Tudatosíthatja vágyainkat a pornónézés, de tönkre is teheti a valóságban megélt szexualitást

„Talán többeket meglep, hogy nagyon komoly földrajzi és szociológiai szakirodalma van a pornónak” – mondta Vasárus Gábor geográfus, kutyapártos önkormányzati képviselő kedd este a szegedi Grand Caféban a helyi MKKP Mindenkutyás Egyeteme előadásán, ahol Ábrahám Adrienn szociálpedagógussal tabuk nélkül vizsgálták a pornót. Vasárus felsorolása alapján a fenti tudományterületek mellett a jog és a kriminológia is tárgyalja a témát.

Előszeretettel foglalkozik vele a közgazdaságtan is, elvégre a pornópiac milliárddolláros gazdasági ágazat. Talán a leginkább meglepő terület, amely szintén folytat a témára vonatkozó kutatásokat, a kommunikációtudomány: ehhez az jelenti az elsődleges motivációt, hogy a pornó rendkívül hatékonyan tud rövid, egyszerű üzeneteket átadni.

„Európában a prostitúció gyakorlatilag egyidős az emberiséggel, a legősibb írott emlékek között is vannak már erre utaló jelek, nem véletlenül hívják a legősibb ágazatnak, de a tágan értelmezett pornó is jelen volt” – kezdett történeti áttekintésbe Vasárus. Példaként az ókorból fennmaradt erotikus történeteket, szobrokat, erotikus jeleneteket ábrázoló festményeket említette, amelyek nemcsak az antik kultúrában jelentek meg: Egyiptomban, Mezopotámiában vagy a Távol-Keleten szintén találunk ilyeneket.

A geográfus szerint különösen érdekes a középkor viszonyulása a pornóhoz: amíg a történelemkönyvek azt sulykolják a gyerekekbe, hogy akkoriban rendkívül erkölcsös emberek éltek, megvetve minden szexuális hajlamot, addig a valóság az, hogy az erotika piaca egy ténylegesen létező, szabályozott rendszer volt. Vasárus hozzátette, a városfalakon kívülre szorultak ezek a szolgáltatások, nem véletlen, hogy a kor vonatkozó tartalmú történetei rendszerint vidéken játszódnak.

Az újkor pedig már egészen új dimenzióba helyezte a pornó megítélését, amiről, például az újságok megjelenése miatt is, jóval bővebb ismereteink vannak. Bár a prostitúciót nehéz közvetlenül detektálni, de a nemi betegségek nyomon követése támpontot nyújthat. Egy, a 20. században megjelent könyv például a szifiliszhalandóságot vizsgálva leplezi le a reform- és kiegyezéskori korszellemet a geográfus szerint.

„Pontosan az történt a falusi bál mögött a szalmabálában, mint most a Sing Sing mögött a parkolóban” – fogalmazott Vasárus viccesen, megemlítve az egyik helyi diszkót. Bár akkoriban a látszatra jobban figyeltek, attól még

belefért a közerkölcsbe, hogy ugyanaz az úriember, aki nappal megemelte a hölgyek előtt a kalapját, este három-négy nővel is üzekedjen a kuplerájban.

Ez a szellemiség abban is megjelent, hogy a falvakban a kocsis fogadók, amelyekben hölgyek személyes természetű szolgáltatást is nyújtottak, rendszerint a település szélén kaptak helyet, hogy ne legyen az emberek szeme előtt, mi is történik ott.

Vasárus olyan jeles szifiliszbetegeket is megemlített illusztrációként, mint VI. Sándor pápa, Bakócz Tamás esztergomi érsek, II. Ulászló magyar király, Abraham Lincoln vagy épp Munkácsy Mihály.

Nem csak az erotikusnak szánt tartalom indíthatja be a fantáziát

Ábrahám Adrienn szociálpedagógus, párkapcsolati tanácsadó elmondása szerint az „erotikával fűtött” nyolcvanas évekre érkeztünk el oda, hogy már a gyerekeknek is próbáltak valamilyen szexuális felvilágosítást prezentálni, és a magazinokban is megjelentek a szexoldalak. Érdekesség, hogy ebben a korszakban bizonyos tartalmak, például a szakértők által készített szexoktatási anyagok könnyebben hozzáférhetők voltak ellenőrzött keretek között, Ábrahám szerint jobban, mint manapság.

Amikor pornóról van szó, automatikusan a videómegosztó oldalakon terjedő tartalmakra gondolunk, azonban olyan platformok is eszközei lehetnek a szexualitásnak, amelyekről nem is gondolnánk: ha egy közzétett kép vagy videó még csak nem is erotikus helyzetet közvetítve, attól teljesen elütő szándékkal készül, akkor is beindíthatja valaki fantáziáját. A közösségi médiában, bár a nyilvános posztokra vonatkoznak bizonyos irányelvek, privát üzenetben terjedhetnek szexuális tartalmú fotók, ami a visszaélések szempontjából az egyik legveszélyesebb műfaj, különösen fiatalok között. Emellett ezek a felületek nem is kizárólag az ide feltöltött képek és videók formájában szolgáltatnak táptalajt az erotikának, az utóbbi évek egyik felkapott gyakorlata ugyanis az, hogy sokan a közösségi médiában reklámozzák az OnlyFansre készített tartalmaikat.

Vasárus Gábor szerint a pornóval az egyik legnagyobb probléma az, hogy nem ismerjük a pontos mennyiségét, a nagy része ugyanis a darkweben található. Darkwebnek minősül minden, ami a hagyományos keresőmotorokból nem érhető el, és Vasárus szerint bárki bármit is tud vagy hallott erről, azt szorozza meg legalább hárommal, mert amit ismerhetünk belőle, az egészen biztosan csak a töredéke annak, ami valójában ott helyet kap. Ezek a tartalmak bőven túlmutatnak a pornón, itt gyakorlatilag bármilyen illegális tevékenységnek megtalálható a piaca, és komplett vállalkozások állnak professzionális csapattal amögött, hogy az egésznek ne maradjon nyoma.

Pornó a társadalomkutatásban

„Ha nem is mindenki nézi, de mondhatjuk, hogy mindenhol nézik, hivatalosan világjelenségnek minősítették, és az internet 12 százaléka áll a pornóból” – vezette be a statisztikákba a hallgatóságot Ábrahám Adrienn. A pornó a negyedik leggyakoribb ok, amiért interneteznek az emberek: 2019-ben 2,5 milliárdan néztek PornHub-videókat, majd a koronavírus a következő évre 30 százalékos növekedést hozott, a számok pedig ez után sem ugrottak vissza. A férfiak 87 százaléka néz pornót, a nők között ez az arány csak 31 százalék, ami bár alátámasztja a nemi sztereotípiákat, arra is rávilágít, hogy a nők is érintettek és függővé tudnak válni.

Vasárus szerint érdemes földrajzi összevetésben is vizsgálni a pornónézési szokásokat, mert jelentős eltérések fedezhetők fel egyes országok vagy tágabb régiók között. Az például megállapítható, hogy a férfiak mindenhol néznek pornót, a nőknél viszont már maga a felmérés is nehezebb, mert sok helyen – például Indiában – a vizsgálatok nem taglalják az ő szokásaikat. Vasárus tudomása szerint a Fülöp-szigetek az egyetlen hely, ahol a nők több pornót néznek, mint a férfiak.

A statisztikákat nem csupán önmagukban értelmezik, más társadalmi jelenségek vizsgálatát is alapozzák rájuk. Ilyen például a rasszizmus kutatása, ott azt nézik, hogy ha valaki előítéletekkel viseltet egy etnikum iránt, akkor pornóban sem szívesen néz ahhoz a csoporthoz tartozó embereket. A társadalmi elöregedés vizsgálatához abból a megfontolásból hasznosították a pornónézési szokások felmérését, hogy az idősebbek kevesebb – de legalábbis eltérő típusú – pornót néznek, a homoszexuálisok számának becslését célzó kutatáshoz pedig a melegpornó-fogyasztók számára alapoztak. Utóbbival kapcsolatos érdekesség, hogy bár jellemzően tényleg a melegek adják a műfaj közönségét, Közép-Amerikában és Japánban a nőket ettől függetlenül érdeklik a meleg fiúk történetei.

„Magyarország egy iszonyatos nagy pornónagyhatalom” – fogalmazott Vasárus, rámutatva az ország előkelő helyezésére az egymillió főre jutó pornószínészek számának rangsorában, amelyben „a csehekkel együtt világverők vagyunk”: egymillió magyarra több mint 75 pornószínész jut. Szintén átlagon felüli a női pornófelhasználók 27 százalékos aránya, és amíg világszinten az a jellemző, hogy egy nő felmegy az internetre, talál valamit és már túl is van rajta, itthon több mint a negyede nőnemű azoknak, akik a pornónézéshez regisztrálnak is.

A pornó hatására tárgyiasítanak, vagy a tárgyiasításra hajlamosak néznek pornót?

Ábrahám Adrienn szerint nem kérdéses, hogy a pornó káros, de ez nem jelenti azt, hogy ne beszélhetnénk a pozitív hatásairól, még ha ezek kevesebbet nyomnak is latban. A pornófogyasztók – vélhetően a látottakból merítve ötletet – több újdonságot próbálnak ki az ágyban, általánosságban nyitottabbnak és elfogadóbbnak bizonyulnak intim vonatkozásban, illetve alapvetően pozitívabban állnak a szexualitáshoz. A pornó segíti az egyéni fantáziák és vágyak tudatosítását, illetve a szexualitásról folytatott kommunikációt. Utóbbi pozitívum akkor áll fenn, ha a partnerek a témát transzparensen kezelik, ám ha nem őszinték a pornóhoz való viszonyban, egymás igényeinek megértése is sokkal nehezebbé válik.

A pornó leggyakoribb negatív hatásai között meg kell említeni a teljesítménykényszert, a szorongást, a szexuális ingerküszöb változását és azt, hogy a valóságban megélt szexualitás egyre kevésbé válik kielégítővé a fogyasztó számára. A kutatások beszámolnak a szexuális orientációban való elbizonytalanodásról is, Ábrahám szerint ezt érdemes fenntartásokkal kezelni, mert egy pornófüggő által megtekintett tartalmak korántsem biztos, hogy lefedik az illető identitását.

A szociálpedagógus azt mondta, nem csak mentális, fizikai hatások is jelentkezhetnek, úgymint a hímvessző érzéketlenné válása, mivel a pornónézés közbeni maszturbáció és a hüvellyel való érintkezés nagyon eltérően stimulálja a testrészt. A pornónézőknél a valódi szexuális aktus során fellépő merevedési zavar sem különválasztható a pornó mentális vonatkozásaitól: gyakran a partnerért való felelősségvállalás nyomasztja annyira a férfit, hogy az ilyen hatást vált ki. Vannak olyan pornófüggők, akik épp azért menekülnek a filmekhez a személyes együttlét helyett, mert arra vágynak, hogy csak a saját örömükért legyenek felelősek. Ezek a jelenségek könnyen vezetnek depresszióhoz, önértékelési és párkapcsolati problémákhoz is.

Ábrahám hangsúlyozta, nincs konszenzus a kutatásokban arról, hogy a pornó mozdítja-e elő a tárgyiasítást és a szexizmust, vagy épp ellenkező ok-okozati viszony áll fenn: azok, akik hajlamosak tárgyiasítani a partnerüket, nagyobb valószínűséggel néznek pornót, ahol ezt az attitűdöt láthatják tükröződni. Vasárus ehhez hozzáfűzte, hogy bár a közvélekedés a férfiakat helyezi a tárgyiasító, a másik felet csupán szexuális eszköznek tekintő szerepébe, a jelenség nők részéről is ugyanúgy előfordul.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.