- Kedd délutánra tüntetést szervezett a Momentum a Kossuth térre, miután a parlament pár órával korábban megszavazta a Pride betiltását célzó törvénymódosítást.
- Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője fasiszta rendszerről beszélt, Hadházy Ákos szerint pedig a gyülekezési törvény módosítása egy hatalmas ugrás volt a demokrácia maradékaiból a diktatúrába.
- A felszólalások után elindult a tömeg a Margit híd irányába, a Jászai Mari térnél azonban rendőri sorfal várta őket. A rendőrség lezárta a hidat, és nem engedte fel a tüntetőket sem.
- Még este kilenc órakor is sokan voltak a Jászainál, a tüntetők időről időre lökdösődtek a rendőrökkel. A tömeg fél 11 után oszlott fel, miután a rendőrök igazoltatni kezdték azokat, akik az úttesten tartózkodtak.
„Ha nem gyűlhetünk szabadon, akkor mi lesz a következő? Innen tényleg egy lépés a szólásszabadság és a további jogfosztás (…) Ez egy olyan erős lépés a putyini Oroszország felé, amit egyszerűen nem engedhetünk meg” – mondta Bedő Dávid, a Momentum frakcióvezetője a Kossuth téren, ahol a gyülekezési jog korlátozása és a Pride betiltása ellen tüntetett a Momentum kedd délután.
A 17 órás kezdésre megtelt a tér egy része, Hadházy Ákos felszólalása után pedig megindult a tömeg a Margit híd felé. Helyszíni tudósítónk szerint az Orbán takarodj, a Mocskos Fidesz, a Fasiszta diktátor, A gyülekezés alapjog skandálások hangzottak el a legtöbbször, többek füstgyertyával is készültek.
A Jászai Mari térig jutottak a résztvevők, ahol 18 óra után a rendőrök sorfallal állták el utat, és nem engedik fel őket a hídra. A rendőrök többször is felszólították a résztvevőket, hogy ne akadályozzák a forgalmat a hídon, és hagyják el a helyszínt, de nem értek el ezzel eredményt. „Nem megyünk haza” – skandálta többször is a tömeg, és elénekelték a Kossuth-nótát, valamint a Tavaszi szél vizet áraszt című dalt is.
A demonstráció miatt lezárták a rendőrök a Margit hidat, több nagyobb rendőrautó állt keresztbe a híd pesti oldalán, és nem engedtek fel senkit. A BKK Info Facebook-oldala szerint 18 órától nem közlekedett a 4-es és a 6-os villamos az Oktogon és a Széll Kálmán tér között. Este fél hét után még mindig a Margit híd pesti hídfőjénél álltak a tüntetők. „Fel a hídra” – skandálták, de továbbra sem engedték fel a rendőrök a hídra.
Időközben csatlakoztak a Momentum által szervezett tüntetéshez egy másik, Pride melletti demonstráció résztvevők is a Szabadság térről, így komoly tömeg alakult ki a Margit híd budai hídfőnél.
„Nem vagyunk poloskák, emberek vagyunk”
– hangzott el Orbán Viktor március 15-i beszédére utalva.
Hadházy Ákos 19 óra előtt pár perccel egy megafon segítségével azt mondta, hogy a hatalom átlépett határokat, és ez azt jelenti, hogy a tüntetőknek is át kell lépni bizonyos határokat. Olyan dolgokat kell tenni szerinte, ami fáj a hatalomnak, de nem szabad erőszakosnak lenni, így továbbra is békés és elszánt tüntetést kért.
„A feladatunk az, hogy a legközelebb sokkal többen legyünk” – fogalmazott a képviselő, mire a tömeg úgy válaszolt, hogy „nem megyünk haza”. Néhány perccel később Hadházy elköszönt a tüntetőktől. „Akkor lesz eredmény, ha ezt megismételjük, csak legközelebb sokkal többen” – tette hozzá, ám a tömeg egy jelentős része még fél nyolc után is helyszínen volt.
Este fél kilenc előtt a tüntetők kicsit előrébb nyomultak a hídon a rendőrsorfal felé, a rendőrök többször felszólították őket, hogy távolodjanak el a sorfaltól, és „jogsértő magatartásukat fejezzék be”. „Hazaárulók” – skandálták erre válaszul a tüntetők. Ezután lökdösődés kezdődött a rendőrök és a tüntetők között. „Engedjetek át!” – hangzott a tömegből.
Olvasóink szerint a rendőrök a Margit híd északi járdáján Pestről Budára igyekvő, a szituáció miatt gyalogossá vált járókelőket sem engedték át a hídon. Azt írták: a rendőrök nem engedték be a szülőket a Margitszigetre sem, akik a fociedzésen lévő gyerekeikért mentek volna.
Kilenc óra előtt pár perccel több rendőrautó érkezett a körúton, az Oktogon irányából is, a rohamrendőrök eleinte a járdán sorakoztak fel, majd elindultak a tömeg felé. A tüntetőket egy idő után kicsit tovább engedték a hídon, de egy következő rendőrsorfal az útjukat állta. A tömeg hátrébb vonult, majd a rendőrök 3-4 fős csoportokban bementek az emberek közé, és igazoltatni kezdték őket.
A Gulyáságyú Média szerint leginkább azokat, akik az úton állnak, mert ezzel jogszabálysértést követnek el. Az MTI azt írta: két embert előállítottak a Margit hídi tüntetésről. A police.hu szerint a rendőrök számos alkalommal felszólították a tüntetés résztvevőit, hogy lépjenek hátrébb a rendőrsorfaltól, és többen az ismételt felszólítás ellenére tolni, lökdösni kezdték a rendőrsorfalat, és erőszakosan léptek fel az egyenruhásokkal szemben, ezért két férfit bűncselekmény gyanúja miatt elfogtak és előállítottak. Az igazoltatások hatására többen elindultak haza.
Fél 11-re már több volt a Margit híd pesti hídfőjénél a rendőr, mint a tüntető. A BKK szerint ekkorra megnyitották a hidat.
Nincs hova hátrálni
„A fideszesek, a hazaáruló, Putyin-pártoló, jogfosztó, jogtipró, senkiházi trógerek semmibe vették azt, amit a szüleink építettek” – mondta a parlamentről Lőcsei Lajos, a Momentum alelnöke a tüntetés első felszólalójaként. Arról beszélt, hogy a képviselői esküjéhez hű maradt, amikor társaival megpróbálta megakadályozni a jogtiprást, de a fideszesek szemrebbenés nélkül véghezvitték azt.
„A magyar történelem egyik gyásznapja a mai” – fogalmazott a momentumos képviselő, és sajnálatosnak nevezte, hogy vannak olyan szatelitpártok, „magukat ellenzékinek valló senkiházi trógerek”, akik végignézték, hogy mi történt a parlamentben.
„Nincs hova hátrálni. Egyszer meg kell vetni a lábunkat, és azt kell mondani, hogy ami elég, az elég”
– mondta a következőként felszólaló Bedő Dávid.
„Napról napra, egész kicsi lépésekkel veszik el a szabadságunkat” – fogalmazott a Momentum frakcióvezetője, aki szerint 15 éve szorongató, fojtogató érzést lehet érezni az országban, és Orbán szavaiból ő azt olvasta ki, hogy a következő egy évben csak egyre jobban fog durvulni a rendszer. Ennek jó példája, hogy a parlament 24 óra alatt átvert egy olyan törvényt, ami a legalapvetőbb joguktól fosztja meg az állampolgárokat.
„Ha nem gyűlhetünk szabadon, akkor mi lesz a következő? Innen tényleg egy lépés a szólásszabadság és a további jogfosztás (…) Ez egy olyan erős lépés a putyini Oroszország felé, amit egyszerűen nem engedhetünk meg” – jelentette ki Bedő, aki szerint lehet, hogy ez az utolsó lehetőség megálljt parancsolni a hatalomnak.
A Momentum frakcióvezetője azt ígérte, hogy a Momentum minden egyes alkalommal ott lesz, amikor bármilyen csoportot támad a hatalom, vagy bármilyen csoportot jogfosztás ér. Szerinte itt az ideje azt is kimondani, hogy Magyarországon nem hibrid rezsim van, hanem fasizmus.
„A fasizmus akkor is fasizmus, amikor nem táborokba zárnak minket, hanem a négy fal közé.”
„Hogyan lehet betiltani a szeretetet?” – tette fel a kérdést Bedő, és arról beszélt: olyan országban szeretne élni, ahol szabadon lehet élni és szabadon lehet szeretni. Azt ígérte, a Momentum ott lesz június 28-án a Pride-on, és létrehoznak egy alapot, amiből mindenkinek segítenek, akit megbírságolnak.
Hadházy Ákos volt a harmadik felszólaló, aki arról beszélt: „valami megmozdult az országban”, és ezt érzi a hatalom is. A keddi nap történéseiből úgy tűnik a képviselő szerint, hogy a hatalom is látja: baj van, és nagy az elégedetlenség az országban. A kedden megszavazott törvénymódosítás legfontosabb indítéka szerinte az lehet, hogy a hatalom rájött arra, hogy nincs elég rendőr a tüntetésekhez, és ezért szükség lesz arcfelismerő rendszer bevetésére.
„Tudjuk, hogy mit fognak csinálni. Ugyanazt, amit az oroszok már kikísérleteztek”– mondta Hadházy, aki szerint kiszámítható volt a Fidesz lépése, a gyülekezési jog korlátozása, és nem volt ebben semmi újdonság. A zuglói képviselő arról is beszélt: nem egy melegellenes törvényt fogadott el az Országgyűlés, hanem egy demokráciaellenes törvényt. „Ez a kínai típusú technofasizmus bevezető törvénye.”
„Ami ma történt, az nem egy szintlépés volt. (…) Az egy hatalmas ugrás volt a demokrácia maradékaiból a diktatúrába.”
Hadházy szerint egyszerű a feladat: mindenkinek ki kell állnia magáért, és vissza kell állítani a demokráciát. Szerinte a Fidesz módosításának lényege az, hogy nehezebb legyen valódi nyomást gyakorolni a valódi választások kikényszerítéséért, és ezt meg kell akadályozni. Békés, de határozott nyomásgyakorlásra van szükség szerinte ahhoz hogy eredményt tudjanak elérni.
Egy nap alatt áttolták a törvényt
Az Országgyűlés kedd délután szavazta meg a gyülekezési törvény módosítását, amely alapján a jövőben tilos lesz olyan gyűlést tartani, amely a homoszexualitást népszerűsíti. A szervezőket és a résztvevőket akár 200 ezer forintos pénzbírsággal is büntethetik, és a rendőrség arcfelismerő szoftvert is bevethet. A Momentum képviselői és Hadházy Ákos nemzeti színű füstgyertyát gyújtottak, szovjet himnuszt játszottak és Orbán-Putyin csókolózós fényképével szórták tele a Parlamentet.
A Fidesz olyannyira sietni akart a módosítással, hogy kivételes eljárásban, egy nap alatt áttolta a parlamenten a hétfő délelőtt benyújtott javaslatot, és előbb döntött az Országgyűlés a gyülekezési törvényről, mint az annak megágyazó Alaptörvény-módosításról, amely kimondja, hogy a gyermekek „megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz” való jog megelőz olyan régi alkotmányos jogokat is, mint a gyülekezés és véleménynyilvánítás szabadsága.
A Magyar Helsinki Bizottság szerint a módosítás sérti a diszkrimináció tilalmát, a gyülekezési jogot és a személyes adatok védelmét is. Kádár András társelnök lapunknak arról beszélt, hogy nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a szexuális kisebbségek nyilvános megjelenítése ártana a gyermekeknek, sőt, szerinte épp az ellenkezője igaz.
A legutóbbi kormányinfón kérdésünkre Gulyás Gergely sem tudott olyan kutatást, bizonyítékot mutatni, amely szerint a Pride gátolná a gyermekek egészséges testi és lelki fejlődését. A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: a „józan ész” indokolja a Pride elleni fellépést, hiszen „családos ember a Pride közelébe nem szokott menni, hanem elkerüli azt a részét a városnak”. Ez azonban a tapasztalatok alapján nem igaz.
Hegyi Szabolcs, a TASZ jogásza azt nyilatkozta a Telexnek, hogy a törvénymódosítás célja egyértelműen a Pride betiltása, és az emberek elriasztása attól, hogy kiálljanak a jogegyenlőség mellett. Úgy fogalmazott: az alapvető emberi jogok nem a kormánytól függnek, hanem mindenkit megilletnek.
A módosítás értelmében a Pride szervezői és résztvevői is szabálysértést követnének el, amely pénzbírsággal jár: a bírság összege legalább 6500, de akár 200 ezer forint is lehet. A javaslat nem tesz különbséget a szervezők és a résztvevők között, így minden jelenlévő felelősségre vonható. A rendőrségnek lehetősége lesz arcfelismerő szoftvert alkalmazni a résztvevők azonosítására. Ennek feltételeit egy 2015-ben megszavazott törvény teremtette meg, amelyet eredetileg a terrorizmus elleni harcra és nemzetközi bűnügyi együttműködésekre hivatkozva vezettek be.
Kádár András szerint a módosítás nemcsak a Pride résztvevőinek, hanem bárkinek sérti a személyes adatok védelméhez való jogát, akinek a rendőrség intézkedés közben rögzíti és elemzi az arcképét. Míg korábban csak súlyos szabálysértések esetén volt erre lehetőség, a változtatás bármilyen kisebb vétség esetén is lehetővé tenné az azonosítást. Példaként említette, hogy akár egy eldobott zsebkendő miatt is beazonosíthatnak valakit egy rendezvényen, ami szerinte aránytalan beavatkozás, és sérti mind a magyar Alaptörvényt, mind az Európai Unió Alapjogi Chartáját.
