Sok meglepetést hozott a keddi inflációs jelentés. A gazdasági elemzőket meglepte, hogy milyen magas, az egy évvel ezelőttihez képest 5,6 százalékos lett az infláció februárban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint, és ezen belül az élelmiszerárak 7,1 százalékkal nőttek tavaly február óta. A kereskedőket pedig az lepte meg, hogy Orbán Viktor ezután rögtön adminisztratív intézkedéseket jelentett be, annak ellenére, hogy zajlanak a tárgyalások a kormány és a kereskedők között: március közepétől harminc alapvető élelmiszer esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot.
Ezt a bejelentést az érintettek közül egyelőre senki sem igazán tudja értelmezni, amin csak részben segít, hogy cikkünk megírása után, kedd éjjel az árrésstopról szóló rendelet is megjelent a Magyar Közlönyben. Egyelőre azt sem tudni, milyen adatok alapján számolt a kormány. Elemzők szerint viszont részben a kormány korábbi lépései és inflációval kapcsolatos fenyegetései vezethettek oda, hogy így megugrottak az árak.
Ennyire rosszat senki sem várt
Gazdasági elemzők januárban is meglepetésnek nevezték a vártnál nagyobb inflációt, majd februárban ismét, talán még jobban meglepődtek, hogy annak ellenére is tovább emelkedtek az árak, hogy a bázishatásnak elvileg segítenie kellett volna. Tavaly februárban ugyanis elég erős volt az infláció, így éves alapon az idei adatoknak szebbnek kellett volna lenniük, a bázishatást viszont az áremelkedések ellensúlyozták. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint nemhogy a piaci konszenzusnál, de a leginkább pesszimista elemzői várakozásoknál is magasabb lett a KSH által kedden közölt inflációs adat.
Az elemző szerint az áremelkedéshez leginkább az élelmiszerek és a szolgáltatások drágulása járult hozzá. Az élelmiszerek drágulásában globális folyamatok is közrejátszhatnak, a klímaváltozás miatti aszályok, árvizek, ellátási problémák, emelkedő szállítási költségek Magyarország mellett más országokban is gondokat okoznak. Sőt, az Egyesült Államokban is várhatóan az élelmiszerek ára fogja felfelé húzni az inflációt. A világszerte megjelenő járványok is ellátási problémákat okoznak, az Egyesült Államokban a madárinfluenza miatt a tojás kínálata szűkül, és így az ára emelkedik, Magyarországon pedig a száj- és körömfájás ütötte fel a fejét. Emellett az élelmiszerek és a szolgáltatások árában is megjelenik a megemelkedő bérköltség. Virovácz Péter szerint részben a minimálbér 9 százalékos emelését hárítják tovább az élelmiszer-termelők, gyártók, kereskedők és a szolgáltató szektor cégei is, ez is megjelenik most az inflációban.
Németh Dávid, a K&H makrogazdasági elemzője szerint a munkaerőköltség emelkedésén túl az emelkedő kereslet is hozzájárulhatott az áremelkedéshez az élelmiszerek piacán. Ugyanígy a forint drágulása is, mert nagyon sok élelmiszert importálunk az országba, különösen télen, és a szállítók üzemanyag-költségei is emelkedtek az elmúlt hónapokban.
Ezek mellett pedig a kormány hatósági árral való fenyegetése is emelhetett az árakon, mert a kereskedők úgy érezhették, hogy addig kell árat emelniük, amíg még lehet.
Igaz, azután, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Orbán Viktor korábban belengette az újabb hatósági intézkedéseket, egyes üzletek maguktól csökkentették egyes termékek árát, és egyeztetéseket kezdtek a kormánnyal. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint pedig az árfigyelő rendszer adatai alapján azokban a napokban, február végén már egyes termékek, például a tojás ára csökkenni is kezdett.
Mindezzel együtt márciusban már csökkennie kellene az éves alapú inflációnak, mert az áremelkedés tavaly márciusban is nagy volt, így aggasztó lenne, ha újabb emelkedést látnánk az adatokban. Az éves infláció viszont most már biztos, hogy 4 százalék fölött lesz, a Telexnek nyilatkozó elemzők jelenleg 5 százalék körülire becsülik a 2025-es adatot. Nagyon sok azonban a bizonytalanság, nem tudni még, hogy Donald Trump amerikai elnök vámháborúi, az orosz–ukrán háború állása, a forint árfolyamának alakulása merre löki majd a folyamatokat. Ahogy azt sem tudni, hogy az Orbán Viktor által bejelentett árréskorlátozás fog-e valamit az infláción, vagy csak politikai kommunikációra és a kereskedelmi multik további szívatására lesz alkalmas.
Megengedőbb, de káros kormányzati lépés
Orbán Viktor nem sokkal a KSH adatainak megjelenése után bejelentette, hogy a kormány „az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése” érdekében korlátozza a kereskedők árrését. Március közepétől harminc alapvető élelmiszernél a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot, azóta azt is bejelentette a kormány, hogy mely élelmiszerek tartoznak ebbe a kategóriába.
Orbán értelmezése szerint az élelmiszerek valóban kiemelkedő drágulását leginkább az okozza, hogy a kereskedők túl nagy haszonkulccsal dolgoznak, vagyis túl sokat tesznek rá a beszerzési árakra. A miniszterelnök szerint a tojás esetében 40, a vaj és a tejföl esetében több mint 80 százalék volt a különbség a beszerzési és a fogyasztói ár között.
Szerda reggelre már az intézkedésről szóló rendelet is megjelent a Magyar Közlönyben, eszerint a lépés március 17-től lesz érvényes,
onnantól az üzleteknek öt munkanapjuk van, hogy a nem „egalizált” termékekre is bevezessék azt. A rendelet május végén hatályát veszti, aki viszont addig nem tartja be, annak büntetést, akár termékkategóriánként ötmillió forintot is kilátásba helyez. A márciusi dátum a kereskedőknek nem kevés kellemetlenséget okozhat, mert sok üzlet például már ki is küldte a húsvéti katalógusait, amelyek így teljesen érvényüket vesztették.
A rendelet az árrést úgy definiálja, mint „a kisebbítendő tag és a kivonandó tag különbözetének a beszállítói kedvezménnyel növelt összege”, ahol a kivonandó tag a beszállító által számlázott átadási ár, saját gyártású terméknél pedig az önköltségi ár, a kisebbítendő tag pedig a termék fogyasztói ára az azt terhelő adók nélkül. Az ezek alapján számolt árrés legfeljebb havi 10 százalék lehet, az intézkedés pedig üzletekben, bevásárlóközpontokban és csomagküldő szolgálatokban eladott termékekre vonatkozik.
Kozák Tamás, az OKSZ főtitkára szerint a kiskereskedelemben általában nagyon alacsony, 1–2 százalékos nyereségszint jellemző, és félő, hogy a hatósági intézkedés tovább ront ezen, és veszteségesen kell majd az üzleteknek működnie. Kozák úgy látja, a legnagyobb kockázat a kereskedők szempontjából az, ha a beszállítók tovább emelik az élelmiszerárakat, így a saját többletköltségeiket továbbhárítják a boltokra, amit azok sok esetben lenyelnek.
A tojás ára például, ahogy említettük, már csökkenni kezdett, pedig a beszerzési ár a madárinfluenza hatásai miatt emelkedett. A kereskedők pedig nemcsak a kormány fenyegetései miatt nem akarnak mindig emelni, hanem azért sem, mert az élelmiszer-kiskereskedelem piacán verseny van, senki nem akarja a konkurenciához lökni a vásárlóit, a sok teher miatt viszont a nyereséges működés egyre nehezebb.
Németh Dániel az eddig elérhető kevés információ alapján úgy látja, hogy a kormány mostani lépése valamivel megengedőbb a kereskedők felé, hiszen valamekkora árrést, valamekkora haszonkulcsot enged a boltoknak, és nem kötelezi őket, hogy akkor is tartsanak bizonyos termékeket, ha azt csak veszteséggel tudják eladni, mint az ársapkák idején. Az inflációra gyakorolt hatás viszont nagyon korlátozott lehet, és ha valamennyire le is tudja nyomni az élelmiszerek árát, a hatás legfeljebb egy-két hónapig lesz érezhető. Virovácz Péter még pár hónapos hatásra sem számít, szerinte legfeljebb politikailag értelmezhető hatást lehet a korlátozással elérni, vagyis azt, hogy a választók által a hétköznapokban érzékelt infláció csökken, miközben a KSH által mért adatokra nem lesz hatással.
Vagy ha lesz is hatása az inflációra a hatósági lépésnek, az inkább negatív lehet. A végső szabályozástól sok minden függ, de várható, hogy ugyanúgy, ahogy az árstop idején, az üzletek más, nem árréskorlátozott termékeknél próbálják majd behozni azt, amit itt elvesztenek, amikor pedig majd egyszer kivezetik a korlátozást, ugyanúgy visszapattannak az árak, ahogy az ársapkák kivezetése után történt.
