áll a vállalkozásával, kozmetikája is a helyi közösségre épít, miközben fia, Norbi (Martinkovics Máté) inkább átverésekkel próbál meg önállósodni és meggazdagodni. Anger Zsolt pedig az Aranyélet után ismét helyi erős emberként tűnik fel a sorozatban. Az első részben még alig szerepel, de az már ennyiből sejthető, hogy ő lesz az, aki majd pénzmosásra használja a helyi utazási iroda extra szolgáltatását.
A látottak alapján a sorozat a családon belüli kapcsolatok bemutatásánál működik jobban, az azonban aggasztóbb, hogy a vidéki élet ábrázolása egyelőre kimerült a közhelyesebb, szotyizós, focilelátós hangulatban, meg „a kunsági Zidane” felbukkanásában. Azért is tűnt egyenetlennek az első epizód, mert azzal mintha egyelőre nem tudna mit kezdeni a sorozat, hogyan is mutassa be a Bróker Marcsi által átvert embereket. Az első epizódban bemutatott, Bróker Marcsitól pénzügyi tanácsot kérő házaspár naivitása túlzó, mintha erre a szálra már nem annyira koncentrált volna az alkotócsapat a családi dráma kibontása mellett.
Az első epizód utáni beszélgetésen az is szóba került, hogy mennyire lehet hatással a sorozat a börtönben Bróker Marcsi életére, és hogy mennyire menti fel ez a produkció az elítélt bűnözőt. Fazekas szerint a nő eddig is sztárnak számított a börtönben (ahogy azt majd a sorozat későbbi epizódban meg is mutatja), a sorozat csak tovább erősíti várhatóan az ottani reputációját, miközben arra alkotóként odafigyeltek, hogy a sorozat egyáltalán ne kisebbítse a tetteinek súlyát. A sorozatba rendezőként beszálló Herendi Gábor szerint a Toxikománál már átélt hasonló szituációt, amikor a valóságból táplálkozó, nagyon személyes emberi történetet dolgozott fel (a film Szabó Győző függőséggel vívott küzdelmét dolgozta fel), de azt már Ditz hangsúlyozta, hogy nem mindenhol ragaszkodtak a valósághűséghez, a történethez nem dokumentarista módon nyúltak, amit például magával Bróker Marcsival is meg kellett értetni a találkozókon.
Egy rész alapján még nehéz megítélni, hogy végül mennyire rugaszkodik el a sorozat a valóságban történt eseményektől, de a Filmszemlén a legjobb sorozat díját elnyerő A királyhoz hasonló félig igaz, félig kiszínezett történetmesélésre lehet számítani, amiben a korszak, és a kisvárost behálózó korrupció működésének feltárása is fontos elem. Főleg emiatt szól leginkább a jelenünkhöz ez a sorozat, mert Ditz szerint a sorozatban megismert korrupt, szexista miliő továbbra is jellemzi a magyar valóságot, mintha 1999 óta semmi sem változott volna az országban.
A Bróker Marcsi című sorozatot várhatóan 2025 őszén mutatják be az RTL+ Premiumon.
