Jobban védenék a jogállamiságot a többéves uniós költségvetéssel, amit Orbán vétóval fenyeget

Az Európai Bizottság szerdán bemutatta a közleményét az Európai Unió következő többéves költségvetésére. A testület később ad be hivatalos javaslatot a 2028-ban induló büdzsére, de a mostani dokumentum az első hivatalos jelzés arról, milyen irányt tervez ehhez.

Mennyit?

A közlemény nem mondja ki, hogy nagyobb költségvetést szeretne, de jelzi, hogy folyamatosan nőnek az elvárások az EU-val szemben. A büdzsé hagyományosan nagyjából az uniós bruttó nemzeti jövedelem (GNI) egy százalékát teszi ki, bár az arányra semmilyen jogszabály nincs.

A mostani, 2021-2027-es költségvetés összege szerényebb lett az előzőnél egy nagy befizető, az Egyesült Királyság 2020-as kilépése miatt. Ezt még részben ellensúlyozza a közös hitelből, a koronavírus-járvány miatt létrehozott egyszeri helyreállítási alap, de 2026-ban kifut. A közlemény felhívja rá a figyelmet, hogy biztosítani kell a kölcsön visszafizetését.

Miből?

A bevételek túlnyomó részét eddig GNI-arányosan a tagállamok dobták össze, azaz a gazdag, nagy országok fizettek többet. Ahogy a helyreállítási alaphoz felvett hitelnél eredetileg is belengették, az Európai Bizottság új, saját bevételi forrásokat vezetne be. (A folyamatot már megnyitja a környezetszennyező behozatalra 2023-tól átmenettel bevezetett, 2026-tól kivetett karbonvám.)

Hogyan?

Az Európai Bizottság alaposan átalakítaná azt is, mire menjen a pénz. Most több tucat programon keresztül három, nagyjából egyenlő részre oszlik. A költségvetés jó része a szegényebb térségeknek szánt felzárkóztatási támogatásokra megy, körülbelül harminc százaléka a mezőgazdasági és vidékfejlesztési célra (túlnyomórészt előbbire), a maradék pedig vegyesen a közvetlen bizottsági kezelésű programoktól kezdve (mint az Erasmus oktatási cserék) az uniós bürokráciáig.

Az EU miniszteri Tanácsának tavalyi, magyar elnökségének egyik kiemelt témájához, a versenyképesség növeléséhez új alapot hoznának létre, és megújítanák a közös külügyek finanszírozását.

A tagállami kormányoknak egy nagy tervet kellene készíteniük, amihez különféle reformokat és teljesítési mérföldköveket vállalnának. A módszer a leírás alapján hasonló lenne, mint a helyreállítási alapnál: a pénzt reformok teljesítéséért adnák. Ez nagy változás lenne ahhoz képest, ahogyan most működnek a felzárkóztatási támogatások: a tagállamok kapnak egy előleget, de nagyrészt előfinanszírozzák a fejlesztéseket, és azok számláit egy ellenőrzés után fizeti ki az Európai Bizottság. A helyreállítási alapnál viszont többek között az Európai Számvevőszék is arra figyelmeztetett tavaly, hogy lassan haladnak a kifizetések – részben az intézkedések végrehajtásához szükséges idő alábecsülése és a tagállamok közigazgatási kapacitásával kapcsolatos kihívások miatt.

Magyarország az alapból csak egy kerülőutas előleget kapott. Rendes kifizetéseket – a rendes költségvetés egy részét is ideiglenesen vagy végleg visszatartó feltételekkel átfedésben lévő – jogállamisági szupermérföldkövek miatt nem kérhet. Az Európai Bizottság az új büdzsébe „további biztosítékokat” építene be a jogállamiság megvédésére, ahogy arra a decemberben hivatalba lépett testület témafelelőse, Michael McGrath is előre célzott.

Mi jön most?

A költségvetésre a közlemény szerint júliusban ad be hivatalos javaslatot az Európai Bizottság. Utána a tagállamoknak egyhangúlag kell megállapodniuk az Európai Parlamenttel – lehetőleg úgy, hogy még legyen idő a szakpolitikákat is hozzáigazítani.

Ha nincs megegyezés, akkor is lesz büdzséje az EU-nak, a mostani számait görgetik tovább időarányosan. Ez viszont ellehetetleníthetné a komolyabb átalakításokat és maradna a brexit miatt kisebb összeg, miközben a helyreállítási alapnak 2026-ban vége, a mögötte álló hitel részletei pedig tovább csökkentenék a kiadásokat.

Mindenesetre a magyar kormány már előre belengette a vétót:

„azt én biztosan mondhatom”, hogy a pénzt, „amit nem kaptunk meg a ‘25-’26-os években, azt meg kell kapnunk a ‘27-’28-as években, egyébként nem lesz költségvetés. Nem járulok hozzá”

– jelentette ki tavaly Orbán Viktor. (Ahogy azt korábban is írtuk, büdzsé ekkor is lenne, csak a korábbi számokkal.) A 2028-ban induló költségvetésről viszont nem várható egyhamar döntés, addig pedig akár ezermilliárdokat is bukhatunk.

Az Európai Bizottság első körben konzultációt indít témákra bontva és a tagállamokat is körbejárja Piotr Serafin költségvetési biztos.