Fact-check: Tényleg elég lenne leölés helyett fertőtleníteni a száj- és körömfájásos állatokat?

„A COVID-időszak után talán már nem is lepődünk meg azon, hogy a járványkezelés címszó alatt ismét aránytalan és gazdasági érdekek által vezérelt intézkedések lépnek életbe” – írja az egyik népszerű konteós Facebook-oldal a ragadós száj- és körömfájás járványra utalva. A közösségi médiában most népszerű narratíva, hogy a veszélyeztetett szarvasmarhák leölése csak egy eszköz arra, hogy az embereket áttereljék a műhúsra és a rovaralapú élelmiszerekre, a fent említett, a cikk írásakor már 3,1 ezer megosztásnál járó poszt viszont már az alternatív megoldást is tudja a járvány visszaszorítására: a klór-dioxidot.

„A klór-dioxid egy rendkívül hatékony oxidatív szer, amely széles spektrumú fertőtlenítőként működik: vírusok, baktériumok, gombák ellen egyaránt hatékony, miközben nem károsítja az élő szervezeteket és környezetbarát. Nem keverendő össze a hagyományos klórral: nem hoz létre rákkeltő melléktermékeket, nem halmozódik fel a szervezetben, és bomlásakor csak só és oxigén marad vissza. Még a WHO is és több nemzetközi szervezet is régóta jegyzi, mint biztonságosan alkalmazható ivóvízkezelő és felületfertőtlenítő szert” – írja a poszt, azt tanácsolva a gazdáknak, hogy éljenek a lehetőséggel, és fertőtlenítsék vele az állatállományukat és a gazdaságukat.

A klór-dioxid egy vízben jól oldódó, sárga színű, a klórhoz hasonló szagú gáz. A Semmelweis Egyetem szerint a szervezet vagy a testüregek felületén lévő mikrobák elpusztítására, vagyis felületi fertőtlenítésre használható, méghozzá igencsak hatékonyan, még egy magyar gyógyszer is fűződik hozzá. De akkor miért nem használják tömegesen a ragadós száj- és körömfájás ellen?

„A klór-dioxid rendkívül hatékony fertőtlenítőszer in vitro, már igen kis koncentrációban is. Akár néhány ppm vagy mg/liter koncentrációban elpusztít számos vírust, baktériumot és gombát – írta a Telexnek Jerzsele Ákos, az Állatorvosi Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, a Gyógyszertani és Méregtani Tanszék vezetője. – Ugyanakkor, jelentős hátránya, hogy a szerves anyag jelentősen csökkenti a hatékonyságát, továbbá kevés a konkrét hatékonysági adat az állategészségügyi alkalmazásról, különös tekintettel az állatok jelenlétében.”

Ez azt jelenti, hogy a szerves szennyezés, a szálló por kiszámíthatatlanná teszi a szer alkalmazását, és sok vizsgálat szükséges még ahhoz, hogy megállapítható legyen, mennyire hatásos tulajdonképpen egy ilyen helyzetben. Az Állatorvosi Egyetem végez most erre irányuló kutatásokat. „Nem ismerjük azt a koncentrációt, amely alkalmas kifutók, karámok, talaj, takarmányok és állatok testfelületének fertőtlenítésére” – tette hozzá a rektorhelyettes.

Azt is megjegyezte, hogy a klór-dioxid kitűnően működik légtér-fertőtlenítésre például humán létesítményekben, kórházakban, élelmiszereket feldolgozó üzemekben, ahol alapvetően tiszta levegőről és felületekről van szó.

„A helyzetet nehezíti, hogy erre az indikációra nincs engedélyezve az állategészségügyben. Összefoglalva, biztosan csökkentené a levegő vírusterhelését, de nem tudná azt megszüntetni. Jelentős potenciál van benne, de még mindig nagyon keveset tudunk róla, főleg ilyen kritikus szituációban” – tette hozzá. A mostani járványban ezért még biztosan nem bevethető biztonsággal.

Három hete Kisbajcson kitört a ragadós száj- és körömfájás járvány, a Duna túloldalán, Szlovákiában is kimutatták a fertőzést három marhatartó telepen. Emiatt a zömükben szigetközi falvakban az országos főállatorvos elrendelte a védő- és megfigyelési körzeten belül elhelyezkedő településeken, gyakorlatilag az összes szigetközi faluban a fogékony állatfajokat, sertést, szarvasmarhát, juhot, kecskét tartó háztáji gazdaságok állatlétszámának számbavételét. Azóta szigorodott is az intézkedés, kötelezték a háztáji állattartókat, hogy március 31-ig vágják le állataikat. Március 26-án újabb magyar telephelyen bukkant fel a vírus, Levélen kellett elrendelni minden állat leölését.

A ragadós száj- és körömfájás ötven év után jelent meg újra Magyarországon. Az Állatorvostudományi Egyetemen működő ragadós száj- és körömfájás bizottság tagjai azt emelték ki: a védekezésben nagyon fontos a fegyelem, az, hogy a megfertőződéseket meg tudják akadályozni.