Lázár János átvette Rogán Antaltól az útdíjkezelést, majd az első tapasztalatok után a teljes felsővezetést kirúgta
- Idén februártól a Nemzeti Útdíjszolgáltató (NÚSZ) Zrt. átkerült Rogán Antaltól a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztériumhoz.
- Lázárék teljes körű informatikai auditot rendeltek el, amit a cégtől és a jelenlegi beszállítóktól független szakemberek végeznek.
- A NÚSZ-nak évente 800 milliárd forintot meghaladó bevétele van útdíjakból, így a költségvetés szempontjából nagyon nem mindegy, mire jutnak a mostani vizsgálatok és átszervezések.
Mindig izgalmas helyzet az, amikor egy állami cégnek változik a vezetője, vagy a tulajdonosi jog gyakorlója: ha ugyanis vannak csontvázak a szekrényben, azt az új gazda egy átvilágítással egy ideig még megtalálhatja, ha viszont nem történik ilyen, akkor egy idő után már minden az ő felelőssége is.
A legismertebb ilyen eset Magyarországon az volt, amikor az MVM élén Mártha Imre váltotta Kocsis Istvánt, és valósággal ömlöttek ki a szekrényekből a furcsa dokumentumok. De hasonló helyzetek most is lehetnek, a legfontosabb aktuálisan az, mire jut majd Varga Mihály volt pénzügyminiszter azután, hogy átvette Matolcsy Györgytől a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökségét. Kevésbé ismert talán, de a Nemzeti Útdíjszolgáltató (NÚSZ) Zrt. is izgalmas napokat élt át, itt Rogán Antalt, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjét váltva Lázár János építési és közlekedési miniszter lett az új gazda.
Több forrásunk egybehangzóan azt mesélte, hogy amikor az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) átvette a stafétát, gyakorlatilag azonnal elküldték Bozóky Alex vezérigazgatót és a teljes NÚSZ-felsővezetést. A minisztérium teljes körű informatikai auditot rendelt el, amelyet a cégtől és a jelenlegi beszállítóktól független szakemberek végeznek, a NÚSZ-nál pedig emellett csoportos létszámleépítésre is számítani lehet.
Információink szerint az ÉKM hamar súlyos hatékonysági problémákat állapított meg, sok ember, magas költséggel szedte az útdíjbevételeket.
A vizsgálat végeredményét természetesen nem szeretnénk megelőlegezni, de az biztos, hogy március 1-én lett volna egy újabb fontos informatikai váltás, beszállítócsere, az ÉKM azonban ezt is leállította.
Az ÉKM a Telex kérdéseire megerősítette, hogy zajlik egy auditfolyamat, amelynek célja a költségek csökkentése és a bevételek növelése, de azt is jelezte, hogy az audit lezárultáig további tájékoztatást nem tud adni.
Az ügyet ismerő forrásaink azonban azt mondták, hogy a tárca és a folyamatot vezető Bartal Tamás helyettes államtitkár alapvetése az, hogy az útdíjbevételek nem csökkenhetnek – sőt, a következő években jelentős növekedést remél az állam –, de a költségeknek érdemben apadniuk kell. Ahogy ezeknek a folyamatoknak a mélyére túrtunk, sok érdekes összefüggést találtunk. Elsőként ismerkedjünk meg magával a szakmai területtel!
A költségvetésnek sem mindegy, mi történik a NÚSZ-szal
A hazai elektronikus útdíjakat beszedő állami társaság, a Nemzeti Útdíjszolgáltató Zrt. az egész magyar költségvetés szempontjából kulcsfontosságú cég. Az Economx cikke alapján 2023-ban 532 milliárd forint, 2024-ben már 804 milliárd forint bevétele származott útdíjakból a cégnek, ezáltal pedig a költségvetésnek. Hallottunk olyan becsléseket, hogy 2025-ben akár a 900 milliárd forintot is súrolhatja a bevétel, 2030-ra pedig az 1200 milliárd forintos cél sem irreális. A forgalom kisebb részt a személygépkocsik (matricák), nagyobbrészt a teherjárművek forgalma után érkezett. Egy ekkora bevétel nem játék, az állam is nagyon odafigyel rá.
2013 előtt nem volt ilyen rendszer, akkor az I-Cell Mobilsoft Zrt. fejlesztette ki az útdíjrendszert, amit 2013. július 1-én vezettek be. A forgalomnak több eleme van:
- a lakossági matricák (3,5 tonna alatti járművek);
- a 3,5 tonnánál nehezebb járműveknek az idő, a megtett kilométerek, illetve a kibocsátott szennyezés alapján meghatározott úthasználati díja;
- illetve a tengelysúlymérés (TSM) alapján fizetendő díj: aki nagyobb súlyú járművel megy az utakra, az nagyobb helyreállítási költséget generál, ezért is fizetni kell, nem csoda, hogy a tengelysúlymérőket olykor meg is próbálják kikerülni a teherjárművek.
Nemrég azonban Orbán Viktor átalakította a kormányzati struktúrát. Mint arról a Telex is beszámolt, nem annyira a kormány tagjainak az összetétele változott, sokkal inkább az egyes miniszterekhez tartozó feladatok. A változások egy nem különösebben feltűnő, de valójában nagyon fontos eleme volt az, hogy az útdíjrendszer szakterülete is átkerült Rogán Antaltól Lázár Jánoshoz.
Tömeges létszámleépítés is jöhet
Úgy tudjuk, az építési és közlekedési miniszter gyorsan belevetette magát a szakterület megismerésébe, és azt feltételezte, hogy bármilyen díjemelés nélkül is növelhető a bevétel és csökkenthető a kiadás. Elsősorban a beszedés költségét szeretné drasztikusan csökkenteni, olyan példát hallottunk, hogy amennyiben 100 egység a bevétel és 8 egység a beszedés költsége, utóbbit a felére kell csökkenteni.
Lázár azonnal teljes informatikai auditot rendelt el. Sokféle rendszerről van szó, ilyen a díjszedés, a díjellenőrzés, a tengelysúlymérés, a jutalékos alapon működő közvetítés, hiszen például benzinkutak és távközlési cégek is értékesítenek útdíjhasználatot. Ameddig az audit nem készül el, a miniszter megtiltott mindenféle informatikai váltást (az ügyben szereplő cégekről később még lesz szó).
Ez azért volt nagyon fontos intézkedés, mert forrásaink szerint ez a változás – véletlenül vagy szándékoltan – éppen egy nagyon érzékeny időpontban érintette a NÚSZ életét.
A cégben Rogán Antal ideje alatt eleve igencsak megváltozott az útdíjrendszerre épülő beszállítók és partnerek köre, és éppen március elsején lett volna egy újabb nagy váltás, amit az újonnan érkező ÉKM viszont már megállított. Mint hallottuk, az ÉKM nem tudja, hogy a régi vagy az új rendszer-e a jobb, de a minisztérium tárgyalni kezdett a beszállítókkal, jelentős díjcsökkenést kért, és a független szakértők átvilágítják, hogy milyen informatikai rendszer lenne az optimális, milyen felesleges költségek tapadtak rá a rendszerre.
Forrásaink szerint Lázár János tömeges létszámleépítést is bejelentett a körülbelül 660 fős cégnél, mert szerinte a NÚSZ csak amolyan megrendelő, nem fejleszt, így indokolatlanul sok az alkalmazott. Úgy tudjuk, hogy a NÚSZ menedzsmentjét azonnal kirúgta, a cég irányítását átvette a már említett Bartal Tamás (erről kérdéseket küldtünk a NÚSZ-nak, de nem kaptunk válaszokat, cikkünk megjelenése után az ÉKM Facebook-posztban viszont megerősítette Bartal kinevezését). Érdekes összefüggés, hogy Bartal Tamás korábban vezette már a NÚSZ-t, de jelenleg az ÉKM-ben dolgozik, és információink szerint azonnal aktívan kézbe vette az állami cég ügyeit.
Igaz, hozzá közeli forrásaink szerint ez nem abból adódik, hogy korábban NÚSZ-vezér volt, és így van helyismerete, hanem abból, hogy az ÉKM-ben a közbeszerzésekért, társaságfelügyeletért és vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkárként a minisztérium alá tartozó cégek hivatalból is hozzá tartoznak. Vagyis Bartal elkezdte felügyelni korábbi utódját, Bozóky Alexet, aki 2022. június 15-től vezette a NÚSZ-t. Bozókyt Rogán Antal döntése alapján nevezték ki, korábban a szintén Rogán felügyelete alá tartozó Szerencsejáték Zrt.-t vezette.
Az ÉKM tehát meg van győződve arról, hogy az útdíjkezelést lehetne olcsóbban csinálni, ha pedig ez így van, az azt jelenti, hogy a korábbi menedzsment nem csinálta jól a dolgát. Úgy tudjuk, hogy Bartal Tamás részben a minisztériumból, részben a cég helyszínén átvette a társaság operatív irányítását.
De milyen cégeket fognak most átnézni Lázárék?
A NÚSZ-hoz több fontos szolgáltatócég tartozik. A díjellenőrzést már korábban átvette az ATS AI Services Zrt., a cég március 1-től újabb feladatokat (például díjszedés) is kapott volna. A korábban Asura Toll Services néven futó vállalkozás a Rogán-éra egyik nagy nyertese a Kupon Portfolio Kft. nevű cég mellett, mindkettő mögött magántőkealapok állnak.
Az ATS AI Services Zrt. tulajdonosa a GBP I Magántőke-részalap, melyet a GB & Partners Kockázati Tőkealap-kezelő menedzsel. A GB & Partners pedig Gubicza Ágoston érdekeltsége, aki Rogán Antal első feleségét vette el. A második cégbe, a Kupon Portfolio Kft.-be egy Mészáros Lőrinc köréhez sorolt magántőkealap szállt be.
Nehéz lenne elképzelni, hogy a jövő évi országgyűlési választások előtt Lázár János stábja nagy patáliát csapna, de azt mindenképpen meg szeretné akadályozni az állam, hogy a beszállítócserék mentén olyan működési zavar lépjen fel, ami komoly költségvetési bevételeket is veszélyeztethet. Az egész történetben felsejlik Pintér Sándor belügyminiszter és Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda befolyási övezeteinek változása, ami a polgári titkosszolgálatok felügyelete mellett közlekedés-informatikai projekteket is érintett.
A Rogán-éra
De nézzünk vissza az elmúlt évekre! A NÚSZ tulajdonosi jogai legutóbb nem egészen három éve, 2022 nyarán kerültek a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól a Miniszterelnöki Kabinetiroda irányítása alá, vagyis Rogán Antalhoz. A kinevezés valahogy úgy fogalmazott, hogy Rogán Antal az útdíjfizetési szolgáltatásért való felelőssége keretében látja el a használati díjból származó bevétel és az útdíjból származó bevétel központi költségvetés felé történő elszámolásával összefüggő feladatokat.
Azzal, hogy idén februárban aztán a jogok a Miniszterelnöki Kabinetirodáról átszálltak az Építési és Közlekedési Minisztériumra, akár azt is mondhatjuk, hogy minden a helyére került, hiszen az útdíjat az ÉKM felelőssége alá tartozó utak használata miatt lehet beszedni, a minisztérium nevében pedig ma már benne van a „közlekedés” szó is (korábban Építési és Beruházási Minisztérium volt).
Csak aztán Palkovics László egykori technológiai és ipari miniszter lemondása után újra kellett csoportosítani a feladatokat, így Rogán Antal kinevezte Bozóky Alexet a cég élére. Az új vezérigazgató az érkezése után új beszállítói kör kiépítését kezdte meg. Az útdíjrendszer kezdeti felelőse az említett I-Cell Mobilsoft volt, a társaság emblematikus vezetője, Emőri Gábor anyagilag is elég sikeres lehetett a projektből, mert később saját befektetési alapkezelőt is indított Axiom néven, de mindenféle ingatlanprojektben is benne van. Kerestük a céget, az I-Cell udvarias levélben jelezte, hogy a fennálló szerződése alapján nem tud válaszolni a kérdésekre, mert a válaszadás sértené a titoktartási pontokat.
A NÚSZ honlapján talált adatkezelési tájékoztató szerint az e-matricával és az útdíjellenőrzéssel összefüggésben ma már az alábbi adatfeldolgozók közreműködését veszi igénybe:
- Asura Toll Services Zrt.
- I-Cell Informatikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft.
Mint a NÚSZ ügyeire rálátó forrásainktól hallottuk, a NÚSZ rendszereit lépésről lépésre átvette az Asura Toll Services, amit éppen most neveztek át, idén februárban vette fel a már említett ATS AI Services nevet.
2023-ban a díjellenőrzési rendszert beszállító cég fölé fővállalkozónak megérkezett az Asura Toll Services Zrt., ennek eredményeként megkezdték a mindössze néhány éves díjellenőrzési eszközpark (kapuk, kamerák, számítógépek) jelentős részének cseréjét. Házon belül megütközést keltett, hogy az alapvetően jól működő régi rendszereket miért kellene lecserélni, ráadásul egy teljesen frissen létrehozott, 2023 májusában alapított társaság megoldására. Fontos tudni, hogy nagyon sok Asura nevű cég van, amelyek részben kapcsolódnak is egymáshoz. Az is látszik, hogy van egy Asura Indonesia nevű cég is, vagyis vélhetően ilyen névvel az elhíresült indonéz autópálya projektben is szerepet kapott egy cég.
Ha valaki videós rendszámfelismerést fejleszt, akkor automata parkolásban, útdíjrendszerben, rendőrségi gyorshajtás-ellenőrzésben lehet ennek értelme, mesélte egy szakértő forrásunk, de a kulcselem, hogy alacsony legyen a hibaszázalék, vagyis a nem felismert és a tévesen felismert rendszámok aránya.
Az új díjellenőrzési rendszer végül 2024. április 1-én tudott elindulni, és voltak is bőven gyermekbetegségek, panaszok.
A felhasználók körében végzett kutatás egyik fontos megállapítása szerint az érintettek több mint 40 százaléka több hónap elteltével kapott csak értesítést a jogosulatlan úthasználatról, így előfordult, hogy emiatt már az emelt pótdíjat kellett kifizetniük. Az sem segítette az autósokat, hogy sok esetben akár fél év is eltelt, mire kézhez kapták a büntetést, így azok, akik nem online vásároltak, már bizonyítani sem tudták, hogy volt matricájuk – írta az Autópálya Matrica szakportál, illetve a VG. Ez az autósoknak kellemetlen, de ha a rendszámfelismerés rosszabb arányú, az az államnak bevételkiesést jelent a kevesebb bírság miatt, rosszabb esetben csökkentheti a matricavásárlást is, ha elterjed, hogy meg lehet úszni a kontrollt.
Mindenesetre a 2023 májusában létrehozott Asura / ATS AI Services az Opten szerint az első (tört) üzleti évében is már 18,9 milliárd forintos forgalmat és 3,8 milliárd forintos adózott eredményt ért el. A cég csak 12 főt foglalkoztat, székhelye az egyik legdrágább hazai irodaház, az ötödik kerületi Széchenyi tér 7-8. alatt található. Ahogy arról korábban volt szó, a társaság tulajdonosa egy, a GB & Partners alapkezelő által kezelt alap, a GBP I Magántőke-részalap. Kerestük a GB & Partners tulajdonosát, de Gubicza Ágoston nem válaszolt a Telex kérdéseire.
Mi ez a rendszer?
Ahogy forrásaink mesélik, egy díjellenőrzési rendszer alapvetően nagyon érzékeny informatika rendszer, hiszen mindent tartalmaznia kell, ami a díjfizetések ellenőrzéséhez szükséges. Az utak mellé vagy fölé kamerákat kell telepíteni, a teljes rendszer tartalmaz hardvereket (szervereket) és szoftvereket, amelyekkel a NÚSZ a díjfizetéseket nyomon követi, illetve szükség esetén a díjak elmaradása után a bírságolást elindítja.
A forrásaink szerint az Asura ebbe az üzletbe tudott belépni, csakhogy ez nem volt zökkenőmentes, így különösen érdekes lesz, hogy sikerül-e majd az I-Cell és az Asura közötti váltás. Kívülről persze nem lehet megítélni, hogy az I-Cell Mobilsoft vagy az Asura rendszere-e a jobb, a minisztérium is úgy áll hozzá, hogy szeretné ezt az audit során kideríteni, hiszen ha a számok elsőre rosszabbak, az adódhat abból, hogy az új rendszer valóban gyengébb, de abból is, hogy a munkatársak még nem ismerték meg, vagy akár abból is, hogy az ellenérdekeltek bojkottálták a cserét.
Ezt ki kell deríteni, de amire viszont ilyenkor nagyon kell figyelni, meséli egy forrásunk, hogy ne essen vissza a rendszámok felismerésének aránya, illetve zökkenőmentes legyen a rendszer több egyéb eleme is, például az úgynevezett figyelmeztető elektronikus levelek kiküldése. Ilyen leveleket küld ki a szolgáltató, ha az úthasználó nem megfelelő jegyet vett a járművére.
Fizetési közreműködő
A Miniszterelnöki Kabinetiroda tulajdonosi joggyakorlása alatt más változások is voltak, például alaposan átalakult a cég ügynöki rendszere is. Aligha fogunk meglepődni, itt is egy magántőkealap anonimitása mögött meghúzódó cég az új haszonhúzó. 2013 és 2024 között egy nyílt viszonteladói modell működött, amiben több mint 50 szerződött viszonteladó volt (például a Mol, az OMV és a Shell). Az akkori rendszer Magyarország teljes területén több száz értékesítési ponton tette lehetővé az útdíjfizetést.
2024. január 1. hatállyal az útdíjtörvényből törölték a viszonteladó szerepkört, helyette bevezették a „fizetési közreműködő” szerepkört. Ez a közreműködő állhat kapcsolatban például a nagy távközlési cégekkel (T-csoport, Vodafone, Yettel). Az új rendszerben a NÚSZ a Kupon Portfólió Kft.-vel szerződött. A mindössze három munkavállalót alkalmazó csomádi cég 2023-ban 121,7 milliárd forintos árbevételt ért el, 809 millió forintos adózott eredménnyel, az egy főre vetített 40 milliárd forintot meghaladó forgalom alighanem nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő.
A cég tulajdonosai a Prime Tech Magántőkealap és kisebbségi tulajdonosként Potoczky Csaba. Előbbit a Forbes Mészáros Lőrinc érdekköreként azonosította, utóbbiról azt hallottuk, hogy már régebben is foglalkozott ezzel a területtel, a Bravogroupnak társtulajdonosa, de a Pasarét Bistrónak is ő a tulajdonosa. Utóbbi egy, a Pasaréti téri 5-ös buszvégállomásnál található népszerű étterem.
A Prime Tech irányítási jogszerzését a GVH is engedélyezte, ebből is látszik, hogy éppen a nagy üzlet megszerzése előtt tudott sikeresen belépni a tulajdonosi körbe a magántőkealap. Kerestük a Kupon Portfóliót is, de ez a cég sem válaszolt a kérdéseinkre.
De hogy miért csak ez az egy cég lett ügynök? A Rogán Antal alá tartozó Alkotmányvédelmi Hivatal ezt a céget tette fel arra a listára, amely feljogosít a tevékenység végzésére. Ezt a „nemzetbiztonsági okokra hivatkozó” szűrési módszert egyébként a vendégbefektetői programban is ismerhetjük.
Itt tartunk most. A NÚSZ elvileg 2025. március 1-től az útdíjfizetési rendszerrel kapcsolatos alkalmazás üzemeltetési, illetve a tengelysúlymérési TSM-rendszerrel kapcsolatos üzemeltetés-támogatási feladatokat szintén az Asurának adta volna át. Ez forrásaink szerint éves szinten 5,5–6 milliárd forintos üzlet, de ezt az utolsó pillanatban az ÉKM megakasztotta. Aztán majd kiderül, hogy az audit után lesz-e átállás, ami biztosan nem lesz könnyű. Az esetleges fennakadások problémákat okozhatnak valamennyi teherautós és buszos vállalkozásnak, és mivel olyan nemzetközi útdíjbevallási közreműködőket is érint, mint a Toll 4 Europe vagy a Telepass, ezért külföldi vállalkozásokat is kellemetlen helyzetbe hozhat. Hamarosan tehát kiderülhet, hogy ki az alkalmas beszállító, a NÚSZ is új vezetőket kaphat, és adófizetőként azt remélhetjük, hogy az útdíjfizetés rendszerében a költség/bevétel arány érdemben csökken.
