Donald Trump valósággal berobbant a második kormányzásába, első elnökként töltött napján egymás után írta alá az elnöki rendeleteket. Trump megerősítette a legszennyezőbb iparágakat és eltörölte a Biden-kormány legfontosabb környezetvédelmet is érintő gazdasági lépéseinek egy részét az amerikai fogyasztók védelmére hivatkozva. Elnöki rendeleteiből viszont még nem derül ki igazán, hogyan akarja betartani a választóknak tett legfontosabb gazdasági ígéreteit, és kinek fáj majd legjobban a Trumponomics 2.0.
Szennyezz baby, szennyezz!
Donald Trump első napján aláírt rendeleteiből csak viszonylag kevés foglalkozik gazdasági kérdésekkel, azok viszont egy-egy iparágra elég nagy hatással lehetnek. A két leginkább érintett terület az energiaszektor és az autóipar. Trump régi mantrája, hogy „fúrni kell baby, fúrni”, vagyis föl kell pörgetni az kőolaj- és földgázkitermelést az Egyesült Államok területén. Ezt leginkább olyan területeken lehetne bővíteni, ahol a Biden-kormányzat valamilyen más, elsősorban környezet- és természetvédelmi szempontokból azt nem tartotta jónak, például Alaszka egyes részein, amit Trump a gazdasági növekedés fölösleges zöld/woke korlátozásának tartott. Éppen ezért egyik rendeletével nemzeti energia-vészhelyzetet hirdetett, ezzel visszavonva a Biden-kormányzat olaj- és gázkitermelést korlátozó lépéseit, lehetővé téve a kitermelést természetvédelmi szempontból kiemelt területeken is, és egyszerűbbé téve a kitermeléshez szükséges engedélyezési folyamatot.
Az új elnök és stábja ezt amolyan antiinflációs és növekedést serkentő lépésként is hirdette, mert Trump retorikája szerint jelenleg túl drága az energia Amerikában, ami minden más termék árát is növeli, erre pedig a megoldás a kitermelés felpörgetése. Az új elnök csapata szerint az energiaárak pedig nem piaci hatások miatt, hanem a Biden kormányzat rossz közpolitikai döntései és a „klímaextrémizmusa” miatt magasak, ami mesterségesen csökkentette a kitermelhető energiamennyiséget, ami aztán olcsón eljuthatna az amerikai fogyasztókhoz.
A helyzet viszont az, hogy az Egyesült Államok már eddig is a világ legnagyobb kőolaj-kitermelője volt, így valószínűleg nem a kínálat hiánya miatt drágább a benzin Amerikában, mint volt a járvány előtt. A kitermelést felpörgető lépések pedig már csak azért sem fogják várhatóan gyorsan csökkenteni az átlag amerikaiak megélhetési költségeit, mert hiába lesz könnyebb új kitermelési engedélyt szerezni, az ehhez szükséges infrastruktúrák megépíteni és üzembe helyezni még mindig drága és sok időbe telik. Mindezzel együtt az olajipari cégek befektetői örültek Trump lépésének, az Exxon, a Chevron és a Haliburton részvényárfolyama is emelkedett kedd reggel.
Egy másik, energiaszektort érintő rendeletével Trump korlátozta a tengeri szélerőműparkok létesítését, amelyek a Fehér ház szerint rontja a tájképet és nem segítik az amerikai fogyasztókat.
Padlógáz
Egy másik fontos Biden-lépés, amivel Trump egy tollvonással leszámolt, az elektromos autók terjedésének támogatásáról és a belső égésű motoros kocsik számának csökkentéséről szólt, amit Trump mindig is rettenetesen utált és szidott. Joe Biden több lépést is tett elnöksége alatt azért, hogy 2030-ra az amerikai utakon közlekedő autók fele elektromos meghajtású legyen, Trump viszont ezt a célt is visszavonta, ahogy az ennek elérését segítő olyan lépéseket, mint az elektromos autók vásárlására kapható támogatásokat és a robbanómotoros autókra kihirdetett kibocsátási standardokat, amelyek a legszennyezőbb autókat idővel letiltották volna az utakról, és arra ösztönözték volna az amerikai autógyártókat, hogy elmozduljanak az elektromos autók felé.
„Az Egyesült Államok nem fogja a saját iparát szabotálni, miközben Kína büntetlenül szennyez tovább.”
– mondta Trump a beiktatási ünnepségén. A lépést értékelték Trump hívei, akik Biden elektromos autókat támogató politikáit az amerikai életmód elleni támadásként fogták fel, de az amerikai autógyártók befektetői is, a General Motors részvényárfolyama 2, a Fordé 1,5 százalékkal emelkedett a bejelentés után.
Érdekes módon a Tesla árfolyama is nőtt a beiktatás után, bár ez valószínűleg inkább azért, mert a cég tulajdonosa, Elon Musk lényegében Trump nemhivatalos alelnökévé vált. Az árfolyam aztán magyar idő szerint kedd délutánra már 4 százalékkal esett. Érdekes kérdés lesz, hogy Trump és Musk között lesz-e vita az elektromos autókról. Az is látszik már, hogy míg a kínai elektromos autógyártók árfolyamát annyira nem tépázta meg a bejelentés, a japán és koreai autó és akkugyárakét igen, a Nissan, a Honda, az LG Energy, a Samsung SDI és Magyarországon is termelő SK Innovation részvényei is jelentősen estek.
Infláció? Azzal is lesz valami
Lényegében minden elemzés szerint az egyik legfontosabb ügy, ami Trumpot a győzelemhez segítette a novemberi elnökválasztáson, az infláció volt. Hiába csökkent a Biden-kormányzás végére 3 százalék alá, az amerikai választók többsége azt gondolta a választások előtt, hogy az infláció nagyon magas. Az biztos, hogy a koronavírus-járvány előtti szinthez képest többe kerülnek a dolgok, a Moody’s felmérése szerint egy tipikus amerikai család 1213 dollárral, vagyis mai árfolyamon több mint 480 ezer forinttal többet költ, mint költött ugyanazokra a termékekre és szolgáltatásokra 2021 januárjában.
Trump első napján a megélhetési költségek csökkentése irányába is tett lépéseket, de ezek egyelőre nem sok konkrétumot tartalmaznak.
Az infláció letöréséről szóló rendelet szövegének nagy része azt taglalja, hogy a Biden-kormányzat hogy okozott inflációs válságot (ez nem egy tényellenőrző cikk, de azért jegyezzük meg, hogy a magas inflációhoz a Biden-kormány lépései mellett a kínálatoldali szűkösség is nagyban hozzájárult). És hogy Trump mit tesz a magas árak ellen?
Lényegében elrendeli, hogy a minisztériumok, kormányzati szervek tegyenek valamit az árak letörése érdekében, beleértve a lakhatás és a háztartási eszközök, az egészségügy, az élelmiszerek és üzemanyagok árának csökkentését. Pár konkrétum azért szerepel a rendeletben, a háztartási eszközök árát például Trumpék szerint a „kontraproduktív adminisztratív előírások” visszavonásával kellene csökkenteni, ami alatt Trump és csapata megint csak a Biden-kormányzat kibocsátáscsökkentő előírásaira gondol, amelyem nem támogatják például a gázbojlerek beszerelését. A szövegben előkerülnek a „káros és kényszerítő” klímapolitikák is, amelyek a rendelet szerint emelik az élelmiszerek és az üzemanyagok árát.
Hogy a megszólított minisztériumok és ügynökségek tényleg tudnak-e tenni valamit azért, hogy csökkenjenek az árak, az hatalmas kérdés. Ahogy az is, hogy mennyire hat majd a nagy bejelentett árcsökkentési törekvések ellen az, amikor Trump bevezeti a kampány alatt unásig ismételgetett büntetővámjait a kanadai, mexikói és kínai importra. Ezek a lépések ugyanis minden közgazdász szerint várhatóan emelni fogják minden érintett termék árát, mivel az importáló cégek a vám költségeit szinte biztos, hogy áthárítják majd a fogyasztókra. Trump ugyan azt ígérte, hogy ezeket a vámokat is bevezeti már az első napján, ez mégis elmaradt, jelen állás szerint február 1-re ígéri a vámemelést az új kormány.
Az is nagy kérdés, hogy Trump bevándorlást korlátozó elnöki rendeleteinek milyen gazdasági hatásai lesznek. Az új elnök több olyan rendeletet is aláírt, amelyek miatt elvileg tömegével toloncolják majd ki a papírok nélküli bevándorlókat, ami viszont dolgozók százezreit vonhatja ki például az amerikai élelmiszertermelésből. Mindez jelentős béremelkedést, így többletköltséget jelenthet az élelmiszertermelőknek, amit a vásárlók is megérezhetnek.
