A vízmegtartás egyre inkább a közbeszéd részévé válik, amire jó példa volt, hogy a szeptemberi dunai árhullám után sokan – nem feltétlenül jogosan – támadták a vízügyet, hogy mennyi vizet engedett kifolyni az országból. Az aszályos évek óta amúgy is egyre többet lehetett hallani arról, hogy elhibázott a vizek gyors levezetésére összpontosító vízgazdálkodás, helyette inkább ki kéne vezetni a vizet a tájba, azokra a területekre, ahol nem okoznak nagy gondot, vagy amúgy is ott voltak a szabályozási munkák előtt, és a talajba beszivárogva így a száraz időszakra is maradna tartalék. Mostanra megérett a helyzet, hogy a kormány és a vízügy is magáévá tette a jobbára civilek által hangoztatott gondolatok egy részét, és meghirdette a Vizet a tájba! programot.
Ennek keretében a vízügy most olyan gazdákat keres, akik szeretnék, ha földterületük egy része víz alá kerülhet. Szerdán az egyik felkínált területet el is árasztották a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tiszakóródon.
A legelőjét felajánló gazdálkodó az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) videójában azt mondta, hogy most ugyan minden zöld, de nyáron szinte füstöl a terület, minden annyira ki van száradva. A közelben lévő, 15 vagy 30 méter mélyre ásott kutakban nincs víz, annyira mélyre került a talajvíz szintje. A gazdálkodó szerint az elárasztás a talajvizet is vissza tudja pótolni, és reményei szerint júliusban a legelőjén zöld tömeg lesz, nem elszáradt növényzet.
Az OVF eddig is tartott vissza vizet, de jellemzően csatornákban, holtágakban, halastavakban és tározókban, a kisebb mélyületeket, egykor nedves réteket, legelőket nem használta ki. Jórészt azért, mert a vízügy jogosítványa csak állami területekre terjed ki, a magángazdálkodók meg azért nem nagyon forszírozták az ökológiai vízpótlást, elárasztást, mert a vízzel borított földterületekre sokáig nem lehetett uniós földalapú támogatást felvenni. Az OVF korábbi érdeklődéseinkre többször azt közölte, hogy a vízügyben van nyitottság a táji vízmegtartásra, de nagyon kevés magángazda kereste meg őket vízpótlási igényekkel.
Ebben most változás látszik. Az OVF február 19-én elindította azt az online felületet, ahol gazdák felajánlhatják a területüket vízgyűjtésre. Csak meg kell adniuk a helyrajzi számot, ami alapján az OVF el tudja dönteni, hogy alkalmas-e a terület elárasztásra vízügyi, természetvédelmi és agrár szempontból. A bő egy hónap alatt már több mint 370-en jeleztek ilyen szándékot.
Az egy dolog, hogy megkönnyítették a bejelentést, de jogszabály-változtatások nélkül valószínűleg kevésbé lettek volna aktívak a gazdák. Az Agrárminisztérium is lépett az ügyben, az év elején vezette be az ökológiai célú vízpótlásra használt terület fogalmát, ami lehetővé teszi a mezőgazdasági területek időszakos elárasztását vízjogi engedéllyel. A jogszabály ezeknek a területeknek a támogathatóságát is biztosítja, tehát ugyanúgy felvehetik érte a pénzt a gazdák, mint egy megművelt terület után.
