A titkosszolgálat is beszállt a Balatonalmádiban talált lehallgatókészülék ügyében indult vizsgálatba
Az Alkotmányvédelmi Hivatal is vizsgálódik a balatonalmádi önkormányzat épületében talált lehallgatókészülék ügyében, mondta a Telexnek a település polgármestere, Bercsényi László. Mint arról korábban beszámoltunk, múlt hét pénteken rejtett kamerát fedeztek fel a jegyző irodájában – erről aznap Bercsényi számolt be egy közösségi médiára feltöltött videójában. A lehallgatókészüléket akkor fedezték fel, amikor éppen egy riasztórendszert akartak telepíteni.
A videón bemutatott készülék a Telex által megkérdezett, neve elhallgatását kérő szakértő szerint professzionális eszköznek tűnik, bár az állami szervek általában már ennél komolyabb technikai megoldásokkal dolgoznak. Ám ha az eszközt nem valamelyik erre jogosult állami szerv telepítette (ám ezt törvényesen csak külső, bírói engedéllyel teheti), akkor az bűncselekménynek számít.
Úgy tudjuk, a polgármester már hétfőn találkozik a titkosszolgálat illetékesével, de nem az épületben. Ez viszont arra utal, hogy esetleg az érintettek attól tarthatnak, lehet még lehallgatóeszköz a polgármesteri hivatalban. Bercsényi a Telexnek azt nem tudta megmondani, miről beszél majd az Alkotmányvédelmi Hivatal illetékeseivel, ahogy azt sem, hogy a találkozó után megoszthatja-e a nyilvánossággal az ott elhangzottakat.
A Telexnek nyilatkozó nemzetbiztonsági szakértő szerint a helyi rendőrségnek nincsenek olyan eszközei és szakértelme sem, hogy átvizsgálhassák az épületet további titkos megfigyelő eszköz után kutatva. Ezért életszerű, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal (vagy adott esetben a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat) illetékesei ebben tudják segíteni a nyomozást. Amennyiben a készülék még aktív volt a felfedezés időpontjában, tehát pénteken, ahogy arról az első hírek szóltak, úgy jó eséllyel a szakemberek be tudják azonosítani, hogy hová küldte a jeleket. Persze ez még nem jelenti azt, hogy eljutnak az elkövetőkhöz is.
Privát szereplő vagy szereplők állhatnak a háttérben
A polgármester feljelentése alapján a rendőrség tiltott adatszerzés miatt nyomozást indított. Ez arra utal, hogy nem állami szerv telepíthette az eszközt, és egyértelműen bűncselekmény történhetett. Abban az esetben ugyanis, ha az eszközt például egy titkos NAV-os nyomozás során vetették volna be, és az érintettek felfedezték volna azt, akkor az olyan dekonspirációnak számít, ami elég ok arra, hogy nyílttá váljon az addig titokban folyt nyomozás, mondta a lapunk által megkérdezett nemzetbiztonsági szakértő.
Nagyon ritka, hogy egy állami szerv által használt eszköz dekonspirálódjon, inkább a kereskedelmi forgalomban is beszerezhető profi, félprofi eszközök és megoldások buknak le olyan módon, ahogy az Balatonalmádiban történt. Állami eszközöknél azért is nagy kockázat egy eszköz dekonspirálódása, mert akkor azt az eszközt (vagy megoldást) más titkos eljárásokban már igencsak korlátozottan vagy egyáltalán nem lehet bevetni. Márpedig egy-egy állam által beszerzett eszköz esetén rengeteg a ráfordított pénz és idő, a telepítést jelentős előkészület előzi meg.
A Telexnek nyilatkozó szakértő szerint az állami szervek már eleve olyan megoldásokat alkalmaznak, amelyeket a privát szektor még kevésbé ismer vagy alkalmaz. Egyszerűen azért, mert a bűvésztrükkökhöz hasonlóan már rengeteg megoldást és eszközt, valamint azok működési módját és gyakori előfordulási megismerte a nyilvánosság az internetnek köszönhetően. Ilyen gyakori előfordulási helynek számított korábban például az, ahol a vezetékek futnak vagy a konnektorok, ma már ezeket a módszereket a „klasszikussá” válásuk miatt állami szervek nem igazán használják.
Van még egy fontos különbség a privát és az állami szervek között: a profi, állami szervek által telepített eszközök nem olcsók, ezeket nemcsak telepíteni, de védeni is kell a dekonspirációtól. Ez azt jelenti, hogy más olyan eszközt vagy eszközöket is telepítenek, ami csendesen riaszt, ha a dekonspiráció veszélye fennáll, mert olyankor az állami szervnek valahogyan közbe kell lépnie, megakadályozva a lelepleződést. Így aztán kérdés az is, hogy a Balatonalmádiban talált eszközt védték-e, vagy sem. Ha nem, az szintén nem állami felhasználásra utalhat.
Könnyen be lehet szerezni ilyen eszközöket, pedig csak engedéllyel lehetne használni
Noha törvénytelen, a tapasztalatok szerint Magyarországon az állami szerveken kívül privát szereplők is használnak titkos megfigyeléseket lehallgatásra alkalmas eszközökkel. Ezek közé tartoznak magánnyomozók, biztonsági, illetve üzleti hírszerző cégek, „magántitkosszolgálatok”, bűnözők.
Minden csak pénz és elszántság kérdése, ma már ugyanis az internetről megrendelhetők olyan félprofi vagy profi eszközök is, amelyek az állami szervek által alkalmazott technikákkal vetekszenek. Nemrég például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal emberei egy olyan budapesti üzletben tartottak razziát, ahol több százezer forintos lehallgatókészülékeket is lehetett vásárolni. A lekapcsolt cég prágai központtal működött, de a budapesti kirendeltségébe leszállították ezeket az eszközöket, így magyar vásárlói voltak. A boltban kapható volt olyan lehallgatókészülék is, ami a termékismertető szerint a falon keresztül is működik, lehetővé téve ezáltal a fal vagy egy ajtó mögött zajló beszélgetések lehallgatását. Ezeknek a termékeknek a Magyarországra történő behozatalához rendelkezni kell haditechnikai külkereskedelemre is feljogosító, haditechnikai tevékenységi engedély alapján kiadott forgalmi engedéllyel. Ilyen engedélye a budapesti üzletnek nem volt.
A kereskedelmi forgalomban is könnyen beszerezhető lehallgatókészülékek igen sokfélék lehetnek. Vannak olyan apró, diszkréten aktiválható készülékek, amelyek hosszú időn át, megfelelő áramforrás biztosítása esetén pedig szinte bármeddig működtethetők, miközben képesek videó, hang vagy más információk rögzítésére és továbbítására. Ezeknek az eszközöknek a telepítése és a használata sem igényel különösebb szaktudást, ezért igencsak elterjedt a használatuk.
Még a technikai felderítés is engedélyköteles
Éppen emiatt sok olyan üzleti vagy adott esetben politikai szereplő van, aki attól tart, hogy megfigyelés áldozata. Vannak olyan, engedéllyel működő biztonsági cégek, amelyek vállalják, hogy egy adott területet (legyen az ingatlan vagy jármű) átvizsgálva megállapítják, nincsenek-e ott elrejtve titkos megfigyelésre alkalmas eszközök. Nem sok erre a feladatra alkalmas cég van, mivel a felderítésre szolgáló, nem éppen olcsó technikai eszközök beszerzése és használata is engedélyhez kötött, emellett pedig kevesen vannak azok a szakemberek, akik használni is tudják ezeket.
A Telexnek nyilatkozó szakértő szerint a technikai felderítéshez szükséges eszközpark alsó hangon is 60-70 millió forint, míg egy-egy helyiség átvizsgálása akár egy napig is eltarthat. Egy iroda átvizsgálása így több millió forintba is kerülhet. Mert annak a szakértőnek, aki ad magára, ilyenkor tényleg alapos munkát kell végeznie, és gyakorlatilag szét kell szednie (majd össze kell raknia) mindent az adott helyiségben, legyen az televízió vagy modem.
A hatályos jogszabályok szerint az átvizsgálásra jogosult cégeknek az ilyen átvizsgálás lefolytatására előzetesen engedélyt kell kérniük a Nemzeti Biztonsági Felügyelettől. Ez azért van így, mert például ha egy titokban, valamelyik állami szerv által megfigyelt személy (például egy drogkereskedő) meg szeretné tudni, hogy az otthonát lehallgatják-e, és ezért felkér egy ilyen típusú átvizsgálás elvégzésére képes céget, akkor az szembemegy a bűnüldöző vagy nemzetbiztonsági szerv érdekével. Így ha az átvizsgálást végző biztonsági cég engedélyt kér, akkor a lehallgatást kérő állami szerv értesül a bűnöző szándékáról és eszerint jár el.
Az persze más kérdés, hogy a jogszabályban előírt kötelezettséget mennyire tartják be a privát biztonsági cégek. A Telexnek nyilatkozó szakértő szerint a komoly szereplők erről tájékoztatják is az ügyfeleiket, de ettől még kétségtelen, hogy ezeket a munkákat jellemzően feketén végzik el azok a társaságok, amelyeknek a tevékenységre amúgy engedélyük van.
Kinek állhatott érdekében?
Kérdés, hogy Balatonalmádi jegyzői irodájának a lehallgatása kinek állhatott érdekében. Az biztos, hogy bárki is áll a lehallgatás mögött – legyen az akár egy országos érdekeltséggel bíró üzleti kör vagy helyi szereplő –, mindenképpen helyi érdekei vannak. A motivációja is többféle lehet. Elképzelhető, hogy a várost vezető döntéshozókról akart kompromitálásra alkalmas anyagot gyűjteni, vagy azért követett el bűncselekményt, hogy olyan információkhoz jusson, amelyekkel előnyökhöz juthat.
Talán az ügy szempontjából az sem mellékes, hogy a legutóbbi választáson váltás történt a település vezetésében, az új vezetés pedig elkezdett utánamenni olyan köztörvényes ügyeknek, amelyek még az előző vezetéshez köthetők. Úgy tudjuk, hogy legalább egy olyan eset van, amely során a polgármester feljelentése nyomán büntetőeljárás zajlik. Ezért azt sem lehet kizárni, hogy a lehallgatási ügy esetleg a település jelenlegi és előző vezetése közötti konfliktussal van összefüggésben.
Bercsényi Lászlót a Közösségünk Almádiért Egyesület színeiben választották meg polgármesternek tavaly 2024. június 9-én. 46,29 százalékot ért el, másodikként a fideszes Fabó Péter végzett 37,08 százalékkal, míg a momentumos Szecsődi Andrea 16,63 százalékot szerzett.
