Nem lehet annyi gyereket szülni, hogy megálljon a népességfogyás
Orbán Viktor idei évértékelőjének egyik legnagyobb durranása az volt, hogy bejelentette, a két- és többgyerekes anyáknak életük végéig nem kell majd személyi jövedelemadót fizetniük. A Téma legújabb adásában Kramarics Szandra szociálpolitikussal, az ELTE Társadalomtudományi Kar doktorjelöltjével, és Tóth G. Csaba demográfus-közgazdásszal, a HUN-REN KRTK Közgazdaságtudományi Intézet kutatójával beszélgettünk arról, hogy illeszkedik ez a lépés a Fidesz családpolitikájába, több gyereket szülnek-e a magyar nők a kezdeményezéstől, és mivel lehetne érdemben javítani a népességfogyás problémáján. Mindenképpen érdemes végighallgatni vagy végignézni az adást, de akinek most épp nincs erre ideje, annak összeszedtük az adás négy legérdekesebb állítását.
Inkább politikai, mint népesedéspolitikai értelme van
Bár Orbán Viktor évértékelőn tett bejelentéseit nyilván sokan a 2026-os választási kampány kontextusában értelmezik, a családok támogatásával indokolt lépések hivatalos indoka mindig is demográfiai volt, vagyis is az, hogy több gyereket szüljenek a magyar nők. Kramarics Szandra szerint viszont az, hogy az adómentességet a 40, 50 és 60 év feletti, legalább kétgyerekes anyákra is kiterjesztik, arra utal, hogy a kormány 2027 után már nem várja az intézkedéstől a születésszám jelentős növekedését.
Tóth G. Csaba is úgy látja, hogy az szja-mentességtől nem várható komoly demográfiai hatás, az szakpolitikai szemszögből inkább családtámogatási lépésként értelmezhető. Annak viszont, hogy az adómentesség a második gyerek megszületését ösztönzi pénzügyileg, demográfiai szempontból van értelme, mert általában nem a harmadik, hanem a második gyerekek azok, akik „nem születnek meg”.
Felfelé korrigálja a rendszert
Az adómentesség talán leginkább szignifikáns hatása a közgazdász szerint az, hogy visszaadja a közepes és magasabb jövedelmű családoknak azt az előnyt, amit az infláció elvett. A családi adókedvezmény ugyanis bruttó 300 ezer forintos családi jövedelem felett az infláció miatt lényegében egyösszegű támogatássá alakult, az adómentesség viszont úgy „korrigálta” ezt a rendszert, hogy abban ismét sokkal jobban járnak a magasabb keresetű családok.
Így az adómentesség rendszere ismét ráerősít az orbáni családpolitika eddigi tendenciáira, miszerint növeli az egyenlőtlenségeket és sokkal jobban segíti a tehetős családokat. Emellett pedig extra segítséget ad a kormány által preferált családos rétegnek, sőt, a közgazdász szerint messziről hunyorítva a legalább kétgyerekes anyák szja-mentessége már egy gyermektelen-adóra is emlékeztet.
Az orbáni családpolitika bizonytalanságban tartja a magyar nőket
A kormány eddig családpolitikai lépéseinek népességnövelő hatása is legalább kétséges. A Téma vendégei szerint a csok, a babaváró hitel, a családi adókedvezmény és hasonló lépések inkább csak előrehozták amúgy is tervezett gyerekek születését, nem meglepő, hogy – bár a lépések bevezetése után egy ideig megugrott – a teljes termékenységi arányszám ismét visszaesett.
Kramarics Szandra szerint a termékenységi mutatók tartós javulásához olyan lépésekre lenne szükség, amelyek hosszú távon kiszámítható környezetet teremtenek, így a fiatal családok úgy érzik, hogy biztosan jó körülmények között tudják majd felnevelni a gyerekeiket, lesz megfizethető lakhatásuk, gyerekvállalás mellett is tudnak majd dolgozni, lesz elég hely az óvodákban. A Fidesz-kormányok családpolitikai intézkedései viszont nem ilyenek, ezért inkább bizonytalanságba lökik a magyar nőket. A csok és babaváró feltételeit a kormány rendszeresen változtatja, hol szigorít, hol ismét lazít rajtuk, így a családok kapkodják a fejüket, és próbálnak élni a lehetőségekkel, mert nem tudják, meddig lesznek elérhetőek.
Nem lehet annyi gyereket szülni, hogy megálljon a népességfogyás
Kramarics Szandra szerint vannak olyan országok, ahol sikeresen növelték a születésszámot, például a skandináv államokban vagy Franciaországban, ahol egy ideig sikerült elérni a magyar kormány által célul kitűzött 2,1-es termékenységi mutatót. Hosszú távon viszont még a sikeresebb országokban sem tudták ezt fenntartani, a termékenységi arányszám mindenhol visszaesett idővel. Tóth G. Csaba úgy látja, hogy ez részben a mutató sajátossága, részben pedig azt jelzi, hogy nincsenek egyszerű és biztos módszerek a termékenység növelésére.
Sőt, Tóth G. Csaba szerint a népességfogyást pusztán a termékenység növelésével nem lehet megállítani. A kutató és kollégái által végzett számítások szerint 2050-re akkor is 8,8 millióra csökkenne a magyar népesség, ha a termékenységi rátát 1,85-re lehetne növelni, ami nem tűnik reálisnak. A népességfogyást hatékonyabban lehetne viszont lassítani azzal, ha a magyarok tovább élnének, a várható élettartam tekintetében viszont régiós szinten is rosszul áll Magyarország.
A teljes beszélgetés a YouTube és a saját lejátszónk mellett a Telex Podcast Spotify- és Apple Podcast-csatornáin is elérhető, iratkozzatok fel!
