Az operatív törzset kérdezték volna a faluhoz szállított állattetemekről a peresztegiek, de csak a polgármesterük állt eléjük

A hatóságok úgy döntöttek, hogy a ragadós száj- és körömfájás vírussal fertőzött és kényszervágásra ítélt újabb állatokat a rábapordányi telepről a Pereszteg határában lévő, állami tulajdonú ATEV-telepre szállítják. Miután a helyiek tiltakozásukat fejezték ki ez ellen, tájékoztatást ígértek nekik a várható következményekről, a biztonsági szabályokról. Annyian választották nagypéntek délutáni programjuknak az erre a célra meghirdetett lakossági fórumot, hogy be sem fértek a faluházba. De az állategészségügyi operatív törzs tagjai, szakemberek és döntéshozók helyett a helyi polgármesterrel kellett beérniük.

Sellei Tamás próbálta csitítani a helyieket, de ez nem sikerült.

„Kettős szerepben vagyok itt, elsősorban a peresztegi érdekeket képviselem mint polgármester. De magánember is vagyok, és a saját felelősségem szerint döntök. Azt mondom, ha már így alakult, tegyünk meg mindent, hogy a lehető legnagyobb biztonságban legyünk”

– mondta. Az, hogy miért ide, hatvan kilométerre a kényszervágások helyszínétől kell eltemetni a tetemeket, vissza-visszatérő kérdése volt a fórumnak. Pláne, hogy korábbi hivatalos nyilatkozatok a vírus rendkívüli fertőzőképességéről szóltak.

Sokan sokfélét kérdeztek a polgármestertől, és voltak, akik kérdés helyett inkább fenyegettek: „Ha nem viszik innen a tetemeket, félő, hogy Peresztegből Olaszliszka lesz.” „Ha csütörtök este nem lázadtunk volna, a peresztegi Fő utcán mentek volna végig a kamionok, így legalább Sopronkövesd felé kerültek.” Volt, aki József Attilát idézte: „Ha kell, embert is ölök.”

Erős mondatok egy lakossági fórumon, de a résztvevők indulatai akkor lángoltak fel igazán, amikor rájöttek: az operatív törzs vagy annak képviselője nem jön, és nem is fog. A polgármesternek egyedül kellett szembenéznie a helyiekkel. Annyit tudott tenni, hogy megígérte, a kérdéseket továbbítja, és próbál válaszokat szerezni.

Sellei Tamásnak annyi előnye volt, hogy ő szakemberektől kapott információkat. Vele együtt ugyanis Nagycenk, Pinnye, Nagylózs és Sopronkövesd polgármesterét is az operatív törzs helyi vezetője, Herczeg Zoltán soproni rendőrkapitány, vízügyes és kommunikációs, valamint az állati fehérjefeldolgozáshoz értő szakember tájékoztatta délelőtt. De Pereszteg 2010 óta minden választást megnyert első embere így sem tudott mindenre kielégítő magyarázatot adni.

Mert nyilvánvalóan nem volt válasza arra, hogy miért nem a fertőzés helyén égetik el a tetemeket; mennyi lesz a helyi ingatlanok értékvesztése; ki kárpótolja a környékbelieket; az emberekre mekkora veszélyt jelent a dögkút; mi lesz, ha helyben is felüti a fejét a vírus; mennyi állattetemet akarnak a peresztegi telepre hozni újabb fertőzések esetén; és mit kap a falu azért cserébe, hogy elviseli a bűzt és a veszélyeztetettséget.

A büntetés-végrehajtás emberei kerítést építenek, a telepet őrzik. Mozgásérzékelő kamerákat szereltek fel. A kritikus időszak az, amíg kétméteres földréteg kerül a tetemekre – sorolta Sellei Tamás azokat az információkat, amiket az érintett polgármesterekkel közölt az operatív törzs.

Hol vannak a vízügyi mérések, hol vannak a dokumentumok, amik igazolják, hogy a falu lakói és állataik biztonságban vannak? Viszik-e a vírust a rovarok, jönnek-e majd a rágcsálók? A helyiek jobb híján maguk válaszolták meg a kérdéseket, megállapítva azt is: a problémák ott kezdődtek, hogy az önkormányzatok hatáskörét folyamatosan visszavágták, és ma már alig van terület, amiben dönthetnek.

„A döntés megváltoztathatatlan, ezt lenyomják a torkunkon. Azt tudjuk tenni, hogy a biztonságra törekszünk” – szólt a polgármesteri összefoglaló. De erre bekiabálásokkal válaszoltak a helyiek. A peresztegiek félelmét az is táplálja, hogy ha a soproni járásban is felüti a fejét a járvány, annak áldozatai is biztosan Peresztegre kerülnek, mert a közelben más állami dögtemető nincs. Összefogást is sürgettek a környékbeli falvakkal, és többen azt is szorgalmazták, hogy független szakértőkkel ellenőriztessék a víz minőségét, mert a hivatalos adatokban többé nem bíznak.

A miniszter online nyugtat és kér bizalmat

Bár a lakossági fórumon nem jelent meg az operatív törzs egyik képviselője sem, Nagy István agrárminiszter két videót is közzétett a Facebook-oldalán. Az első, péntek délben kirakott videóban azt mondta, a rábapordányi telep 875 szarvasmarháját kellett leölni, illetve elővigyázatosságból a telep sertéseit is. Az elföldelésük helyszínválasztásával kapcsolatban nyugtatta az érintettek:

„Ez a legalkalmasabb kijelölt terület erre, ami évtizedek óta is ezt a célt szolgálja. Itt felállítunk monitoringkutakat, és a honvédség biológiai laboratóriuma is kitelepül a lakosság legnagyobb biztonsága érdekében”

– mondta, hozzátéve, hogy „járványügyi nyomozás zajlik annak érdekében, hogy megtudjuk, hogyan ugorhatott 60 kilométert a vírus a korábbi fertőzött telephez képest”.

A második, délután öt óra előtt közzétett videóban arról beszélt, hogy mivel ez a vírus ötven éve nem bukkant fel Magyarországon, most tanuljuk, hogyan lehet hatékonyan fellépni ellene, „ezért teljesen természetes, hogy a lakosságban hatalmas érzelmeket vált ki ez a folyamat. […] És természetes az is, hogy óriási érzelmeket vált ki, amikor ezeket az állatokat el kell földelnünk. Meg kell találnunk a helyét, hogy a legbiztonságosabb körülmények között hogyan tudjuk őket megsemmisíteni.”

Az állami ATEV-telepekről azt mondta, „nem véletlenül ezek azok a helyek, amelyek ki vannak jelölve erre, hiszen elődeink is tudták már, hogy hol alacsony a talajvízszint, hol lehet egészen biztonságosan elhelyezni ezeket az állattetemeket. Higgyék el, a magyar hatóságok a legalaposabban megvizsgálják ezeknek a területeknek a biztonsági fokát. Senkit egy pillanatra sem veszélyeztetünk. Nem véletlen, hogy a Honvédség kitelepül a levegő mérésére, hogy van-e a levegőben vírus, nem véletlen, hogy a vízügy kontrollálja a talajvízszintet, és a lehető legalaposabb fertőtlenítéssel lehet mind be-, mind kilépni az ilyen tevékenység után.”

A vírust csak akkor tudjuk megfékezni, ha mindenki együttműködik, „és bízzanak a szakemberek munkájában, bízzanak abban a tevékenységben, amelyet azért folytatunk, hogy ezt az egész fertőzést leküzdjük, és csak múlt időben beszéljünk róla, hogy soha többet ne okozzon ez ekkora gazdasági károkat Magyarországon” – zárta videóját a miniszter.