Harmadik éve Magyarország a legkorruptabb ország az EU-ban a Transparency International szerint

Ismét leghátul végzett Magyarország az Európai Unió tagállamai között a Transparency International globális korrupciós listáján úgy, hogy egy pontot még rontott is az előző évhez képest, így a 0-tól 100-ig terjedő skálán 41 ponttal szerezte meg az ország az utolsó helyet, írja a Hvg.hu. Az ország a 2007-es listán érte el a legjobb eredményt, akkor a 10. legkorruptabbnak járó helyet sikerült megszereznie, de azóta folyamatosan csúszik lefelé, 2015-től pedig még a korábbiaknál is ütemesebb a romlás.

A Transparency International berlini központjának jelentése szerint világszerte súlyos korrupciós szinteket tártak fel, az országok több mint kétharmada 100-ból 50 alatti pontszámot ért el.

A szervezet a világ összesen 180 országát mérte fel, így lehet, hogy bőven vannak Magyarország mögött is szereplők a korrupciós listán: olyanok kerültek ide, mint Tanzánia, Trinidad és Tobago, Kazahsztán, Észak-Macedónia, Suriname, Vietnám, Kolumbia és Guyana vagy akár Törökország (34 pont), Bosznia-Hercegovina (33 pont), Oroszország (22 pont) vagy Szomália (9 pont).

A legtisztább országok közé tartozik az első helyezett Dánia (90 pont), Finnország (88 pont), Szingapúr (84 pont), de a legjobb tízben van Norvégia (81 pont), Svájc (81 pont) és Svédország (80 pont) is. A legjobbak mögött, de bőven Magyarország előtt helyezkedik el Ausztria (67 pont), Szlovénia (60 pont), Csehország (56 pont), Szlovákia (49 pont) és Románia (46 pont) is.

A Transparency jelentése és nyugat-európai, EU-s régióra vonatkozó elemzése szerint az olyan jelentős gazdaságok, mint Németország (75 pont) és Franciaország (67 pont), valamint még a hagyományosan erős északi országok értékei is csökkentek, Norvégia és Svédország az eddigi legalacsonyabb pontszámot érték el, más országok pedig, mint Szlovákia (49), Málta (46) vagy Magyarország (41), a jogállamiság megtörésével visszaestek – írták. A régióban 31 országot vizsgáltak, melyek közül csak hat javított a pontszámán, 19 pedig rontott. Az elemzés szerint a romló viszonyok nem tesznek jót az éghajlati válságra adott válaszlépéseknek sem.

Felhívták a figyelmet Olaszországra, ahol korrupcióellenes intézkedések történtek az utóbbi időben, negatív példaként említették viszont Magyarországot. Azt írták, az országra jellemző a rendszerszintű korrupció és a jogállamiság folyamatos romlása, a korrupcióindex pedig „14 ponttal csökkent 2012 óta. (…) Még a 20 milliárd eurónyi uniós támogatás visszatartása sem tudta az Orbán-rezsimet arra kényszeríteni, hogy
a jogállamiságot és a demokráciát helyreállítsa.” A nagy visszaesők közé sorolják Ausztriát és Spanyolországot is.