Íme az egykérdéses kormányzati szavazólap Ukrajna EU-tagságáról

A kormány bemutatta az egykérdéses „véleménynyilvánító szavazásához” használt szavazólapot, amiben arról kérdezik a magyar választókat, hogy mit gondolnak Ukrajna EU-tagságáról.

A projekt több szempontból sem aratott osztatlan sikert Egyrészt a magyar jogrendben nem létezik olyan, hogy véleménynyilvánító szavazás, tehát valójában egy átkeresztelt, ráncfelvarrt nemzeti konzultációról van szó. Másrészt ezeket a konzultációkat a kormány rendszeresen úgy állítja be, mintha egy golyóálló mandátum lenne a magyar néptől egyes kérdésekben, pedig még a legjobban teljesítővel is csak a választók 28-29 százaléka értett egyet, 70-90 százalék vissza sem küldi ezeket.

Harmadrészt bár valóban fel-felmerül Ukrajna uniós tagsága, ez csak a magyar kormány kommunikációjának központi eleme, a valóságban közel sem olyan nagy emellett az egyetértés a régióban. Arról nem is beszélve, hogy míg Orbán Viktor úgy próbálja bemutatni a helyzetet, mintha a nyugati, liberális elit a magyarok feje felett, szinte bármelyik percben felveheti a keleti szomszédunkat, a kormány nélkül ez nem történhetne meg, és a folyamat eddigi egyik állomásán sem szavaztak nemmel az egyes lépésekre.

Mikor arról kellett szavazni, hogy elindulhat-e a tárgyalás Ukrajna tagfelvételéről, Orbán kisétált a teremből. A lépés ellenzőjeként megvétózhatta volna az egészet, de hagyta, hogy átmenjen a szavazás, a kisétálással azt érzékeltette, hogy nem vállalja a döntésért a felelősséget. 2024 júniusában pedig a csatlakozási folyamat feltételeiről is megállapodtak, amikor szintén nem vétózott a magyar kormány.

A mostani véleménynyilvánító konzultációnak pusztán belpolitikai szerepe lehet, hogy a kormány megpróbálja visszaszerezni a közbeszéd tematizálását Magyar Pétertől, aki szintén bejelentette, hogy hasonló konzultációt indít – bár több mindenről kérdezi majd a választókat.