Fact-check: Tényleg az amerikai történelem legmagasabb inflációja volt Trump újraválasztása előtt?

Donald Trump a második ciklusában először tett eleget alkotmányos kötelességének, és tájékoztatta alig több mint hathetes, de meglehetősen turbulens kormányzásának eredményeiről a kongresszus két házát, illetve jelentette be kormányzati terveit. Az elnöki évértékelőhöz, a State of the Unionhöz hasonlóan a beszédet a helyszínen katonai és közjogi méltóságok, az elnök, a mindkét házban többségben lévő republikánusok, illetve az ellenzéki demokraták által meghívott vendégek hallgatták.
Ahogy azt az elhangzottakról szóló cikkünkben is említettük, Trump beszédében – ami a leghosszabb volt az elmúlt hatvan évben – bőven voltak hamis adatok és hazugságok, az Ukrajnának adott európai és amerikai segélyek mértékétől kezdve az Elon Musk vezette kormányzati költségcsökkentéssel megbízott szervezet megtakarításainak összegén át az amerikai infláció nagyságán keresztül egész a Panama-csatorna építése közben meghalt amerikaiak számáig.
Négy fontos állítást kiemelten is megnéztünk, több másikat pedig az amerikai lapok elemzései alapján foglaltunk össze.
Az amerikai infláció nagysága
Az amerikai elnök a választási győzelmében nagy szerepet játszó infláció miatt támadta elődje, Joe Biden kormányát, közölve, hogy „az elmúlt 48 év legrosszabb inflációját szenvedtük el”, majd hozzátette, hogy „de lehet, hogy az ország történelmében” is a legmagasabb volt az infláció. Ez utóbbi kitétel hamis.
A Biden-kormányzat ideje alatt 2022 júniusában volt a legmagasabb az infláció, 9,1 százalékkal, az amerikai munkaügyi minisztérium inflációt mérő statisztikai hivatalának adatai szerint. Az éves infláció 2021-ben hét százalék volt, 2022-ben pedig 6,5 százalék, a hivatalos adatok szerint. Ennél jóval magasabb volt az éves infláció 1946-ban, 18,1 százalékkal, míg 1919 júniusa és 1920 júniusa között 23,7 százalék.
A Panama-csatorna építése közben meghalt amerikaiak
Donald Trump már a beiktatási beszédében is megemlítette, hogy 38 ezer amerikai halt meg a Panama-csatorna kiépítése közben, és ezt most is megemlítette. Az amerikai elnök közölte, hogy „amerikai vér feláldozásával” építették fel, hozzátéve, hogy „38 ezer munkás halt meg a Panama-csatorna felépítésekor”.
Amikor a franciák elkezdték építeni a csatornát az 1800-as évek végén, nagyjából 22 ezer, Franciaországból érkezett munkás halt meg, főleg különböző trópusi betegségekben. Amikor az amerikaiak átvették az építkezést, nagyjából 5600-an haltak meg. Azonban a halottak főleg barbadosi munkások voltak. Az amerikai áldozatok száma háromszáz körül lehetett, David McCullough amerikai történész, valamint Matthew Parker angol író adatai szerint.
Ukrán segély és támogatás
Donald Trump azt állította, hogy az Egyesült Államok „talán 350 milliárd dollár költött” Ukrajna védelmére, míg Európa százmilliárd dollárt. Az elérhető adatok szerint mindkét összeg pontatlan, habár nincsenek teljesen pontos adatok.
Az Egyesült Államok ukrajnai segélyeit követő különleges belső felügyelő (Special Inspector General for Operation Atlantic Resolve) adatai szerint az amerikai kongresszus 183 milliárd dollárt adott, vagy különített el Ukrajna számára, valamint húszmilliárd dollár kölcsönt nyújtott. Ebből 83,4 milliárd dollárt adtak már oda.
A német Kiel Institute legfrissebb jelentése szerint „Európa egyértelműen megelőzte az Egyesült Államokat az Ukrajnának adott segélyekben”. Az intézet adatai szerint Európa 132 milliárd eurónyi (141 milliárd dollár) segélyt különített el Ukrajnának, míg az Egyesült Államok 114 milliárd eurót (122 milliárd dollár). Ebből a katonai segély 62 milliárd euró volt az európai országoktól, és 64 milliárd euró az Egyesült Államoktól.
A háború áldozatainak száma
Donald Trump a beszédében azt állította, hogy több millió ukrán és orosz halt, vagy sebesült meg az orosz–ukrán háborúban. Ez erőteljes túlzás. Pontos számot ugyan nem tudni, miután egyik ország sem közöl pontos számokat, de a becslések szerint mindkét oldalon több százezer a katonai áldozatok (halottak és sérültek) száma, ami összesen akár az egymilliót is meghaladhatja.
Az ENSZ októberi jelentése szerint a civil áldozatok száma Ukrajnában több mint 36 ezer: 11 743-en haltak meg, és 24 614-en sebesültek meg. Oroszországban az ENSZ nem tudott vizsgálatokat végezni, így jelentésükben a hivatalos orosz adatok szerepelnek, amik 82 civil halálos áldozatot, és 750 sebesültet említenek.
Illegális határátlépők, DOGE, tojás
Ez azonban csak egy kis része Donald Trump azon kijelentéseknek, amiknek igazságtartalmával kapcsolatban kételyek merültek fel. Az amerikai sajtóban megjelent vizsgálatok több másik témában is pontatlanságokra, túlzásokra és hamis adatokra hívták fel a figyelmet.
Ezek között volt Trump kijelentése, hogy az illegális határátlépők száma minden korábbinál kevesebb volt az előző hónapban. Februárra még nincsen hivatalos adat, de a Reuters értesülései szerint 8500 határsértőt fogtak el mexikói–amerikai határon, és ez nem egyenlő azzal, hogy mennyien keltek át illegálisan a határon. Az 1960-as években ennél kevesebb határsértőt fogtak el, míg a második világháború alatt évente többször is alig tízezret.
Trump azon állítása is kétséges, hogy az amerikai szövetségi állam karcsúsításával megbízott, Elon Musk vezette szervezet, a DOGE több százmilliárd dollárnyi csalásra bukkant. Erre semmilyen bizonyíték nincs. A DOGE hivatalos oldala alig több mint százmilliárd dollárnyi spórolásról ír, de bizonyítékot csak húszmilliárd dollárról mutatnak be, és azokról már többször is kiderült, hogy teli vannak hibás adatokkal. És azok a spórolások sem leleplezett csalások voltak, hanem főleg megszüntetett szerződések.
Trump elnökválasztási kampányának egyik legfontosabb része volt a tojás árának emelkedése, amit mostani beszédében is kiemelt, közölve, hogy elődje, „Joe Biden hagyta, hogy elszálljon a tojás ára”. Ezt az amerikai sajtó félrevezetőnek ítélte, mivel a tojás ára valóban emelkedett, de az nem Biden, hanem a több éve tartó madárinfluenza-járvány miatt történik. Ez idén is folytatódik, januárban rekordmagas lett a tucatnyi tojás ára, és várhatóan tovább fog emelkedni, és „Trump rájöhet arra, hogy egy elnök nem sokat tehet ellene” – írta a Washington Post.
Trump büszkén említette meg, hogy (másodszor is) kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, ami a beszédben tett állítása szerint több ezer milliárd dollárba került az országnak. Több amerikai lap is felhívta a figyelmet arra, hogy az egyezmény önkéntes, és nem jár semmilyen büntetéssel, ha az egyes országok nem tartják be a vállalásaikat. Joe Biden például évi 11,4 milliárd dollárt ígért, de a kongresszus végül ennél jóval kevesebbre adott engedélyt. Az ezermilliárdos állítás feltehetően olyan tanulmányokból származik, amit az olajipar megbízására készítettek, és nem szerepeltek benne a pozitív hozadékok.
Az autizmus is megjelent Trump beszédében. Közölte, hogy „valami történik”, mert míg korábban minden tízezer gyerekből csak egy volt autista, ma már 36-ból 1. Az egészségügyi miniszter Robert Kennedy Jr-t említette meg beszédében, akinek a feladata lenne, hogy megtudja, „mi történik”. A korábban oltásellenes konteókat hirdető Kennedy utalt arra is, hogy összefüggés lehet az oltások és az autizmus között, amit már sokan többször is cáfoltak.
Trump azt jól mondta, hogy ma már 36-ból 1 gyereket diagnosztizálnak autizmus spektrumzavarral. Az amerikai sajtó azonban kiemelte, hogy a másik számról nem lehet tudni, hogy honnan szedte az amerikai elnök, az autizmussal először foglalkozó kutatások az 1960-as, 1970-es években azt becsülték, hogy tízezerből 2-4 ember lehet autista. Számuk növekedése pedig sokak szerint leginkább ahhoz köthető, hogy jobban felismerik az állapotot, illetve annak, hogy a diagnózist kibővítették. Ma már ide tartoznak az enyhébb, ezzel rokon állapotok is, amit korábban nem tartottak autizmusnak.