„Lehet, hogy 2025 az infláció szempontjából orrnehéz év lesz” – mondta a Telexnek Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a januári inflációs adatról. A drágulás 5,5 százalékos üteme meghaladta a pesszimista várakozásokat, és az elemzőket is meglepte, akik most az éves várakozásaikat is feljebb emelhetik. Németh Dávid szerint van esély év közbeni csökkenésre, és az éves adat 4,5–5 százalék között lehet, de ezt inkább csak a februári és márciusi drágulást látva tudjuk majd megmondani.
A K&H elemzője szerint a januári adatban a legnagyobb meglepetést egyértelműen a piaci szolgáltatások árának hirtelen megugrása jelenti. A KSH szerint decemberről januárra, egyetlen hónap alatt 2,2 százalékkal nőtt a szolgáltatások ára. Németh Dávid felidézi, hogy ez az elmúlt évek egyik legnagyobb, egy hónap alatt megtett ugrása volt.
A szolgáltatásokon belül a legdurvábban a telefon és internet drágult, a KSH szerint egyetlen hónap alatt 9,9 százalékkal. Az elemző felidézi, hogy a KSH októberben az akkori akciók miatt a telefon és internet árának jelentős csökkenését mérte, vagyis a mostani drágulást részben az őszi akciók kifutása okozta. Szerinte tavaszra megint várhatóak akciók, amik akkor visszafoghatják majd a havi szinten mért drágulást.
Ezenkívül egy rakás termék és szolgáltatás drágult jelentősen az év elejével, köztük az éttermek, büfék, iskolai menzák, az újság- és folyóirat-előfizetések, lakbérek, felújítás és takarítás költségei, illetve az egészségügyi szolgáltatások. De egyik hónapról másikra 4-5 százalékkal drágább lett a tej, az étolaj, a kávé, a csokoládé, a burgonya, a friss zöldség és a friss gyümölcs is.
Emelkednek a bérek, értéktelenedik a forint
Németh Dávid szerint a drágulásban nagy szerepe volt a forint értékvesztésének: míg 2024-ben átlagosan 395 forint volt egy euró, 2025 első hat hetében átlagosan 410 forint. Ez majdnem 4 százalékos különbség, ami a közvetlenül vagy közvetve importált termékek árán is látszik. Február elejére ehhez képest javult az árfolyam, de a K&H elemzője szerint az infláció lenyomására újra tartósan 400 forint alatti euróra lenne szükség.
Szintén fontos tényező, hogy idén januártól Magyarországon 9 százalékkal emelkedik a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum. A legfrissebb, novemberi adatok szerint a vállalkozásoknál egy év alatt 11,3 százalékkal emelkedtek a bérek, amely 3,7 százalékos inflációval számolva 7,6 százalékos reálbér-növekedést jelent.
Németh Dávid szerint hosszú távon nemcsak ez az ütem fenntarthatatlan, de még egy ennél jóval alacsonyabb, 5 százalékos reálbér-növekedés üteme is az lenne. „Kizárt, hogy a legtöbb magyar cég ki tudjon gazdálkodni 5 százalékos reálbéremelést” – mondja, hozzátéve, hogy azok a cégek, amelyek nem tudnak érdemben hatékonyságot növelni, előbb-utóbb kénytelenek árakat emelni.
Németh Dávid szerint a következő hónapokban ezek a tényezők befolyásolhatják majd az inflációt:
- az euróárfolyam mindkét irányba jelentősen eltolhatja ezt az adatot;
- a kormány 21 pontos gazdaságélénkítő akcióterve számos fogyasztásösztönző elemet tartalmaz, amelyek gerjeszthetik az inflációt;
- sok iparcikkből tavasszal jön új kollekció, ezek drágábbak lehetnek az előző évieknél, ami szintén megnyomhatja az inflációt;
- kérdés, milyen lesz az idei termés, ami szintén mindkét irányba befolyásolhatja a drágulást;
- egyelőre nem tudni, milyen vámháború alakul ki Európa és az Egyesült Államok között, de minél durvább lesz, annál erőteljesebben növekedhetnek majd Magyarországon a fogyasztói árak;
- a helyzeten érdemben az javíthat, ha sikerül lezárni az orosz–ukrán háborút, és így csökkenhetnek az energiaárak.
A sokakat meghökkentő inflációs adat láttán az Amundi szakértői már arról beszéltek a Portfoliónak, hogy akár egy kamatemelés is közeledhet. Németh Dávid erre egyelőre nem számít, mert az alapkamat még így is magasabb az inflációnál, de abban biztos, hogy a piacok ezek után nem számítanak majd kamatcsökkentésre, és ezt el is kezdik beárazni. A K&H elemzője szerint kamatemelésre akkor lehet szükség, ha a következő hónapokban tovább nő majd az infláció.
Egy boldog évünk volt
A korábban sok évig tartósan alacsony szinten lévő infláció Magyarországon a koronavírus-járvány utáni újraindulás időszakában, 2021-ben indult be, majd 2022-ben durvult el teljesen. Az árak emelkedéséhez akkor az energiaválság, a választások előtti osztogatás, az aszály és még egy sor tényező hozzájárult.
Az infláció 2023 januárjában 25,7 százalékos Európa-rekorder szinten tetőzött, majd 2024 januárjára 3,8 százalékra zuhant. Tavaly év közben nagyjából 3 százalék környékén maradt a drágulás üteme, decemberben azonban váratlanul 4,6 százalékos, januárban pedig 5,5 százalékos inflációt regisztráltak.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már az inflációs adat keddi közlése előtt kiírta a Facebookra, hogy „Jöhetnek újra az árstopok?”, majd pontosított, hogy élelmiszerárstopra gondolt, nem benzinárstopra. Az adat megjelenése után egy közleményt is kiadtak, amely szerint „a januári magasabb szint átmeneti jelenség, amit a bázishatások, az év eleji szolgáltatásátárazódás és egyes alapvető élelmiszerek, így a tej és a tojás árának növekedése okozott”. A közlemény megerősítette, hogy szükség esetén újra élelmiszerárstopot vezethetnének be.
A 2022-es nagy infláció idején egyszer már bevezettek árstopot néhány alapvető élelmiszerre, amelyek bizonyos szakértők és az MNB szerint csak hozzájárultak a további infláció gerjesztéséhez.
