Az oltásregisztrációs emailcímeken buzdít az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló szavazásra a kormány

Az oltásregisztrációnál megadott emailcímekre küld szavazásra buzdító leveleket a Kormányzati Tájékoztatási Központ, jelezte több olvasónk. A Voks2025 tárggyal küldött levélben az áll, hogy „a napokban országos véleménynyilvánító szavazás kezdődik Magyarországon. A szavazás célja, hogy mi, magyarok közösen határozzunk Ukrajna európai uniós csatlakozásának kérdésében.”

A levélben azt is írják, hogy Brüsszel gyorsított eljárásban akarja felvenni Ukrajnát az unióba, de mindenkit arra kérnek, hogy döntsön, éljen a szavazati jogával, a szavazólapokat a következő hetekben kezdi kézbesíteni majd a posta. Arra kérjük, hogy minden szempontot mérlegelve vegyen részt a szavazáson, és döntsön felelősséggel.

A kormány korábban azt állította, hogy az oltásregisztrációnál megadott emailcímeket csak vakcinákkal kapcsolatos információk terjesztésére használja majd, de azóta tavaly és tavalyelőtt is küldtek már ezekre a címre olyan emaileket, amelyek a vakcinákat nem, más kormányzati intézkedéseket viszont érintettek. 2022-ben „Tudja, melyek a legfontosabb változások 2022-ben?” tárggyal küldtek tömegesen emailt, 2023-ban pedig a békepárti határozatot küldték ide. A legfrissebb levél így néz ki:

Orbán Viktor március 7-én jelentette be, hogy a nemzeti konzultáció mintájára véleménynyilvánító szavazást indít a kormány Ukrajna EU-csatlakozásáról. Az egykérdéses szavazólap így néz ki, csak az a kérdés szerepel rajta, hogy „Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna az Európai Unió tagja legyen?”.

Korábban részletesen írtunk arról, hogy a magyar jogrendben nem létezik olyan, hogy véleménynyilvánító szavazás, tehát valójában egy átkeresztelt, ráncfelvarrt nemzeti konzultációról van szó. Másrészt ezeket a konzultációkat a kormány rendszeresen úgy állítja be, mintha egy golyóálló mandátum lenne a magyar néptől egyes kérdésekben, pedig még a legjobban teljesítővel is csak a választók 28-29 százaléka értett egyet, 70-90 százalék vissza sem küldi ezeket. A harmadik probléma pedig az, hogy bár az EU-ban valóban fel-felmerül Ukrajna uniós tagsága, ez csak a magyar kormány kommunikációjának központi eleme, a valóságban közel sem olyan nagy emellett az egyetértés a régióban. Erről részleteket itt talál.