Megnyílik a fapados Biodóm, városi oázis lesz belőle

Idén decemberben megnyitják a Biodómot, ami első ütemben egy hatalmas növényházként, városi oázisként fog működni, mondta egy szerdai sajtóbeszélgetésen Sós Endre, a Fővárosi Állat- és Növénykert természetvédelmi és állategészségügyi igazgatója. Hozzátette: nem mondtak le arról, hogy a Biodóm egyszer majd az eredeti nagyszabású tervek szerint funkcionáljon, de arra most nincs 20 milliárdjuk, és néhány éven belül nem is lesz.

300 millió forintot azonban rá tudnak szánni a fejlesztésre, hogy az épület folyamatosan működjön, ha már megvan – közölte Sós Endre. A növényházként induló Biodómba nem kell majd külön jegyet venni, az állatkert felől ingyenesen be lehet majd menni oda. Külső rendezvényekre ez nem vonatkozik, akkor az aularészt természetesen elkülönítik, ahogy az már tavaly is előfordult.

2024-ben ugyanis már százezer látogatót fogadtak a Biodómban tartott rendezvényeken, például a két fénydómon, a lampionfesztiválon vagy a World Press Photo kiállításon. Az épület külső kifutói is működésbe álltak körülbelül egy hektáron, az ott jól bemutatható fajokkal. A Biodóm tavalyi 1,14 milliárd forintos fenntartási költségét a rendezvények, forgatások bevételeiből már 70 százalékban tudták fedezni. A 46 ezres dínókiállításon az is kiderült, hogy az épület tudja kezelni a nagyobb látogatói tömeget is.

A Biodóm eredeti kiállítási koncepcióját átszabták a takarékos működéshez: az ember előtti időszak élővilágának a bemutatása helyett az ember és a természet együttélése lesz a tematika, akár például gyógynövényeken keresztül, közölte Sós Endre.

Az igazgató szerint egyfajta relaxációs-edukációs helyszínné szeretnék tenni az állatkert látogatóinak a növényháznak berendezett Biodómot. Egy következő lépésben az elefántokat is bevinnék az épületbe, sőt szabadon repülő madarak is beköltözhetnek oda.

Mint az igazgató közölte, a későbbiekben a Biodóm akváriumát is meg akarják majd nyitni. (A hatalmas, 900 betoncölöppel alapozott, hárommillió literes akváriumban eredetileg a Pannon-tengerhez hasonló faunát kívánták bemutatni.) Hátráltatja a nyitást, hogy egy csomó résznek lejárt a garanciája. Tartottak volna egy nedves üzempróbát, de az önmagában 300 millió forint lett volna, az összeget pedig soknak találta a fenntartó fővárosi önkormányzat. Sós szerint az akvárium szerkezetei működőképesek, igaz, van benne rizikó, hogy rendben működnének-e.

Az előnevelésen túl vannak a Biodóm régebben Budapestre érkezett cápái. Őket természetesen nem a Biodóm akváriumában, hanem az állatkert egy külön épületében, a Cápasuliban lehet megnézni. Az ottani akváriumban jelenleg öt kisebb cápafaj (például dajkacápa) tucatnyi egyede úszkál.

Az igazgató tájékoztatása szerint a Fővárosi Állat- és Növénykertnek egymillió százhúszezer látogatója volt tavaly, és további kétszázezer látogató járt a margitszigeti kisállatkertben. A 2024-es bevétel meghaladta az 5 milliárd 240 millió forintot, ezzel az állatkert minden idők harmadik legmagasabb bevételét érte el. A létesítmény fenntartásához szükséges önkormányzati támogatás is 50 százalékról 34 százalékra csökkent.

Az idei beruházásokról szólva Sós Endre közölte, hogy a Szavanna komplex fejlesztését tervezik, például új zsiráfetető lesz, és nagyobb terület az orrszarvúknak. A Debrecenből érkezett tigris növekvő párzási kedvének köszönhetően nem kizárt, hogy vemhes a tavaly érkezett nősténytigris, így az állatkert egy tigriskölyökkel gazdagodhat. Jól szaporodnak a flamingók, sőt egy kis zsiráf is kinéz, mert egy zsiráfbika is érkezik Budapestre az idén.

Tavaly viszont megszüntette az állatkert a jegesmedvetartást, barnamedvék lettek helyettük egy 35 millió forintos kifutófejlesztés után. Sós Endre egy kérdésre elmondta, hogy a lépésnek nem a klímaváltozás az oka, hanem az, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert nem rendelkezik elég nagy kifutókkal a jegesmedve számára. Ellenben a nyíregyházi állatkertben sokkal jobb körülmények vannak ehhez, sőt, ott már él egy jegesmedve-szaporulat, hozzájuk került az egy szem budapesti hím is.

A civilben egyébként vadállatbefogó állatorvosként is dolgozó természetvédelmi és állategészségügyi igazgató válaszolt egyéb kérdésekre is. Így például kiderült, hogy mivel a zebrák közepesen veszélyes állatnak számítanak, ezért megfelelő feltételek mellett nemcsak az állatkertekben, hanem magántelken is legálisan tarthatók.

Sós Endre elmesélte legfurább állatbefogását is. Néhány éve történt, hogy a Szabadság-hegyen egy pirosnál megálló autóba a lehúzott ablakon át beugrott egy nagy és veszélyes emsemakákó. A sofőr megőrizte lélekjelenlétét, mert csak az ablakok felhúzása után ugrott ki az autóból, foglyul ejtve az állatot. Mire Sós Endre a helyszínre ért, a majom alaposan átrendezte a kocsi belsejét, de egy altatólövedékkel le tudták csitítani, hogy beszállítsák az állatkertbe. Később a rendőrség azt is kiderítette, hogy a makákót egy maffiózó tartotta illegálisan a házában, onnan szökött meg az állat.