„El kellett hitetnünk velük, hogy romaként is képesek tanulni” – a gilvánfai tanoda a gyerekek mellett a falunak is segített

Az ormánsági Gilvánfa húsz évvel ezelőtt még hivatalosan is Magyarország legszegényebb faluja volt. Főként beás cigányok éltek és élnek itt. Mára alig akad olyan család, ahol legalább egyvalakinek ne lenne normális, piaci munkája. Az áttörést a Heindl Péter által 2009-ben alapított tanoda hozta meg. Először nem roma tanárok jártak oda segíteni a gyerekeknek. Ma azonban már egy olyan cigány fiatalember, Kőszegi Krisztián vezeti az intézményt, aki maga is mélyszegénységből érkezett. Azt mondják: a lemorzsolódás minimális, a bukást nullára redukálták, egyre többen szerzik meg a gyerekek közül az érettségit, sőt már diplomásuk és híres jazzdobosuk is van. És ezzel nemcsak a gyerekek, de egész családok életét is megváltoztatták.

A videó a Deutsche Welle és a Telex együttműködésének keretében jelent meg.

A Rosa Parks Alapítvány legfrissebb kutatási jelentéséből az derült ki, hogy határozott összefüggés van a roma származás, a társadalmi helyzet és aközött, hogy egy gyerek milyen diagnózist kap.

A kutatás készítői arra jutottak, hogy a roma gyerekeket indokolatlanul nagy arányban diagnosztizálják enyhe fokban értelmi fogyatékosként. Ez azonban nem kizárólag a képességeik miatt van, nagy szerepet játszik benne a diszkriminatív diagnosztikai eljárás is. A vizsgálatban részt vevők előítéletei és szubjektív megítélése akár téves diagnózist is eredményezhet.