Másfél köbméter kaktuszt ástak ki a Mátrában
A Bükki Nemzeti Park Igazgatósághoz (BNPI) lakossági bejelentés formájában jutott el a hír, hogy a Pásztó-Hasznos település határában fekvő, Várhegyen található Cserteri (Hasznosi) várat vélhetően emberi betelepítés útján idegenhonos kaktuszok lepték el.
A területet Dr. Kelemen András, a Szegedi Tudományegyetem kutatója mérte fel, mely során négy, Közép-és Észak-Amerikában honos kaktuszfajt azonosított be: a kötélkaktuszt (Cylindropuntia imbricata), törékeny fügekaktuszt (Opuntia fragilis), síksági fügekaktuszt (Opuntia macrorhiza) és coloradói fügekaktuszt (Opuntia phaeacantha).
A nemzeti park szakemberei ezt követően igyekeztek a lehető leghamarabb beszerezni részben a hatósági engedélyeket, mivel a Cserteri vár 1951 óta régészeti-, míg 1958 óta műemlékvédelem alatt áll, részben a magántulajdonosok hozzájárulását, hogy eltávolíthassák a növényeket.
A BNPI Facebook-oldalára kirakott keddi poszt szerint a kaktuszokat március 22-én távolították el a területről, amelyben egy cég önkéntesei is segítettek nekik:
„az utánfutónk színültig telt kaktusszal, mintegy 1,575 m3-nyi kaktuszt szedtünk ki”.
Mint írják, „sajnos a munkánk itt még nem ért véget. Az elkövetkezendő években utóellenőrzéseket kell tartanunk, mely során szemrevételeznünk kell a területet, hogy a kiszedett telepek helyén nem sarjadnak-e újra a nem kívánt növények”.
A kaktuszok eltávolítása közben a Dornyay Béla Múzeum egyik önkéntese fémkeresővel mérte fel a területet és értékes leletre bukkant: egy 14-15. századi, szív mintás veretet talált, mely feltehetően könyvet vagy övet díszített. A tárgy a Múzeum régészeti gyűjteményébe került.
Két éve írtuk meg, hogy egyre több a kaktusz az Alföldön, terjedésüknek pedig valószínűleg az éghajlatváltozás is kedvez, ha elszabadulnak, akkor az évtized végére már ültetvények is lehetnek.
