2012-ben a második Orbán-kormány elfogadta Európa egyik legszigorúbb drogtörvényét. A törvény már több mint tíz éve fenyegeti börtönnel nemcsak a kereskedőket, hanem azokat a fogyasztókat is, akiket két éven belül többször is elkapnak a rendőrök. 2013-ban aztán elfogadták azt a Nemzeti Drogellenes Stratégiát is, amelyben már megjelent a mostanában sokat hangoztatott zéró tolerancia elve, és amely nem kisebb célt tűzött ki, mint azt, hogy 2020-ra drogmentes legyen Magyarország. „Irreálisnak tűnhet” – írták akkor a stratégiát bemutató határozati javaslatban.
Irreális is volt. Pedig még mindig ugyanaz a pártszövetség van hatalmon, amely akkor volt, amikor a stratégiát elfogadták. A több mint egy évtizednyi drákói szigor ellenére sem tűntek el az országból se a drogfogyasztók, se a drogkereskedők, se maguk a drogok. Az olcsón elérhető, akár interneten is megrendelhető, kifejezetten a drogtörvények kijátszására előállított és árult dizájnerdrogok pedig letarolták a piacot. A legutóbbi kutatás szerint a kannabisz után már a dizájnerdrogok közé tartozó, a kannabiszhoz hasonló, de sokkal potensebb szintetikus kannabinoidokat fogyasztották a legtöbben Magyarországon.
Sőt, öt évvel azután, hogy a drogoknak el kellett volna tűnniük az országból, a drogprobléma akkora lett, hogy a miniszterelnök se tudta szó nélkül hagyni az évértékelő beszédében. A beszédről készült felvételen 41:39-től beszél arról Orbán Viktor, hogy „aggasztó adatok” vannak a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás növekedéséről.
„Itt baj van”
– mondta a magyar droghelyzetről. A miniszterelnök szerint elárasztották az országot az „olcsó, mérgező kotyvalékok, szintetikus szerek”, ezt pedig meg kell fékezni, „bármi áron, szó szerint bármi áron”. Orbán azt is mondta, külön kormánybiztost neveznek ki a probléma kezelésére, és zéró toleranciát vezetnek be. Pintér Sándor belügyminisztert arra kérte, hogy indítson hajtóvadászatot a drogkereskedőkkel szemben, akik Orbán szerint „ronccsá teszik, megölik a másik ember gyerekét, ezért nem érdemelnek sem kíméletet, sem kegyelmet”.
Gulyás Gergely a február 27-i Kormányinfón bejelentette, hogy Horváth László fideszes képviselő fog felelni kormánybiztosként a kábítószerek terjedésének megakadályozására. Horváth pár órával később egy szirénás emojis posztban jelezte is a Facebookon, készen áll felvenni a harcot a dílerekkel:
Később aztán maga a miniszterelnök is posztolt, egy rövid reelben leült Horváthtal, és elmondta, hogy azért volt szükség kormánybiztos kinevezésére, mert Nyugat-Európa után nálunk is elterjedtek a dizájnerdrogok. Ugyan a miniszterelnök dizájnerdrogokról beszélt, a videón mégis láthatóak kannabiszültetvények is, amik egyáltalán nem tartoznak bele a dizájnerdrogok csoportjába.
„A kábítószer-kereskedőknek kampó!”
– mondta a miniszterelnök, aki egy akciócsoport létrehozását is bejelentette, amelynek március 1-től az lesz a feladata, hogy megkezdje a dílerek elleni hajtóvadászatot. Orbán arról is tájékoztatott, hogy egészen az alkotmány szintjéig fogják megváltoztatni a kábítószerre vonatkozó szabályokat, az Alaptörvényben is benne lesz, hogy Magyarországon zéró tolerancia van a drogokkal szemben.
Drogprevenciós előadássorozatot is indít a kormány a Kárpát-medencében Széki Attilával, azaz Curtisszel, a rapperrel aki 2018-ban a kokainfüggősége miatt szakított zenésztársával, Majkával. A Telex kérdésére azt mondta az előadássorozatot indító Miniszterelnökség, hogy az egy civil kezdeményezés része, amit a tárca 2024-ben 20 millió forinttal támogatott. Összesen tizenkét rendezvényt fognak szervezni, ebből hatot Magyarországon, hatot határon túli helyszíneken.
Orbán kifejezetten a dizájnerdrogok elleni harc megindításáról beszélt az utóbbi időben. Február 28-án, a szokásos pénteki Kossuth rádiós interjújában azt mondta, hogy a dizájnerdrogok nem a jómódú fiatal gimnazistákat érintik, hanem a vidéki, szegény és kiszolgáltatott embereket. Ennek ellenére mégis az a Curtis fog előadásokat tartani a drogok veszélyeiről, akinek pont nem a dizájnerdrogokkal volt problémája. A rapper már a 2015-ben megjelent könyvében is arról beszélt, hogy egy időben esténként 40 ezer forintot költött kokainra, mert a fellépéseivel „úgyis megkereste másnap”.
Nem most kezdődött
A miniszterelnök által csak „olcsó, mérgező kotyvalékoknak, szintetikus szereknek” nevezett dizájnerdrogok azonban egyáltalán nem 2025-ben jelentek meg Magyarországon. Egy nemrég publikált kutatás szerint nőtt a drogfogyasztás Magyarországon 2019 és 2023 között. Az Országos Lakossági Adatfelvétel az Addiktológiai Problémákról (OLAAP) című kutatásról a Népszava számolt be. A kutatás vezetője, Paksi Borbála úgy nyilatkozott a lapnak, hogy „az elmúlt négy évben növekedett a kábítószer fogyasztás”. Ráadásul a kutatás arra is rámutatott, hogy a kannabisz után már a könnyebben elérhető, de sokkal veszélyesebb szintetikus kannabinoidokat fogyasztják a legtöbben Magyarországon.
A Belügyminisztérium statisztikái is mutatják, nem 2024-ben kezdtek el kábítószert árulni vagy fogyasztani a magyarok. Az elmúlt hét év adatait nézve láthatjuk, hogy a legtöbb kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményt 2022-ben követték el. Abban az évben a minisztérium 7864 ilyen bűncselekményről számolt be. Ezeknek több mint 85 százaléka volt kábítószer-birtoklás. Ez egyébként megfigyelhető a többi év statisztikáiban is. Rendre nagyjából tízszeres különbség van a kábítószer-kereskedelmet és kábítószer-fogyasztást mutató számokban.
2019 óta csak 2023-ban követtek el kevesebb mint 7000 kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményt, de akkor se múlt túl sokon: abban az évben 6992 ilyen volt. Egyenletes emelkedést nem látni a számokban, de az biztos, hogy 2018-ról 2019-re több mint duplájára nőtt az ilyen bűncselekmények száma. 2018-ban 3455, míg 2019-ben már 7046 kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményt követtek el Magyarországon.
De mik azok a dizájnerdrogok?
Alapvetően két nagyobb csoportjuk van:
- A szintetikus kannabinoidok (köznyelvben herbál, biofű) a kannabisz hatóanyagához, a THC-hoz hasonlítanak, de annál sokkal erősebbek, potensebbek. A hatóanyag fehér por formájában érkezik Ázsiából, jellemzően Kínából, majd ezt itthon feloldják valamilyen oldószerben, aztán ezt ráöntik valamilyen növényi törmelékre.
- A mostanában vidéken egyre népszerűbb kristály alapvetően stimuláns, pörgető hatású szer, jellemzően valamilyen katinonszármazék, amit vagy szippantva, vagy fóliáról, esetenként pedig intravénásan fogyasztanak.
A dizájnerdrogok is évek óta komoly problémát jelentenek. A magyar törvények által csak új pszichoaktív anyagnak hívott szerekkel való visszaélés is több százszor valósult meg az elmúlt években. A rendőrségi statisztikák 2018-ban még csak 168 ilyen eset volt, de 2019-ben már 513, 2024-ben pedig 555 alkalommal éltek vissza ezekkel a drogokkal.
Jól jelzi, hogy a probléma nem 2025-ben kezdődött, hogy a régi Index 2018-ban dokumentumfilmet is forgatott egy hajléktalan dizájnerdrogfüggőről. A film annak a Gerinek az életét mutatta be, aki intravénásan használ dizájnerdrogokat, de megpróbál leszokni, mert tudja, hogy meghal, ha nem teszi.
Nem old meg mindent a szigor
Sárosi Péter drogpolitikai szakértő, a Drogriporter szerkesztője szerint „üres politikai marketingfogás” a kormány hajtóvadászata a dílerek ellen. Lehet, hogy rövid távon látványos eredménynek számíthat az, hogy falhoz állított kábítószer-kereskedőket lehet majd látni, de ennek gyakorlati, tartós haszna nem lesz.
Sárosi szerint a korábbi, 2020-ban lejárt, azóta nem megújított drogstratégia is egy utópiaszerű országot vizionált, amiben nincs drogfogyasztás, de ez a gyakorlatban megvalósíthatatlan. A magyarországi droghelyzet problémáinak megoldásához szerinte nem az kell, hogy alkotmányba foglalják: tilos a drogfogyasztás. Főleg azt nézve, hogy már így is egész Európában Magyarországon van az egyik legszigorúbb drogtörvény. „2020 óta nincs drogstratégia, megszűntek a prevenciós programok, nincs olyan intézményi háttér, amivel értelmes drogpolitikát lehetne kialakítani” – mondta a szakértő, akit nemrég Pikó András, Józsefváros polgármestere felkért, hogy vegyen részt a Józsefvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (JKEF) újjáalakításában, mint szakmai társelnök.
Sárosi nem tudja, miből is lenne pénz a kormány által bejelentett hajtóvadászatra a dílerek ellen, hiszen a rendőrség rendre arról beszél, hogy forráshiánnyal küzd. Egyebek mellett mi is meg akartuk tudni ezt, ezért megkerestük a Belügyminisztériumot a kérdéseinkkel, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk tőlük választ.
A szakértő kifogásolta azt is, hogy Orbán nem mondta el, kiket is értett kábítószer-kereskedők alatt, hiszen a jelenlegi, rendkívül szigorú drogtörvények miatt jogi szempontból a fogyasztók is könnyen kereskedőkké válhatnak. A kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekményekért ugyanis döntő többségben a fogyasztókat büntetik meg. „90 százalékban fiatal fogyasztókat kapnak el, akik nagyrészt kannabiszt, vagy szintetikus kannabisz fogyasztanak” – mondta. Eddig is jellemző volt az az aggasztó jelenség, hogy a fogyasztókon keresztül próbálják elkapni a rendőrök a terjesztőket. Egyébként viszont azt is fontos látni, hogy a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmények nagy részét nem, vagy más bűncselekményekkel összehasonlítva kifejezetten alacsony arányban tudják csak felderíteni a hatóságok.
Kifejezetten a szegény közösségekben terjed
A dizájnerdrogokról Sárosi Péter elmondta, hogy kifejezetten a szegény közösségekben terjednek, a nyomorral, a társadalmi kirekesztettséggel függnek össze, amiket valódi szociális intézkedésekkel kellene kezelni.
Sárosi szerint fals az a kép, amit a kormány mutat, miszerint most kezdődtek a problémák a dizájnerdrogokkal, ez ugyanis már a 2010-es években is probléma volt. Az általa szerkesztett Drogriporter is forgatott dokumentumfilmet a magyar dizájnerdroghelyzetről, az Elhagyatva című film 2024 áprilisában jelent meg.
Pont emiatt a film miatt meg is keresték Sárosit az ország különböző pontjairól, ahonnan arról számoltak be, hogy nagyon komoly problémát jelentenek a dizájnerdrogok. „A különböző lakossági felmérések nem a legfrissebb helyzetet mutatják, de folyamatosan jönnek jelzések helyi közösségektől, hogy náluk nagyon súlyos a helyzet” – mondta.
A szakértő szerint azért van egyre több lakossági bejelentés, mert egyértelműen láthatóbbá vált a nyílt droghasználat, -terjesztés az országban, a lakosság egyre inkább érzékeli ezeket. Példaként említette a budapesti VIII. kerületet, de Kerepest is, ahol a polgármester többször is nyilatkozott arról, hogy a HÉV mentén mennyien fogyasztanak dizájnerdrogokat, és ez mekkora problémát jelent a városnak. A kerepesti droghelyzetről a 24.hu is forgatott például videót.
Az igazi hajtóvadászat
Sajnálatos, hogy jelenleg a drogokkal kapcsolatban csak tiltás van, de átgondolt, szakértők bevonásával elkészített drogstratégia nincs. Jelenleg nincsenek pályázatok drogprevencióra, a szakmai szervezetek nem jutnak el az iskolákba, mondta Sárosi. Az iskolások a valóban szakmai, bizonyítékalapú prevenciós programok helyett elrettentő előadásokon kapnak csak információt a drogokról. „Az igazi drogprevenció nem olyan, hogy egyszer elmegy az ember előadni; rendszeres, interaktív, a tananyagba beépített programokra lenne szükség” – mondta. Ilyen programok egyébként több, Magyarországhoz közeli országban is vannak, így például Szlovéniában vagy Csehországban is.
Nagyon szigorúak már így is a drogtörvények Magyarországon, és lehet, hogy még szigorúbbak lesznek, de hiába beszél arról a miniszterelnök, hogy „a kábítószer-kereskedőknek kampó” Sárosi szerint uniós országként nálunk nem valósulhat meg az, ami a 2010-es évek végén a Fülöp-szigeteken történt.
A Human Rights Watch szerint több mint 10 ezer, jellemzően városi szegény áldozata volt Rodrigo Duterte teljesen embertelen drogellenes háborújának. A politikai élettől 2021-ben visszavonult elnök 2016-os megválasztásakor ezt üzente a drogdílereknek:
„Ti, drogdílerek, rablók, semmirekellők, jobb ha eltűntök, mert meg foglak titeket ölni!”
Duterte be is tartotta az ígéretét: rengeteg olyan embert végeztek ki a nyílt utcán, bírósági eljárás nélkül, akivel kapcsolatban felmerült a kábítószer-kereskedelem vádja. A Fülöp-szigeteki drogháború olyan brutális volt, hogy az ENSZ is elítélte. De még a nyilvános kivégzésekkel se tudták elérni, hogy eltűnjön a drog az országból.
