Példátlan egyszerűsítést, egységesebb piacot akar az EU új gazdasági terve

Ursula von der Leyen szerdán bemutatta az átfogó tervet, amivel felpörgetné az Európai Unió gazdaságát. „Európának mindene megvan, ami ahhoz kell, hogy sikerrel járjon”, de „javítani kell a gyengeségeinken, hogy visszanyerjük a versenyképességünket” – jelentette ki a decemberben hivatalba lépett Európai Bizottság elnöke.

Az uniós kvázikormány vezetője kiemelte: a „versenyképességi iránytű” a hiányzó befektetések pótlásáról, a széndioxid-kibocsátás csökkentéséről és a versenyképesség növeléséről, valamint arról szól, hogy megszabaduljanak a külső függőségektől.

MI-gyárak, választható egységes szabályok, újfajta kereskedelmi egyezmények

Túl kevés az uniós startup, hiába jegyeznek be ugyanannyi szabadalmat az EU-ban, mint az USA-ban, sokkal kevesebbet használnak ki üzletileg, a cégek pedig alig ragadják meg a digitális lehetőségeket, például a mesterséges intelligencia (MI) használatát. Többek között „MI-gyárakat” hoznak létre a cégeknek szuperszámítógépekkel, ahol betaníthatnak modelleket az adataikkal. Egy hete Donald Trump egy 500 milliárd dolláros fejlesztési programot jelentett be, de Von der Leyen szerint az elmúlt napok arra figyelmeztetnek, hogy a pénz nem minden. (Nemrég az USA piacára is betört a nyílt forráskódú, kínai DeepSeek, de ez épp azzal versenyképes, hogy szerényebb hardveren is elfut, a kisebb változatai szuperszámítógép helyett akár egy laptopon is mennek.)

Külön tervekkel pörgetnék a biotechnológiai, űripari, robotikai vállalkozásokat. A 27 különböző tagállami szabályozás mellé egy választható 28., egész EU-ban egységes szabályrendszert ajánlanak majd fel.

Az EU-ban hiába több a megtakarítás, mint az USA-ban, ott és még Kínában is több tőke jut el az induló cégekhez, ezért idén egy befektetési és megtakarítási unióra tesznek javaslatot. 300 milliárd euró szivárog a tengeren túlra, ezt próbálnák visszaterelni.

A magánpénzek hatékonyabb becsatornázása mellett a következő, 2028-ban induló többéves uniós költségvetésből is többet fordítanának erre. (A büdzsére várhatóan az idei év második felében tesz javaslatot az Európai Bizottság.) Von der Leyen úgy látta, a mostani keretben túl sok a különböző, időnként egymást átfedő vagy akár egymással ellentétes program. Egy külön versenyképességi alapot hoznának létre, hogy jobban oda összpontosítsák a pénzt, ahol nagyobb a hatása.

A tiszta technológiákat előnyben fogják részesíteni a közbeszerzéseknél, és egyszerűsítik az állami támogatások szabályait bizonyos ágazatokban. A gyors technológiai változások miatt szakképzési uniót indítanak.

A hagyományosabb iparágakat sem hagyják cserben, ígérte Von der Leyen.

„Biztosítani fogjuk, hogy az autók jövője szilárdan Európában gyökerezzen”,

csütörtökön párbeszédet kezdenek a gyártókkal és támogatni fogják őket az átállásban a fosszilis üzemanyagokról.

A strukturálisan túl magas energiaárakat is kezelniük kell egy heteken belül kiadott tervezettel, jelentette ki. Mindenkit emlékeztetett rá, hogy a kínálat szűkítésével Oroszország már az Ukrajna elleni inváziója előtt feltornásztatta az árakat, és ugyan azóta visszaestek (szerinte a háború előtti szintre), de még mindig túl magasak.

Az EU „kereskedelmi bajnok” 76 megállapodással, „érdekes módon” pedig most nagyobb az igény másoktól, hogy együttműködjenek vele, mert megbízható partnernek tartják, utalt finoman a vámokkal fenyegetőző Donald Trump hivatalba lépésére az USA-ban. „Mások talán a kihasználásra” összpontosítanak, „mi a helyi befektetésekre”. Újfajta kereskedelmi egyezményeket kezdeményeznek, hogy biztosítsák a nyersanyagokat a tiszta energiákhoz.

Példátlan egyszerűsítést ígért, mert világos jelezéseket kapnak a cégektől, hogy túl nagyok az adminisztratív terhek. Negyedével – kisebb cégeknél több mint harmadával – csökkenteni fogják a jelentési kötelezettségeket. Von der Leyen szerint ez nem jelenti, hogy feladták volna a korábbi klímasemlegességi célt 2050-re, de az EU-nak rugalmasabbá kell válnia.

Von der Leyen a budapesti EU-csúcsot is felemlegette

Az Európai Bizottság elnöke júliusban, az újraválasztása előtti európai parlamenti kortesbeszédében is kiemelte: az elsődleges céljuk a jólét és a versenyképesség lesz. A testület egy részletes jelentést állíttatott össze a témáról Mario Draghival. A volt olasz miniszterelnök szeptemberben 170 pontos javaslatcsomagot tett le az asztalra, mert szerinte gyökeres változások nélkül „lassú agónia” vár ránk. Szintén egy korábbi olasz kormányfő, Enrico Letta kapta a feladatot, hogy a belső piac kiteljesítésére adjon hasonló tanácsokat.

Von der Leyen szerdán a Draghi-jelentés lefordításának nevezte a versenyképességi iránytűt, amihez Letta dokumentuma is hozzájárult, „lényegében azt írja le, hová akarunk eljutni a következő években”.

Az állam- és kormányfők tavaly novemberben az informális budapesti csúcstalálkozójukon egy nyilatkozatot fogadtak el a versenyképesség növeléséről. A dokumentumot nem az akkor magyar elnökséggel működő miniszteri testület adta ki, de részben ott készítették elő. A fő témában, a versenyképességben „teljes egyetértés volt közöttünk”, a következő öt évben ez lesz a középpontban, jelentette ki a találkozó után Orbán Viktor. Bóka János EU-ügyi miniszter utólag a nyilatkozatot nevezte az elnökség legnagyobb eredményének. A dokumentumból például a jelentési kötelezettségek 25 százalékos csökkentése is visszaköszön az iránytűben.

Von der Leyen a szerdai bemutatón emlékeztetett rá, hogy Draghi jelentését megvitatták a novemberi csúcson,

„a budapesti nyilatkozat egészen világos, teljes támogatás” a 27 tagállam vezetőitől, merre menjenek tovább, „itt a fordítás”.

A találkozó felnyitotta a szemét, mennyire egységesek a tagállami vezetők, ami nagyon jó kiindulópont, a soros elnökséget januárban átvevő „lengyel elnökség is nagyon rajta van” a témán. Elismerte, hogy a részletekben biztosan akadnak majd ellentétek vagy széttartó vélemények, és lesznek olyan javaslatok, amelyekhez nem elég a minősített többség, hanem egyhangúlag kell dönteni, de azzal érvelt, hogy a siker minden tagállam érdeke.

Saját pártcsaládja is hajtja

Von der Leyen pártcsaládja, az Európai Néppárt a tavaly nyári európai parlamenti választásra készült ötpontos nyilatkozatába is betette a versenyképességet. Néhány hete a pártcsaládhoz tartozó állam- és kormányfők követelték, hogy az EU nyesse vissza „a bürokráciát és túlszabályozást”. Például ideiglenes mentességeket kértek bizonyos szabályok, mint a fenntarthatósági jelentések készítése alól, és addig változtatnának rajtuk, hogy csak a legnagyobb cégeket kötelezzék erre. Egyszerűsítést kértek többek között az erdőirtás elleni rendeletnél is, aminél decemberben egy éves halasztásról állapodtak meg.

A részben fideszes alapítású Patrióták Európáért EP-frakcióvezetője, Jordan Bardella egy kedden kiszivárgott levélben azt kérte a néppártiaktól, hogy fogjanak össze és az egész korábbi zöld megállapodáscsomagot függesszék fel. Az időnyeréssel újraértékelhetnék a jogszabályok céljait „anélkül, hogy tönkretennénk a kontinensünk lehetőségeit a jólétre”.