Lakner Zoltán: Magyar Péternek a stratégiai iránytartás jelenti a legnagyobb kihívást
A kegyelmi ügyben Novák Katalin tartja magát ahhoz a kommunikációs panelhez, amit a Fidesz visz. Ez azt jelzi, hogy a volt államfő továbbra is benne van a rendszerben – mondta a Telex Élőben Laknerrel című, most induló és havonta jelentkező műsorában Lakner Zoltán politológus.
Lakner szerint a Novák által is hangoztatott fideszes kommunikációnak a lényege, hogy legyen lezárva a tavaly februárban kirobbant kegyelmi ügy. A politológus úgy látja, lényeges, hogy Novák családügyi miniszterként futott be, és az ezzel kapcsolatos diplomáciai tevékenységet továbbra is aktívan folytatja. Novák egyfajta „rehabilitációs szakaszban” van, a kormány álláspontját képviseli a nemzetközi térben – véli Lakner.
A Tisza Párt hétvégi rendezvényével kapcsolatban Lakner azt mondta, ezeknek a típusú rendezvényeknek akkor van értelmük, ha egyszerűen dekódolható üzenetük van azok felé, akik nem követik napról napra a politikát, csak felületesen.
Lakner szerint Magyar Péter szombati beszéde olyan volt, mintha a Partizán-interjúban elmondottakat vitte volna tovább. Példaként az elemző Magyar Péter sajtóhoz való viszonyát említette (a szombati beszédében már nem volt konfrontatív a médiával), valamint azt, hogy miniszterelnök-jelölt lesz-e Magyar vagy, sem. Lakner emlékeztetett rá, hogy egy párt általában a listavezetőt nevezi meg miniszterelnök-jelöltnek, így a listaállításkor derülhet ki, kit jelöl kormányfőnek a párt. De Lakner nem hiszi, hogy lenne bárki, aki a Tisza Pártot ne Magyar Péterrel azonosítaná.
A polarizált közélet élet-halál harccá tette a politikát, nem lesz nyugalom
A Partizán-interjúról Lakner úgy vélekedett, hogy Magyar Péter már korábban is többször konfrontálódott a sajtó munkatársaival, majd visszakozott, ebben nincs semmi meglepő. Lakner szerint ennek legfeljebb csak abban az értelemben lehet jelentősége, hogy teflonpolitikusként (minden lepereg róla) nem is lenne szüksége konfrontálódnia vélt vagy valós sérelem miatt.
A polarizált közéletben a konfrontatív politika élet-halál harccá teszi a politikát, ezért a hívek a támadásokban azt látják, hogy azok a nagy céljaikat akadályozzák. Lakner szerint egyébként teljesen legitim volt az, amit Gulyás Márton képviselt az interjúban, semmi rendkívüli nem volt benne.
Lakner úgy látja, nem sok realitása van annak, hogy a választásokig az emberek megnyugodnak. Az elemző szerint egy olyan elhúzódó interjú, mint amilyen a Partizán, megmutathatja, milyen szellemi állóképessége van egy politikusnak.
Döntően azoknak kell eladni a politikát, akik nem fogyasztják napi szinten – hívta fel Lakner a figyelmet. Szerinte Magyar Péter számára a stratégiai iránytartás az, ami kihívás. Ez azt jelenti, hogy Magyarnak nem szabad hagynia magát eltéríteni attól, amiről úgy gondolja, hogy az embereknek fontos. Ez pedig a megélhetési probléma. Ezenkívül le kell dolgoznia Orbán Viktornak azt az előnyét, hogy ő jobban érti a magyar emberek problémáját, mint a miniszterelnök.
Lakner szerint Magyar stratégiai célja az is, hogy azt az érzetet növelje, hogy képes jobban csinálni, mint Orbán. Végül az is stratégiai célja, hogy elégedetlenséget leváltó hangulattá alakítsa át a jelenlegi közhangulatot. Erre azért van szüksége, mert Lakner szerint most nincs 2009-es hangulat, nincs összeomolva a rendszer, hanem egy fej fej melletti küzdelem van.
Végül Lakner szerint Magyar stratégiájának része az ellenzékellenesség is, egyszerre akarja eltolni Orbánt és Gyurcsányt. Ez Magyarnak egy világos politikai üzenete.
Utóbbival kapcsolatban Lakner azt mondta, a visszablokkosodott magyar közéletben (ami a kilencvenes években szerinte az alapállapot volt) a két fő szereplő mellett kevés hely jut másnak. Úgy látja, a DK-nak és a Mi Hazánknak lehet arra esélye, hogy bejusson a parlamentbe. Ha ilyenek maradnak az erőviszonyok, mint ma, akkor egy év múlva a nyomás nem a Tisza Párton lesz – mondta ezzel kapcsolatban az elemző.
Kulcsár Krisztián és Ruszin-Szendi Romulusz leigazolásával kapcsolatban Lakner azt mondta, a politikai üzenete ennek az, hogy úgy láttassa, a Tisza Párt egyre fajsúlyosabb, így akarnak bátorítani másokat is a párthoz való csatlakozásra. Lakner szerint azonban ezeknek a szereplőknek nem lesz első vonalbeli szerepük a pártban.
A dinasztia és Majka nem hoz/visz szavazatokat, de azt jelzi, hogy már nincs politikai apátia
A Direkt36 A dinasztia című filmjéről is kérdeztük Laknert. A videó megdöntötte Magyar Péter tavalyi partizános interjújának nézettségét. Lakner szerint van hasonlóság Majka klipje és a Direkt36 videója között, mégpedig az, hogy van egy nagyobb nyitottság az információk értelmezésére. Lakner szerint azonban ebből nem következik automatikus szavazat, ebben egyetért például a kormánypárti G. Fodor Gáborral. A változás most annyi, hogy korábban a közélet iránt nem volt ekkora érdeklődés.
Lakner szerint ezek a videók az érdeklődést fenntartják, ez pedig megkérdőjelezi a politikai apátiát. Az elemző szerint a korrupció témája, a „korrupciós populizmus” már egy széles, de heterogén szavazótábort is egységesíthet.
Lakner egyetértett a riporter felvetésével, miszerint furcsa, hogy a kormánypárti média is témában tartotta a Direkt36 filmjét (ahogy Majka klipjét is), ezzel is növelve a film ismertségét. Szerinte ez azért van, mert a kormánypártban úgy érezhetik, hogy nem hagyhatják figyelmen kívül, ezért inkább megpróbálják előre keretezni ezeket a tartalmakat.
Orbán ellenfele a dekonjunktúra és Magyar Péter együtt
Kérdeztük Laknert az Orbán által bejelentett repülőrajtról is. Lakner részben egyetért G. Fodor Gáborral. Utóbbi szerint Orbánnak nem Magyar Péter, hanem a dekonjunktúra az ellenfele. Lakner úgy véli, Orbánnak Magyar Péter is az ellenfele, de kétségtelen, hogy a dekonjunktúra nagyon komoly ellenfele a kormánynak. Éppen ezért Lakner szerint ha a háztartások gazdasági érzete elkezd javulni, az változtathat a mostani, a kormánynak nem kedvező közhangulaton. Ha ezt egy picike konjunktúra megtámasztja, akkor egy egészen kiélezett verseny lesz.
Lakner szerint ezért az a kép, amit most látunk, nem biztos, hogy ugyanaz lesz később. De ha nem javul a konjunktúra, akkor nehéz lesz visszatérnie a Fidesznek, és csak a hatósági eszközei maradnak.
Egyelőre nem látszik, mi hasznunk származna Trumpból
Lakner szerint kár lenne tagadni, hogy Orbán most a „mainstreamben” van a nemzetközi térben. Az elemző szerint a magyar politika paradoxona az, hogy miközben a nemzetközi térben Orbán befutott, addig belföldön válsággal küzd. Lakner úgy véli, a nemzetközi térben az erőpolitika látszik érvényesülni. De Lakner úgy véli, egyelőre nem látni, hogyan tudná Orbán kimenekíteni a magyarországi német és kínai érdekeltségeket az amerikai intézkedésekből.
Az elemző szerint a kormányzatnak szelektív hallása van. Azt meghallja, hogy Washington bevándorlásellenes, de azt nem, hogy Kína-ellenes. Lakner úgy véli, súlyos stratégiai orientációvesztésben van a kormány, és nem látni, hogy ebben a megváltozott nemzetközi környezetben Magyarország hogyan lenne több, mint egy perifériaország.
A rákosrendezői projekt Lakner szerint arról árulkodhat, hogy nincsen itthon pénz, miközben a NER-nek szüksége lett volna a több ezermilliárdos beruházásra. Lakner azt mondta: az egy B terv, egy politikai, hogy az egész üzletet rálőcsölik Budapestre. Lakner nem zárja ki, hogy az arab befektetők azért vonultak vissza, mert túl zavarosnak ítélték meg a jogi környezetet.
Ha rendeződik az orosz–ukrán háború, az is sok pénzünkbe kerül majd
Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban mennyire hozza azt Trump, amit Orbánék eddig kommunikálták? Lakner emlékeztet arra, hogy az amerikai védelmi miniszter beszélt arról, hogy Ukrajnának le kell mondania területei egy részéről, Európának pedig fel kell készülnie arra, hogy az Egyesült Államok nem lesz mindig a háta mögött. Lakner szerint egy alig követhető irányvonala van a trumpi külpolitikájának, egymásnak ellentmondó dolgok vannak benne.
Nehéz megmondani, hogy ebből mi jön ki. De Lakner úgy véli, hogy kijöhet mindebből akár a NATO-tagsághoz való hozzájárulás emelése, akár egy európai közös haderő. Márpedig ha ez így lesz, akkor Lakner szerint minden európai ország azzal szembesül majd, hogy többet kell költeni erre. Magyarország is szembesül majd vele.
Lakner úgy gondolja, hogy ha Orbán mostani (jobboldali) szövetségesei megerősödnek Európában és szétszedik az EU-t, akkor Magyarország azt is elveszíti az EU-n belül, ami most még előnyös neki. Az elemző szerint ez a jelenség ismét csak a kormányzat stratégiai orientációvesztését mutatja. Lakner emlékeztet rá, hogy Orbán olyan európai politikusokkal szövetkezik, akik éppen abban érdekeltek, hogy az EU-n belül ne fizessenek többet, de ez nem jó Magyarországnak.
Lakner szerint fel kell tenni a kérdést: mi az előny, amit Magyarországnak ezekből a kapcsolatokból származik? A magyar választók szerinte meg akarják érteni, hogy hogyan mászunk majd ki a gödörből, a megélhetési problémákból azáltal, hogy Trump és Orbán jóban vannak. De ez egyelőre nem látszik.
Lakner szerint most például az látszik, hogy a háború lezárása is rengeteg pénzbe fog kerülni. Ráadásul ha olyan béke születik, amiben úgy tűnik, hogy Oroszország lesz megjutalmazva, az egy állandó fenyegetettséget jelent majd Európának, így Magyarországnak is, tehát nem a megnyugvás felé megyünk el, emellett még több pénzt kell költenünk a védelemre. „Ez ugyanúgy a pénzünkbe fog kerülni” – mondta az elemző, aki szerint ez a mindennapjaink során is érinteni fog minket.
A Rogán Antal elleni szankcióról is kérdeztük Laknert. Az elemző szerint ez egy indikátora annak, hogy van-e és ha igen, akkor milyen különleges érdekérvényesítő képessége a kormányzatnak Washingtonban. Amíg Rogán a listán van, addig azt fogjuk gondolni, hogy az Orbán-kormánynak nincs különleges érdekérvényesítő képessége a Trump-adminisztrációnál – mondta Lakner.
A teljes adást itt lehet megnézni:
