Parancsoljon, főpolgármester úr! – a kormány kitáncolt Rákosrendezőből, de sok csapdát hagytak maguk után

„Nem estünk csapdába és nem állítottunk csapdát” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, miután bejelentette, hogy a kormány meghátrál Rákosrendező ügyében, Budapest élhet az elővásárlási jogával, nem lesz dubaji befektető által megvalósított városnegyed, a terület megvásárlása után a főváros azt kezd vele, amit akar.

Miközben a kormány egyik nagy mellélövésének is nevezhető, hogy végül az általuk tervezett formában ellehetetlenült a mini-Dubaj-projekt, a kialakult helyzetben akad bőven muníció a Fidesz új üzeneteihez, amit már használnak is Karácsonyék ellen. A projektben ráadásul volt kockázat is kormánynak, innen nézve az se olyan meglepő, hogy nem küzdöttek érte a végsőkig. Nem véletlenül mondta Karácsony Gergely, hogy „de csak csapdákat sejtek. Nem hiszem, hogy paranoiás vagyok, szerintem üldöznek.”

Bár a Budapest gazdasági helyzetét részletesebben ismerőknek visszásnak tűnhet, ez aligha fogja elvenni a kormány és a Fidesz kedvét attól, hogy Rákosrendező megvásárlása miatt azzal vegyék célba Karácsonyékat, hogy

„hát tessék, hiába mondtak mást, most kiderült: mégis van pénze a Fővárosi Önkormányzatnak”.

Ezzel szemben az ellenzéki vezetésű Budapest évek óta pénzügyi problémákkal küszködik. Nem véletlen, hogy nagyobb, saját forrásból finanszírozott beruházásba az elmúlt években bele se kezdtek. Már 2023 első felében „túlélőcsomagot” hirdettek, hogy „kihúzza” az évet a város, de átalakításokkal és összevonásokkal is igyekeznek megfogni a pénzt. A főváros idei költségvetése – de valójában az előző is – azt tűzte ki célul, hogy a jelenlegi szinten tudják tartani a város működőképességét. Magyarán, hogy járjon a villamos, és elvigyék a szemetet.

Pénzügyi helyzetéért a főváros a kormányt teszi felelőssé, amely szolidaritási hozzájárulás címen évről évre egyre több pénzt vesz el a költségvetésből – emiatt pert is indítottak, ennek az egyik körét meg is nyerték. Ezen túl az állam által nyújtott működési hozzájárulás összegében se volt érdemi emelés az utóbbi években. A kialakult helyzet és a pénzügyi bizonytalanság miatt Karácsony Gergelyék már évek óta kongatják a vészharangokat, de a kormány szerint a fővárosnak nincs oka panaszkodni, mert az iparűzésiadó-bevételük épp eléggé megugrott az évek során.

Nem véletlen, hogy a Fidesz a költségvetési kérdésre ugrott rá a leglátványosabban Rákosrendezőnél. Budapesti vezetőjük, Szentkirályi Alexandra, a visszatáncolás első pillanata óta ezzel támad. Kedden „ha van pénze a Fővárosnak, Karácsonyék miért verték át a budapestieket?” címmel tartott sajtótájékoztatót, majd felsorolt egy tucat hiányzó beruházást (P+R parkolók, K-híd-felújítás, útfelújítások Városháza Park stb.), amiknek a budapestiek örülnének. Szerinte most látszik, hogy Karácsony nem mond igazat, amikor az állítja, hogy a főváros ki van véreztetve, a kormány elveszi a pénzt.

Szentkirályi maga mellé is gyűjtötte a „lesajnált” kerületek fideszes polgármestereit, akik felsorolták, hogy mire kellene költenie náluk a fővárosnak. „Fordítsanak ránk több figyelmet, de ha nem, akkor elég, ha küldenek egy kis pénzt” – mondta Karsay Ferenc XXII. kerületi polgármester. Kovács Péter (XVI. kerület) szerint a főpolgármester a Rákosrendezőre költött összeg 1 százalékából oldhatná meg az elhúzódó problémáikat.

„Ha van pénz önként vállalt feladatra, akkor kérem a főpolgármester urat, foglalkozzon azzal is, ami a törvényileg kötelező feladata”

– mondta utalva az „önként vállalt” rákosrendezői területvásárlásra.

Miközben a „hirtelen gazdaggá lett” Fővárosi Önkormányzat fejéhez vágják az elmaradt vagy hiányolt beruházásokat, arról sem feledkezik meg a kormányoldal, hogy Karácsonyékat felelőtlennek nevezzék. A Fidesz szerint a város „hirtelen előkerült” pénzét most nem értelmesen, hanem egy „szeméttelepre” költik el. Ezzel szembeállítják a kormány „megoldási javaslatát”, ami szerintük azt jelentette volna, hogy ideérkezik egy 5000 milliárd forintos beruházás, a pénzt idehozó dubaji befektető pedig még a takarítást is megoldotta volna. A kormány leegyszerűsített kommunikációjában a „Karácsonyék vettek egy szeméttelepet, amit még ki is kell takarítaniuk” érzékletes képét állítják szembe a saját, meg nem valósuló víziójukkal.

A kormány kommunikációja eleve kettős volt. Egyrészt kárhoztatták Karácsonyt, hogy csődben van a város, de ha a főváros támogatást kért pénzügyi problémáira, arra azt válaszolták, hogy Budapest az ország leggazdagabb önkormányzata. Orbán Viktor szerint szó sincs arról, hogy ők sanyargatnák a fővárost, még így is túl sok pénzt juttatnak Budapestnek. A miniszterelnök és kormányának több tagja, például Lázár János is beszélt arról, hogy Budapest túl sokat visz ki a közösből, az erőforrásokat inkább vidékre kell elvinni.

A kormány a Rákosrendezőre ígért beruházást egyben annak cáfolatának is tekinti, miszerint ők a főváros „kivéreztetését” tűzték ki célul. Megközelítésük szerint most ajánlottak egy fejlesztési lehetőséget, ami Budapestnek egyetlen forintjába se került volna, de ha nem kell, akkor nem erőltetik. „Előkészítettünk egy beruházást. Ez volt a kormány ajánlata a budapestieknek” – mondta Lázár.

Visszatérő, már a rákosrendezői elővásárlási jog közgyűlési vitáján is előkerült szemrehányás a Fidesztől, hogy „ha a Városháza Parkból öt év alatt csak egy pop-up parkot tudtak létrehozni”, akkor hogy lenne képes arra a főváros, hogy egy ekkora beruházást kézbe vegyen. Szentkirályi Alexandra mellett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is erről beszélt. Nagy bedobta azt a kormányzati narratívát is, hogy Budapestnek azért volt szüksége Rákosrendezőre, hogy valamelyik „baloldali mutyiközpontnál” landoljon a terület, majd ne történjen ott semmi.

Hatékony kormányzati együttműködés nélkül azonban gyakorlatilag lehetetlen Rákosrendezőn sikeres beruházást megvalósítani. Erről a rákosrendezői tervekről szóló konferencián a főpolgármester és Vitézy Dávid is beszélt. Karácsony szerint már önmagában a területen áthaladó vasúti infrastruktúra megújításához, rendbe rakásához kell majd a MÁV segítsége. És ott van a kormány által a terület és a környék rendbehozatalára szerződésbe írt 320 milliárd forintos fejlesztési ígéret is, ennek része például a Kisföldalatti meghosszabbítása és az új vasútállomás is. Ezeket a főváros saját zsebből biztosan nem tudná kigazdálkodni, de ezek nélkül gyakorlatilag megvalósíthatatlanok a rákosrendezői tervek.

Ha a kommunikációs paneleket látva továbbra is kérdés lenne, hogy miért láthat kizárólag csapdákat a főpolgármester, a szerződés is tartalmaz olyan buktatókat, ahol ha szeretné, a kormány akár keresztbe is tehet. Bár Lázár János és Gulyás Gergely is azt ígérte, hogy a kormány által vállalt 320 milliárdos beruházás továbbra is érvényes, akad olyan példa, amikor ígértek, de egy forintot sem utaltak. Hiába van például kormányhatározat a Lánchídra ígért 6 milliárd forintról, ebből a főváros máig nem látott egyetlen forintot se a számláján. Karácsony Gergely ezúttal Lázár Jánossal, illetve az általa kinevezett kormánybiztossal tárgyalhat Rákosrendezőről, sok dolgot eldönthet majd, hogy mire jutnak.

Nem a kispárna alatt találták a pénzt

Érdemes arról is megemlékezni, hogy Budapestnek honnan lett felesleges 50 milliárd forintja, pontosabban inkább arról, hogy egyáltalán létezik-e fideszes politikusok által emlegetett, „hirtelen előkerült” pénz. A válasz röviden: nem. A kormánypárti megszólalók ilyen részletekbe nem mennek bele, de a Rákosrendezőért kért 50,9 milliárd forintot három részletben kell kifizetni az államnak:

• az első, előlegnek és foglalónak is számító 12,7 milliárd forintot még ebben a hónapban el kell utalnia a főváros cégének, a Budapest Közműveknek (BKM);
• majd kormány által a szerződésben vállalt egyes feltételek teljesülése után újabb 17,8 milliárd forintot;
• végül 2039-ig a fennmaradó 20,4 milliárdot is ki kell fizetni.

A három részletből a főváros jelenleg kizárólag az elsőt képes probléma nélkül kifizetni. De ezt a 12 milliárd forintot sem dugdosták valahol, hanem az egyik cégükben van, ráadásul pont abban, amelyiknek elővásárlási joga volt Rákosrendezőre. A néhány éve több budapesti cég összeolvasztásából létrehozott közműcég, a BKM számláján pihen egy nagyobb, részben a MOHU-tól származó, részben eredménytartalékként felhalmozott összeg, erről itt írtunk bővebben. A cég egyébként a MOHU-tól kapott pénzt részben köteles hulladékos beruházásokra költeni (bár az első részlet még kijön a szabadon felhasználható milliárdokból), eredménytartalékát pedig fordíthatná saját fejlesztéseire is. Karácsonyék ebből tervezhették a 2025-ös költségvetéssel beharangozott „köztisztasági beruházási program” finanszírozását.

A vásárlással kieső pénzt és a további részletek fizetéséről a főváros azt kommunikálja, majd kigazdálkodják, Karácsony Gergely pedig abban reménykedik, hogy akár a szolidaritási hozzájárulás miatt indított per útján visszanyert milliárdokból is fedezhetik. A főpolgármester néhány hete bejelentette, hogy a bíróság nekik adott igazat, nem lehetnek nettó befizetői az államnak, ezért 2023-ról kamatostul visszajár nekik 28 milliárd forint. Hasonló ítéletre számítanak 2024-ről is, itt már közel 40 milliárdról lenne szó. A helyzet persze nem ilyen egyszerű, a kormány vitatja az ítéletet, és szerdán kiderült, hogy Budapest perre megy az ügyben, így ez a kérdés elhúzódhat.

A kormány rákosrendezői visszavonulója szokatlanul látványos, de közben mégis olyan kommunikációs paneleket ad, amik a jövőben nagyon jól jöhetnek a Budapest vs. kormány harcban. Nem beszélve arról, hogy a visszalépéssel több olyan körülményt is felszámoltak, ami miatt esetleg fájhatott volna még a fejük. Idetartozik, hogy a Fidesznek most semmi szüksége a beruházás körül kialakult, kifejezetten nagy figyelmet kiváltó vitára.

A dubaji befektetővel kötött megállapodást az ellenzék, Karácsonytól Magyar Péterig, a kormánynak fontos szuverenitásvédelem oldaláról támadta, Magyar még tüntetést is kilátásba helyezett. Emellett a dubaji beruházó európai projektjei, például a belgrádi, nem tartoznak a legjobban sikerültek közé. A közvélemény nagy részének az sem tetszett, hogy a Hősök tere mögött egy több száz méteres felhőkarcoló ágaskodjon. A kockázatok és a projekt megvédése helyett a kormány maradt a biztosnál. A területet most átadják, és levonják a maguk következtetését: a fővárosnak van pénze és szándéka, a fejlesztésben segítenek, de a többit oldják meg, ahogy tudják. Lázár János azt mondta, viheti, amit akár úgy is mondhatnánk: parancsoljon, főpolgármester úr!