Oda jutottunk, hogy Orbán Viktorról még egy állami ünnepségen sem lehet fotót készíteni

Orbán Viktor 2025. március 15-én újra a Múzeumkertben tartotta meg a beszédét. A sajtópódiumra a független sajtó munkatársai közül senkit sem engedtek be arra hivatkozva, hogy korlátozott a férőhely – ugyanakkor a pódium a képeket látva pont akkora volt, amekkora szokott lenni, ahova tavaly még felfértünk.

Kérdésünkre azt válaszolták, hogy „a korlátozott férőhelyek miatt kizárólag a hazai országos terjesztésű televíziók stábjainak tudunk belépést biztosítani. Az eseményt élőben követhetik az MTVA különböző platformjain, valamint Orbán Viktor miniszterelnök YouTube-csatornáján. A helyszínen készült videós és fotós anyagok felhasználásával kapcsolatban kérjük, vegyék fel a kapcsolatot az MTVA-val.”

Az MTVA-val való kapcsolatfelvételünk ritkán hoz gyümölcsöt, 24 órával az esemény előtt pedig biztosan nem fog – de gondoltuk, hogy a hazai MTI vagy nemzetközi ügynökségek fotóiból a Telexen tudjuk majd élőben, percről percre közvetíteni a miniszterelnök beszédét, fotókkal együtt. A teljes képhez fontos tudni, hogy a régen függetlenül működő MTI, azaz Magyar Távirati Iroda 2015-ben Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. néven egyesült a Duna Televízióval, a Magyar Tévével és a Magyar Rádióval.

Totál káosz

Végül amikor elkezdődött a Múzeumkertben az állami megemlékezés, és jött a miniszterelnök beszéde, nem volt sehol egy jól használható, közeli fotó a miniszterelnökről. Egy ilyen eseményen a sajtónak vagy a hírügynökségnek az a célja, hogy a fotósaik a sajtópódiumról a lehető leggyorsabban sajtófotókat készítsenek, a fényképezőgépeikről a lehető leggyorsabban beküldjék a fotókat a szerkesztőségnek, a képszerkesztők pedig kezeljék és megjelenítsék az újságban – ideális esetben percek alatt, a szereplők minél jobb és egyértelműbb ábrázolásával. Ezt az egészet evidencia leírni, de azért volt rá szükség, mert most egyáltalán nem ez történt.

Ehelyett csak az maradt a független újságok fotósainak, hogy a tömegből, távolról készítsenek képeket Orbánról, mint tette azt a Telex vagy a 24 fotósa. De nem volt minden fotós ilyen szerencsés, a beengedőpontokon a profi fényképezővel érkező vagy kamerás sajtómunkásokat feltartóztatták a biztonságiak, ellentüntetőket pedig azzal az abszurd magyarázattal nem engedtek be az állami ünnepségre, hogy magánrendezvényre akarnak bemenni.

Az élő közvetítésünkben Orbán Viktor beszédét a Facebook-oldalán követtük és onnan screenshotoltunk képet a tudósításhoz, illetve a fotósunk tömegből készült képeit tudtuk használni, mert sem a hazai, sem a nemzetközi ügynökségek élő időben nem adtak ki fotókat. A beszéd kezdetét követő közel két órában egyik nemzetközi képügynökség (Reuters, AFP, Getty) sem adott ki saját képet az állami ünnepségről, csak 13 óra után jelentek meg olyan fotók az ügynökségeknél, amiket az MTI és a Miniszterelnöki Sajtóiroda készített, illetve olyan ügynökségi fotók, amik a kerítésen kívül készültek.

Azaz – erre nem nagyon volt precedens a korábbi években sem – egy képügynökség sem készíthetett saját fotókat a hivatalos helyszínen felállított sajtótribünről, nem csak a független magyar média képviselői, hanem a nemzetközi sajtó képviselői sem.

MTI, hol vagy?

Az MTI, a Magyar Távirati Iroda minden újság egyik alapvető hírforrása, méretük, infrastruktúrájuk miatt a hírgyártás megkerülhetetlen szereplői. Olyan helyekre, eseményekre van akkreditációjuk, ahova más újságoknak nincs. Felmerül a kérdés, hogy mi volt az ő fotóikkal?

Az MTI saját fotósai a tömegből a tömeget fotózták, a beszédet megelőző programot, és Orbán Viktorról néhány távoli képet, de nem készült közeli portré a miniszterelnökről (Frissítés: a cikk megjelenése után vettük észre, hogy valójában az MTI miniszterelnökről készült képei közül egyiket sem az MTI saját fotósai, hanem a Miniszterelnöki Sajtóiroda fotósai készítették).

Az MTI által közreadott fotókon Orbán Viktor csak úgy szerepel, hogy a tömeg egy részével együtt látjuk, miközben az MTI egyik fotósának a műsorról készült fotóiból látszik, hogy korábban beengedték őt olyan helyre, ahonnan jól használható közeli kép készülhetett volna a miniszterelnökről. Azt nem tudjuk, hogy az MTI fotósai eleve nem is készíthettek már onnan fotót, vagy az a döntés született, hogy nem adják közre őket.

Ráadásul az MTI csak Orbán beszédének megkezdése után kezdett el kiadni képeket, akkor is eleinte csak a beszédet megelőző műsorról, ráadásul egy-két képen kívül az MTVA közvetítéséből készült képernyőképekkel kezdve. Tehát a Magyar Távirati Iroda első fotóinak jelentős része egy állami megemlékezésről közel egyórás csúszással kerültek kiadásba, olyan technikával, amit a közvetítést nézve bárki megcsinálhatott volna egy számítógépen a Print Screen gombot lenyomva.

Több kormánypárti sajtó is a Miniszterelnöki Sajtóiroda képeit vette át, de a rendezvény szervezői az MTI fotósain kívül még a kormánypárti médiumokat összefogó KESMA két fotósát (Magyar Nemzet és Origo) is beengedtek a karszalagos részre, az Origo fotósa valahonnan az oldalsó kameraállványról készített fotókat. Náluk megjelentek viszonylag közelebbi fotók, de ezeket más újság nem használhatja. Az mellékszál, hogy az Origo fotója a Magyar Nemzetben is megjelent, a lényeg az, hogy a KESMA fotósai kiemelt helyen fotózhattak, miközben a szervezők szerint se független magyar újságok, se nemzetközi hírügynökségek nem fértek el a Múzeumkertben.

Mi ennek az üzenete?

Nem sokkal a Fidesz első kétharmados győzelme után született egy olyan fotó Orbán Viktor egyik beszéde közben, amin épp összevont szemöldökkel néz. Ezt a fotót előszeretettel használta a nemzetközi média, főleg amikor az autokrácia erősödéséről írtak. A fotó egyszer akkora vihart kavart, hogy a HírTV fotómanipulálással vádolta meg az azt közlő Economistot, akik hosszú válaszban osztották ki a kormánypárti tévét.

A mai megoldással kizárólag olyan, nagyfelbontású fotók jelenhettek meg a miniszterelnökről, amit Orbán stábja jóváhagyott. Kizárták annak a lehetőségét, hogy akár csak egy olyan képkocka is az újságokba kerülhessen, ami valamiért nem tetsző számukra, például nincsenek beszéd közben elkapott grimaszok, harcos tekintet stb., ellentétben a látványos tömeggel, mosolygó emberekkel.

Pontosan nem tudjuk, mi történt, de az, hogy ennyi idővel az esemény után, azaz egyórás késéssel jelentek meg az MTI kiadásában a képek, arra mutathat, hogy nem csupán egy képszerkesztőn, hanem egy egész apparátuson kellett átfutnia a képanyagnak megjelenés előtt. Rendszerint a terepen lévő fotós küldi az ügynökségi desknek a fotókat, egy szerkesztő kezeli, szerkeszti a fotókat, ellátja képinformációkkal, és a cél az, hogy a lehető leggyorsabban kiadásba kerüljön az anyag, hiszen hírverseny van. Ebben az esetben mindenféle verseny ki volt zárva, a cél pedig az lehetett, hogy annyit mutassanak meg és úgy az eseményből, ami a kormány üzenetéhez passzol.

Persze ha valaki nagyon akarna, és kifejezetten grimaszokat és rossz pillanatokat akarna megmutatni Orbán Viktor beszédéből, akkor készíthetne képernyőképeket a közvetítésből, de a normális újságoknak nem ez a célja. Mindössze annyi, hogy minél gyorsabban, a lehető legjobban és a legtöbb képpel számoljanak be egy eseményről, főleg ha az a magyar miniszterelnökhöz kötődik. De 2025-ben a március 15-i állami rendezvény szervezőinek az volt a célja, hogy csak az ő szempontjaiknak megfelelő képeken jelenjen meg a magyar miniszterelnök.

A cikk elkészülésében részt vett a Telex fotórovatából Ajpek Orsolya, Németh Péter és Ostyáni János.