„Üzenjük a magyar vidéknek és a magyar gazdáknak, hogy számíthatnak ránk és a hazájukra. Mostantól a Tisza lesz a családi gazdálkodók és minden kisgazda politikai közössége is” – jelentette ki Magyar Péter a Tisza Párt szombati kongresszusán, ahol jó pár ígéretet tett a vidéken élőknek és az agráriumban dolgozóknak.
A Tisza Párt önálló Vidékfejlesztési Minisztériumot hozna létre, pályázati programmal teremtene szolgáltatásokat és közösségi életet a kistelepüléseken, de a feldolgozóipar kiemelt támogatásáról, átfogó öntözési stratégiáról, a hazai állatállomány növeléséről, a zöldség, gyümölcs és kertészeti ágazat felélesztéséről, valamint a zöldségek, gyümölcsök áfakulcsának csökkentéséről is beszélt Magyar.
Azt ígérte: a jövőbeli Tisza-kormány minden szakmai támogatást és forrást megad a gazdálkodóknak és őstermelőknek, hogy újra naggyá és versenyképessé tegyék a magyar agráriumot.
„Mára a Tisza Párt lett a vidék lelke. A magyar vidék felemelése, fejlesztése, gondoskodása nélkül nem lehet talpraállítani Magyarországot”
– fogalmazott Magyar.
A pártelnök az utóbbi időben stratégiai szinten kezdett foglalkozni a mezőgazdaság és a vidék helyzetével. Ezt deklarálva a szombati kongresszuson az évértékelő beszéd előtt egy mezőgazdasági témájú kerekasztal-beszélgetésbe is beült, ahova több szakértőt is elhívtak. A cél az volt, hogy meg tudják szólítani azokat a vidéki szavazókat, akiknek a körében tarolt a Fidesz az elmúlt tizenöt évben.
A Tisza Párt elnöke szerint a magyar történelemben szinte mindig volt paraszt- vagy kisgazdapárt, egészen addig, amíg Orbán Viktor fel nem számolta a Független Kisgazdapártot.
Orbán: A kisgazda politikai hagyományt ma Fidesznek hívják
A Tisza ezért most megcélozza Orbán fontos szövetségesét, a gazdatársadalmat. Nem lesz könnyű feladat, a kormány ugyanis az elmúlt években komoly pénzekkel támogatta a gazdálkodók szakmai szervezeteit, amelyek vezetői alaposan be vannak kötve a Fideszhez.
A miniszterelnök már a kilencvenes években felismerte a gazdatársadalomban rejlő politikai lehetőséget, és 1998-ban a Torgyán József vezette Független Kisgazdapárttal alakított koalíciós kormányt. A négy éves kormányzást többek között arra használta, hogy fokozatosan leszalámizza a pártot, és kiiktassa Torgyán Józsefet, aki több nyilvánosságra került korrupciós botrány után kénytelen volt lemondani a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri posztjáról. Több kisgazda Túri-Kovács Béla vezetésével már Fidesz színeiben indult a 2002-es választáson, az FKgP pedig be sem jutott a parlamentbe. A kétezres évek elejére gyakorlatilag megszűnt a párt, szavazói jelentős része pedig átment a Fideszhez.
„Örülök, hogy újra látom Önöket. A választások előtt mindig szoktunk találkozni, nehogy valaki elhibázza” – mondta Orbán Viktor a 2022-es országgyűlési választás kampányában a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) kongresszusán.
A miniszterelnök szerint azért gyűlnek össze a gazdákkal minden választás előtt, mert a Fidesz elsősorban a vidékiekre számíthat. „Persze vannak máshol is szavazók, és minden szavazatot meg kell becsülni, és mindegyiket tisztelettel meg kell köszönni, de ha az a kérdés, hogy mégis kire számíthatunk, akkor azt kell mondanom, hogy egymásra számíthatunk, a vidékre számíthatunk.”
Ebben fontos partnere a Fidesznek a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), amely elnökeként Jakab Istvánnak bérelt helye van a kormánypártok választási listáján. Jakab az Országgyűlés alelnöki posztját is megkapta, ami komoly juttatásokkal jár. Az más kérdés, hogy nem mindig képes normálisan levezetni egy parlamenti ülést. A Magoszt rendszeresen támogatja a Miniszterelnöki Kabinetiroda is, legutóbb 30 millió forinttal fűzte szorosabbra a kormány és a szervezet szövetségét Rogán Antal minisztériuma.
A másik fontos partner a Fidesz számára a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, melynek 11 évig Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő volt az elnöke. A posztról tavaly augusztusban mondott le, miután részegen bántalmazott egy nőt. Az agrárgazdasági vállalkozásoknak kötelező belépnie a kamarába, és tagdíjat fizetni. Cserébe olyan propagandalapot kapnak, amelyben például 2021-ben a Fidesz Gyurcsány-show kampánya is helyet kapott.
Győrffy Balázs a Fidesz tavalyi EP-listájára is felkerült, és Orbán olyannyira fontosnak tartotta megszólítani a gazdatársadalmat, hogy az EP-kampányt egy nemesgörzsönyi magtárban rúgta be. „Kitől várjon a magyar gazdatársadalom, meg a magyar vidék, meg a magyar falu segítséget, hogyha nem a közülük jövő miniszterelnöktől” – mondta a zárt körű kampányrendezvényen a gazdáknak Orbán, aki Magyarország első falusi miniszterelnökének nevezte magát, tévesen.
„Van a történelemnek egy sodrása és lejtése, amely ezt a szövetséget lényegében szükségszerűen létrehozta”
– fogalmazott Orbán Viktor a korábban említett 2022-es gazdakonferencián is.
Orbán szerint azért kötött szövetséget a gazdák szervezeteivel a Fidesz, hogy megvédjék őket a baloldal rombolásától. „Tulajdonképpen mi egy véd- és dacszövetséget kötöttünk, azért formalizáltuk az együttműködést, hogy meg tudjuk védeni a vidéki Magyarországot és a magyar mezőgazdaságot az újra és újra visszatérő baloldal kártékony politikájától” – mondta a miniszterelnök, majd azt is hozzátette, hogy „a kisgazda politikai hagyományt ma Fidesz – Magyar Polgári Szövetségnek hívják”.
Magyar: A Tisza lesz a kisgazdák pártja
Ezt a narratívát igyekszik megkérdőjelezni, és lerombolni Magyar Péter, hogy meg tudja szólítani a vidéki kistelepüléseken élőket is.
A Tisza Párt elnöke az elmúlt hónapokban több jelét is adta, hogy szeretne aktívan foglalkozni a magyar vidék és mezőgazdaság problémáival. Az Európai Parlamentben beült a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságba, ahol több felszólalásban is kritizálta a mezőgazdasági támogatások magyarországi felhasználását.
A Fidesz ezért ősz óta azzal támadja Magyart, hogy a magyar gazdák ellen dolgozik Brüsszelben.
„Brüsszel és hű kiszolgálója, Magyar Péter továbbra is azon van, hogy elvegye a gazdák területalapú támogatását, és azt Ukrajnának adják”
– fogalmazott Nagy István agrárminiszter egy év eleji sajtótájékoztatón.
A Fideszhez hű Magosz és az Agrárkamara petíciót is indított, hogy Brüsszel ne vegye el a területalapú támogatásokat a magyar gazdáktól. „Felháborító, hogy egyes magyar európai parlamenti képviselők is támogatják ezt a javaslatot. A magyar gazdák ennél többet érdemelnek! Elég a gazdák elleni hangulatkeltésből, elég a zsarolásból!” – írják a petíció honlapján.
Magyar Péter ugyanakkor többször is elmondta, hogy nem szüntetné meg a területalapú agrártámogatásokat, csak szerinte „kezelni kell azt a nyilvánvalóan tarthatatlan helyzetet, hogy a gazdaságok 10 százaléka az Unióban elviszi a földalapú támogatások 80 százalékát, és azt, hogy uniós gazdák 2 százaléka kapja a fejlesztési támogatások 60-70 százalékát (Magyarországon jellemzően a kormányhoz köthető oligarchák)”.
Szombaton úgy fogalmazott, hogy „létkérdés az uniós és nemzeti agrártámogatások megtartása”, de azokat sokkal hatékonyabban kell felhasználni szerinte. Üzent az őt támadó Agrárkamarának is.
„Követeljük, hogy a Nemzeti Agrárkamara nyújtson valódi segítséget a gazdáknak. Legyen végre valódi érdekképviselet, és ne a korrupt hatalom politikai furkósbotjaként működjön a kamara!”
– mondta a Tisza Párt elnöke, és azt is megígérte: ha az Agrárkamara nem tudja teljesíteni a feladatát, a Tisza-kormány megszünteti a kötelező kamarai tagságot.
„A kisgazdáknak van erős, érdekérvényesítő szövetségesük. A Fidesz az.
Sok küzdelemben edződött szövetség! Pont azok ellen, akik mindig, mindent jobban tudnak” – reagált Nagy István Magyar szombati évértékelő beszédére.
Az agrárminiszter korábban többször is a magyar vidéknek ártó hazugságokkal vádolta a Tisza Párt elnökét, és Facebook-csörtékbe is belement. „Péter, az a különbség kettőnk között, hogy a tököt én termesztem, te meg csak faragod és vakarod” – üzente Nagy Magyarnak, amikor a kormánymédia épp a pártelnök péniszére volt rácsavarodva.
Mekkora szavazóbázisért megy a verseny?
Vajon miért ilyen fontos Orbánnak és Magyarnak is, hogy megszerezze a gazdálkodók, őstermelők támogatását? A hazai mezőgazdaság a GDP-hez rendkívül kis mértékben, 3,2 százalékban járult hozzá 2023-ban, és ennek megfelelően a benne dolgozók aránya is meglehetősen alacsony.
A Magyar Államkincstár FEOR-nyilvántartása alapján a mezőgazdaságban 23 ezren, míg az erre épülő élelmiszeriparban 22 ezren dolgoztak 2023-ban. Az összes foglalkoztatott arányában ez a két csoport együtt alig haladja meg az 1 százalékot (0,55 és 0,52). Ezt az arányt települési szinten ábrázoltuk a következő térképen:
A térkép alapján jól látható, hogy Bács-Kiskun megye déli-, Hajdú-Bihar nyugati és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén vannak arányaiban a legtöbben a mezőgazdasághoz kötődő alkalmazottak, és jelentősnek mondható az arányuk Somogy, Komárom-Esztergom és Baranya megye bizonyos részein is, de még a legnagyobb értékek sem sokkal haladják meg az 5 százalékot.
A mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgozók száma 2012-ben még 31 ezer és 36 ezer volt. Ha figyelembe vesszük, hogy ekkor 220 ezerrel kevesebb adófizető volt, akkor arányaiban még nagyobb csökkenésről van szó, hiszen ekkor még a foglalkoztatottak 1,7 százaléka (0,79 és 0,9) dolgozott ezekben az ágazatokban. Ezt összehasonlítva a korábban említett 1 százalékkal, 11 év alatt 40 százalékkal csökkent azoknak a száma, akik hivatalosan a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban dolgoznak.
Ha viszont a regisztrált őstermelők számát is megnézzük, akkor ez a társadalmi csoport már jelentősebbnek mondható, ráadásul számuk 2012 óta csak növekedett, így ma már majdnem 400 ezer regisztrált őstermelő van. Ez pedig már jelentősnek mondható szavazóbázis.
Mindezek ráadásul csak a hivatalos adatok. Általában Orbán és Magyar is egyszerre beszél a magyar vidékről és mezőgazdaságról, így valójában jóval szélesebb tábort próbálnak megszólítani. Az elmúlt tizenöt évben ebben a szavazói rétegben nagy többsége volt a Fidesznek. A következő hónapok egyik kulcsfontosságú kérdése lehet, hogy a Tisza meg tudja-e bontani ezt.
