Figyeljen, ha autót bérel! Olvasónk számlájáról 500 ezret vont le a kölcsönző a visszaadás után

Gazdagon illusztrált összefoglalóban, a több mint ötvenoldalas Sérülési Kézikönyvben mutatja be a Schiller Rent a Car autókölcsönző, hogy milyen következményekkel járhat, ha a cég autóit sérülten viszik vissza az ügyfelek. A leírásból kiderül az is, hogy a bérleti szerződés részeként kínált biztosítási konstrukciók közül választva hogyan lehet csökkenteni ezt a kockázatot, illetve mekkora kiadással kell számolniuk az ügyfeleknek az egyes esetekben. Aki egyszerűbb formában szeretné megismerni a számokat, az a Gyakran ismételt kérdésekre adott válaszok közt is megtalálja ezeket a Schiller honlapján.

Csakhogy a többség ritkán kerül olyan helyzetbe, mint az Egyesült Államokban élő Gabriella, ezért a kockázatok nagyságát mindenki a korábbi tapasztalatai alapján mérlegeli, a kölcsönzők által ismertetett eshetőségeknek pedig nem tulajdonít nagy jelentőséget. Olvasónk azután kereste meg a Telexet, hogy március 6-tól 14-ig Magyarországon tartózkodott, és az itt töltött kilenc napra bérelt egy Toyota Corollát a Schillertől a Booking.com-on keresztül 207 dollárért, átszámítva körülbelül 77 ezer forintért.

A hazautazása napján, hajnali 5 óra körül leparkolt a reptéren, a kulcsot a nyitvatartási időn kívüli leadás szabályainak megfelelően bedobta a cég gyűjtődobozába, majd felszállt vele a repülő Budapestről. Hamarosan 498 ezer forintról szóló számlát kapott a cégtől, az összeget zárolták is a bankkártyáján, és a cég munkatársa arról értesítette, hogy jégverés okozta károk keletkeztek az autón, amíg az nála volt.

Gabriella szerint azonban ő ugyanolyan állapotban adta vissza a Corollát, ahogy átvette, vagyis az autót nem érte jégverés, amíg nála volt, hiszen két nap kivételével minden éjszaka fedett helyen parkolt. Amikor két éjszakát a szabad ég alatt töltött a Toyota, egy barátnője autója állt mellette, amelyen semmilyen kár nem keletkezett. Állítása szerint nem is volt jégeső azokon a helyeken, ahol megfordult az autóval, kételyeit pedig tovább növelte, hogy a kölcsönző által készített első fotókon csupán a horpadásnyomok helyének jelölése látható, maguk a sérülések nem.

Gabriellát annyira felkavarta a cég lépése, hogy megkérte a Magyarországon élő édesanyját és barátnőjét, hogy nézzék meg személyesen a Corollát. Ők sem látták a horpadásokat, és ezek az olvasónk által az autó visszaadásakor készített mobiltelefonos videón sem felfedezhetők. Ugyanakkor miután felvettük a kapcsolatot a Schillerrel, nekünk és Gabriellának is küldött két fotót a cég, amelyeken egy vizsgálólámpa alatt áll az autó, és ennek fényénél egyértelműen látszanak a horpadások az eredetileg jelzett helyeken.

A jégkár nyomát néha nehéz felfedezni, de általában javítható

A jégverés valódi sorscsapás minden autós számára, a szezonja pedig éppen most kezdődik. Jellemzően az autók tetején, illetve a motorháztetőn és más, a vízszinteshez közeli fényezett lemezfelületeken hagyhatnak nyomot az égből becsapódó jégdarabok. Bár a kisebb horpadások elhelyezkedésüktől és mélységüktől függően megfelelő eszközökkel és szakértelemmel akár a lemezfelület újrafényezése nélkül eltüntethetők, a javítási költség néhány tízezer forinttól több százezerig terjedhet.

Vajon minden tulajdonos észreveszi, hogy a távollétében elverte a jég az autóját? A Profi Egyengető Centrum Hálózata (P.E.C.H.) nevű jégkár és más horpadásos sérülések javítására szakosodott cég vezetője, Komróczki Endre szerint laikusként sok esetben nehéz észrevenni ezeket a sérüléseket. Szerinte a Schillertől kapott vizsgálólámpás felvételeken láthatóhoz hasonló lemezhibákat akár lehulló dió vagy gesztenye becsapódása, illetve az is okozhat, ha valaki rákönyököl a tetőkeretre. A Corolla jobb oldali tetőkeretén a többihez képest nagyobb horpadások vannak, és amennyiben csak ez a két felület sérült, Komróczki nem tartja valószínűnek, hogy jégkárról van szó. A cég által eddig látott jégvert autókon ugyanis nem csak a tetőkereteken voltak láthatók a jellegzetes nyomok.

Komróczki szerint laikus szemmel különösen műhelykörülmények híján nehéz felfedezni az ilyesfajta sérüléseket. Szabadtéren az autó felületein visszatükröződő környezet vonalait használva érdemes megnézni a tetőkeretet a csomagtér vagy a szélvédő felől, úgy a legegyszerűbb észrevenni az apró horpadásokat.

A műhely vezetője szerint a jégkár javítási költsége minden autó esetében egy kalkulációs program számításán alapul. Ez a horpadások mérete és száma alapján határozza meg a helyreállítás normaidejét, amit a biztosítók által elfogadott műhelyek óradíjával szoroznak össze, így derül ki a javítás pontos költsége. A szakértő hangsúlyozta, cége nem ad árajánlatot fotók alapján, de becslése szerint a képeken szereplőkhöz hasonló sérüléseket nagyjából 3-4 óra alatt lehet eltüntetni.

Olvasónk állítása szerint a szerződéskötés előtt arról tájékoztatták, hogy az összesen 207 dolláros, átszámítva nagyjából 77 ezer forintos bérleti díjért nem jár biztosítás. Amikor megkérdezte, mennyi pénzért tudna biztosítást kötni az általa kiválasztott bérautóra, 250 eurós, nagyjából 102 ezer forintos összeget említett a cég munkatársa. Ez nem fedezte volna a lopással, illetve a totálkárral végződő balesetkor keletkező kár teljes összegét, ezért Gabriella nem vette igénybe a lehetőséget.

Olvasónk itt élő hozzátartozói időközben kiderítették, hogy a bérleti szerződés tartalmaz alapbiztosítást, ez egyébként szerepelt is a szerződésen, amely korlátozott fedezetet jelent a káreseményeknél. Mint a nekünk küldött első levelében írta, mindent megtett, hogy az átvételkori állapotban adja vissza az autót, a biztosítás miatti kezdeti aggodalmak miatt fokozottan vigyázott rá, és elfogadta azt is, hogy a cég 480 ezer forintnak megfelelő összegű biztonsági letétet zárolt a hitelkártyáján.

Ez a megoldás általános a kölcsönzőknél, és a cégek a bérlési időszakra zárolt összegeket feloldják, ha mindent rendben találnak a visszakapott autón. Ezúttal viszont a számlán szereplő összegnek megfelelően összesen 1363 dollárt vont le a cég a kártyáról a sérülés önrészeként és a kárügyintézés költségeinek fedezésére, ami miatt Gabriella azonnal panaszt nyújtott be a bankjánál.

A Schiller nekünk adott tájékoztatása szerint napi 16400 forintért kínálnak teljes fedezetet nyújtó biztosítást ügyfeleiknek a Corollával azonos kategóriába tartozó autókra, ami Gabriella bérlési időszakára összesen 131 ezer forint többletköltséget jelentett volna. Ez a konstrukció jégkár esetén is teljes fedezetet nyújt.

Az összeg utólag jelentéktelennek tűnhet a cég mostani követeléséhez mérve, ugyanakkor a nyugalomért cserébe az eredeti bérleti díj több mint kétszeresével számolhat, aki teljes biztosítást köt a bérautóra. Persze vannak köztes lehetőségek is, és fontos az is, hogy a különböző konstrukciók az önrész és a letét összegét is csökkenthetik. Kérdésünkre a cég azt is elárulta, hogy március első felében egy másik ügyfél autóját is jégkárosan kapták vissza, és ez a probléma az utóbbi időszakban egyre gyakrabban előfordul a korábbiakkal ellentétben már nemcsak nyáron, de télen is.

Minden hasonló ügy rendezése nehéz, hiszen a kölcsönzők joggal várják el, hogy autóikat épségben vigyék vissza az ügyfeleik, illetve ne kelljen viselniük a bérlési időszakban keletkezett károk javítási költségét. Sejthető az is, hogy a Schiller Rent a Car Sérülési Kézikönyve nem kitalált esetekre, hanem tapasztalatokra épül. Ugyanakkor vesszőfutásnak tűnik olvasónk helyzete is, mert egy óceán választja el a vitás ügy keletkezési helyszínétől, így a rendezés lehetőségei korlátozottak ahhoz képest, ha Magyarországon élne, és egy itteni bérautós céggel kéne egyezkednie.

Az autó átvételéig a bérlő felelős az autóért akkor is, ha már letette a kölcsönző parkolójában

Az eset fontos eleme, hogy a Schiller felhívja ügyfelei figyelmét, hogy átvétel előtt alaposan vizsgálják át a bérautókat, és ha a kiadási állapotlapon nem jelölt sérülést találnak, jelezzék, illetve készítsenek róla fotót. A cég Telexnek adott válaszai szerint Gabriellától nem érkezett ilyen jelzés, miután átvette a Toyotát, és az általa rendelkezésünkre bocsátott állapotlapon valóban nem is szerepelnek a jégverés okozta horpadások, csupán néhány korábbi apró sérülés, amelyekről így ő is tudott.

A kölcsönző azt is állítja, hogy szabad szemmel látszanak a horpadások, de a tükröződések miatt az ilyen jellegű sérülések nehezen fotózhatók. Mint írják, nem tehetik meg, hogy elmozdítják az autót a kárfelmérés idejére, hogy megfelelő megvilágítás alatt készíthessenek képeket a sérüléseiről. Ezúttal a mi kérésünkre tett kivételt a cég, így készültek el a vizsgálólámpás felvételek is. Akár élőben is megmutatták volna nekünk az autót, de az cikkünk írásakor éppen egy másik bérlőnél volt.

A cég kérdéseinkre küldött válaszlevelében szintén szerepel, hogy Gabriella eredetileg délelőtt 10 órai leadási időpontot jelölt meg a szerződésben, ezzel szemben a távozása napján a kölcsönző reptéri kirendeltség nyitvatartási idejének kezdete, tehát reggel 8 óra előtt adta le az autót. Erre egyébként minden bérlőnek van lehetősége, de a Schiller szabályzata szerint egészen addig az ügyfelek viselik a felelősséget az autókban keletkező károkért, ameddig a cég munkatársa elkészíti az átvételi jegyzőkönyvet.

Az olvasónk által kibérelt Toyota tehát legalább három órát töltött a parkolóban mielőtt megérkezett a cég munkatársa, hogy átvizsgálja. Ebből persze nem következik, hogy ekkor történt vele valami. Az viszont sokkal inkább, hogy akinek belefér az idejébe, az jobban jár, ha nyitvatartási időben adja le a bérautót, és a kölcsönző munkatársával közösen vizsgálják át, mert így később egyik felet sem érheti kellemetlen meglepetés.

Olvasónk Schiller Rent a Carral folytatott vitája egyelőre nem zárult le, de a cég időközben úgy döntött, hogy elengedné az eredetileg félmillió forintos tartozás felét. Ezt a döntést azzal magyarázták a Telexnek adott válaszban, hogy átvállalják a javítási idő alatt keletkező bevételkiesést, vagyis, hogy addig nem tudják bérbe adni az autót. Gabriella továbbra is kitart eredeti álláspontja mellett, szerinte nem nála sérült meg a Toyota Corolla teteje.

Mit mond az ügyvéd?

Vágány Tamás ügyvéd szerint a bérautókon a bérlési időszakban nem rendeltetésszerű használat miatt keletkező sérülés javítási költsége áthárítható a bérlőre, az áthárítás és az elszámolás módja viszont lényeges kérdés. Az ügyvéd szerint a kölcsönzők általában az általános szerződési feltételeik közt rögzítik ennek kereteit. A mostani esetben, és a Schiller válaszai alapján is arra lehet következtetni, hogy a Sérülési Kézikönyv az általános szerződési feltételek közé tartozik.

Fontos ugyanakkor, hogy ilyen esetekben ennek tartalmát a bérlő megismerte és elfogadta-e, mielőtt aláírta a szerződést. Ez ugyanis feltétele annak, hogy a cég később a bérleti díjon túl további követeléssel állhasson elő. Ugyanakkor az ügyvéd szerint ha a kézikönyv vagy a más általános tájékoztatásokban szereplő esetleges kártérítési követelések nem is váltak a bérleti szerződés részévé, ebből még nem az következik, hogy a bérbeadó nem érvényesíthet kártérítési követelést az ügyfelén.

Amennyiben a kölcsönzőcégnek van vagyonbiztosítása bérautóra, és az valóban a bérlési időszak alatt sérül meg, akkor Vágány Tamás véleménye szerint a cég legfeljebb a vagyonbiztosítás önrészét terhelheti át a bérlőre. Vagyonbiztosítás hiányában pedig attól függően, hogy melyik kisebb, a tényleges javítási költséget vagy az értékcsökkenés összegét érvényesítheti a bérbeadó. Ha ez nem egyezik a ténylegesen az ügyfélre terhelt összeggel, akkor a különbözettel el kell számolnia felé a cégnek.

Az ügyvéd kiemelte, hogy a Schiller Sérülési Kézikönyve szerint a normál szerződés szerinti használatból eredő apró, nem fotózható sérülések esetén az autó javítás nélkül biztonságosan és kifogástalan műszaki állapot mellett újra bérbe adható és bérbe vehető. Erre a fényezésen keletkezett kisebb repedéseket, illetve a két centiméternél kisebb átmérőjű horpadásokat említi példaként a cég összefoglalója, amelyek nem járnak együtt a fényezés sérülésével. Ezekről a sérülésekről azt is írják, hogy nem vonnak maguk után kártérítési kötelezettséget.

Vágány emlékeztet, hogy a szóban forgó sérülés láthatóan, sőt, a cég által bevallottan nem fotózható, az pedig elég egyértelmű, hogy az autót javítás nélkül is biztonságosan, kifogástalan műszaki állapot esetén bérbe lehet adni. A jégkár normális, szerződés szerinti használat mellett is bekövetkezhet, ebből pedig olyan következtetés is levonható az ügyvéd szerint, hogy ilyen esetben a sérülés javítási költségét nem lehet átterhelni a bérlőre.