A magyar diákok nem hisznek a kreativitás fejlesztésében, az iskolák pedig túl rugalmatlanok hozzá

Azokban az országokban sikeresebbek a tanulók, ahol a kreativitás áll az oktatás középpontjában, és ahol felkészítik a pedagógusokat a kreatív gondolkodás fejlesztésére. A legkreatívabb tanulók Szingapúrban, Kanadában, Dél-Koreában és Ausztráliában vannak, a magyar diákok valamivel az átlag alatt teljesítettek, hasonlóan a kínai gyerekekhez – derül ki A kreatív gondolkodás a 21. századi iskolában című tanulmányból, ami a Tárki Társadalomkutatási Intézet 2024-es Társadalmi Riportjában jelent meg.

Lannert Judit oktatáskutató tanulmánya szerint a jól teljesítő országokat az köti össze, hogy a kreativitás a tananyag szerves része. A kutató a Tárki korábbi panelbeszélgetésén azt mondta: a kreativitás fejlesztéséhez autonómia, nyitott gondolkodás és bizalom szükséges, ezzel szemben Magyarországon a fejekben kellene változást elérni, mert a jelenlegi kormányzat gúzsba köti az iskolákat.

Oktatási segédlet a pedagógusoknak, projektmunka a diákoknak

A PISA- (Programme for International Student Assessment) felmérések nemzetközileg hasonlítják össze a 15 éves diákok teljesítményét, például szövegértési és matematikai képességeiket. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutolsó, 2022-es PISA-felmérésében először mérték a hagyományos kompetenciák mellett a kreatív gondolkodást is.

Kreativitáson a PISA az eredeti, releváns és hasznos problémamegoldó tevékenységet érti. A szakértők szerint a kreativitás fejlesztése azért olyan fontos, mert a globális kihívásokra csak akkor tud valaki megfelelő válaszokat adni, ha el tud képzelni a megszokottól eltérő megoldásokat, és ha ezeket másokkal együttműködve meg is tudja valósítani.

Lannert Judit tanulmányában azt írja: a kreativitás mérése egyértelműen elválik a többi kompetenciaterülettől, ezekkel lazán kapcsolódik. Például, nem mindig az a tanuló a legkreatívabb, aki a legjobb eredményeket éri el matematikából, és fordítva.

A PISA felmérése a tanulók kritikai gondolkodását háromféle módon mérte:

• eltérő ötletek generálása;
• kreatív ötletek generálása;
• az ötletek értékelése és továbbfejlesztése.

A felmérés négy kreatív területet vizsgált:

• vizuális kifejezés;
• kreatív írás;
• tudományos; és
• társadalmi kreatív problémamegoldás.

A válaszokat egy kódolási protokoll alapján értékelték, ahol egyrészt akkor lehetett pontot kapni, ha releváns volt a válasz, másrészt akkor, ha eredeti. Összesen 60 pontot lehetett elérni a négy területen. A legjobban teljesítő országok között sok az európai, mint Észtország, Finnország vagy Portugália. De a lista élén több ázsiai ország is szerepel, például Szingapúr és Dél-Korea.

Összefoglalva az alábbiak jellemzők a jól teljesítő országokra:

• A kreativitást és/vagy kreatív gondolkodást beágyazzák a tantervbe, miközben praktikus oktatási segédletekkel támogatják az iskolákat.
• A pedagógusoknak meghatározzák a tanulási folyamatokat és segítséget adnak az óraszervezéshez.
• A diákoknak lehetőséget adnak a tantervben arra, hogy kreatív munkában vegyenek részt. Például Finnországban a nemzeti tanterv megköveteli, hogy az iskolák évente legalább egy olyan modult tanítsanak, amely kapcsolatot teremt a tudományágak között. Szingapúrban a középfokú oktatásban részt vevő diákok választhatnak olyan modulokat, amelyekkel autentikus környezetben projekteket dolgozhatnak ki.
• Az elszámoltathatóság miatt nyomon követik az eredményeket, és értékelik azokat.

A diákok több mint fele nem hisz abban, hogy a kreativitás fejleszthető

A magyar diákok valamivel az átlag alatt teljesítettek a kreativitást mérő feladatokban. A diákoknak a legnehezebb mások ötleteinek megítélése és továbbfejlesztése volt. Lannert Judit szerint ez arra utal, hogy a magyar diákok nehezen tudnak belehelyezkedni mások helyzetébe, és mások szempontjainak mérlegelése is problémát okoz nekik. Az OECD-országokban általában a vizuális kifejezés ment a legjobban, legkevésbé pedig a társadalmi problémamegoldás.

Általánosságban elmondható, hogy minél kiegyenlítettebb egy ország tanulóinak teljesítménye, annál magasabb szintet érnek el, ezt mutatja az alábbi ábra is. Például Dániában, Észtországban, Koreában, Lettországban Portugáliában és Szingapúrban a felvételben részt vevő tanulóknak átlag feletti volt a kreatív gondolkodásuk, és a teljesítményük között is kevés eltérés volt, vagyis átlag alatti volt a szórásuk. Finnországban viszont úgy érték el a diákok az OECD-átlag feletti pontszámot, hogy viszonylag nagy szórás (különbség) volt a tesztben részt vevő diákok teljesítményében.

A magyar diákok eredményei két kérdésben tértek el az OECD-országok átlagától: nagyobb arányban válaszolták azt, hogy szeretnek komplex problémákat megoldani, miközben kevésbé érzik kreatívnak magukat, mint az átlag.

Annak ellenére van ez így, hogy a PISA-felmérésben részt vevő gyerekek 90 százaléka olyan iskolába jár, amelyiknek vezetője hisz a kreativitás fejlesztésében. A leginkább zárt gondolkodásúak a közép- és kelet-európai országok intézményvezetői voltak. Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Ausztriában és Máltán csak az iskolaigazgatók háromnegyede hisz abban, hogy a kreativitás fejleszthető.

Magyarország pozitív kivétel, a megkérdezett intézményvezetők mindegyike hisz a kreativitás fejlesztésében. A kutatás szerint bár az intézményvezetők azt gondolják, a kreativitás fejleszthető, a saját tanulóikról másként gondolkodnak:

a magyarországi iskolaigazgatók az OECD-átlagnál jóval nagyobb arányban gondolják, hogy tanulóik nem tudnak komplex feladatokat megoldani és új dolgokat kitalálni.

Lannert Judit szerint ez a beismerése annak, hogy bár elméletben fejleszthetőnek gondolják a kreativitást, de a gyakorlatban ezt a feladatot az iskolák nem igazán tudják teljesíteni.

Ehhez kapcsolódik, hogy a diákok is pesszimisták. A tesztet kitöltő 15 éves tanulók több mint fele nem hisz abban, hogy a kreativitás fejleszthető, ők a kreativitást inkább velük született adottságnak tekintik. Magyarországon csak a diákok 40 százaléka gondolja, hogy a kreativitás fejleszthető.

A magyar iskolarendszer rugalmatlan

A felmérés szerint a lányok minden országban kreatívabbak, mint a fiúk. Az OECD-országokban a lányok átlagosan 29 ponttal értek el többet, mint a fiúk. A különbség a finneknél volt a legnagyobb, de 40 pont feletti eltérés volt még Ausztráliában, Lettországban, Új-Zélandon és Svédországban is. Magyarországon az átlagnál kisebb a különbség a nemek között. A szakértők a különbségeket elsősorban a lányok nyitottabb gondolkodásával magyarázzák.

A tanulói teljesítményre a családi háttér is hatással van. A kreativitást legerősebben Romániában, Magyarországon és Bulgáriában befolyásolta a családi helyzet. A magasabb társadalmi-gazdasági státuszú tanulók átlagosan 9,5 ponttal jobban teljesítettek a kreatív gondolkodásban, de Bulgária, Magyarország, Izrael, Románia, Szlovákia és Peru esetében ez a különbség több mint 12 pont volt. Ez azt jelenti, hogy ezekben az országokban jobban meghatározza a teljesítményt a családi háttér.

Magyarországon azért is nehézkes a kreatív programok alkalmazása, mert a hazai oktatási rendszer térben és időben is rugalmatlannak számít – írja tanulmányában Lannert Judit. Az oktatáskutató példának hozta fel az osztálytermek elrendezését, a tanórák hosszát. Szerinte a kreatív foglalkozásoknak jobban kedveznének a 90 perces tanórák a 45 percesek helyett.

A rugalmatlanságra utal az is, hogy az iskolák úgy akarnak komplexebb ismereteket átadni, hogy bővítik a tantárgyakat vagy délutáni szakköröket tartanak, nem úgy, hogy a kreativitás fejlesztését a normál tantervi oktatásba építik bele.

A megkérdezett pedagógusok szerint három tényező akadályozza a kreatív gondolkodás fejlesztését:

• a túlzsúfolt tananyag;
• nem áll a pedagógiai értékelés fókuszában ez a terület;
• a kreativitás fejlesztéséhez nincs megfelelő szakértelem, szakember az iskolákban.