TI: 3000 milliárd forintnyi közbeszerzést vittek el három év alatt a legnagyobb NER-es tenderbajnokok érdekeltségei
2021 és 2023 között Mészáros Lőrinc nyerte el a legtöbb hazai közbeszerzést, összesen több mint 1090 milliárd forint értékben – derül ki a Transparency International Magyarország ma megjelent elemzéséből. A lista következő három helyén a „takarítás Mészárosaként” emlegetett Kis-Szölgyémi Ferenc, a NER kedvenc útépítő cégének, a Duna Aszfaltnak a tulajdonosa, Szíjj László, illetve a kormány által kiírt kommunikációs tendereket rendre megnyerő Balásy Gyula állnak. A négy tulajdonoshoz tartozó cégek a vizsgált közbeszerzések értékének közel negyedét vitték el.
Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója az elemzés bemutatóján arról beszélt, hogy az elmúlt években rendszerszintű korrupció alakult ki Magyarországon. Ennek az egyik és legjelentősebb formája, hogy közpénzekből jelentős mértékben keletkeznek magánvagyonok. „Több ezermilliárd forintnyi közpénz vesztette el közpénzjellegét, ez a rendszerszintű korrupció legfontosabb eleme” – mondta.
Az állami megrendelések legnagyobb nyertesei
Az TI Magyarország elemzésben 2680 – közbeszerzésekben nyertes – céget vizsgáltak. Az érintett cégek 15 148 közbeszerzést nyertek el, összesen 12 600 milliárd forint értékben.
Mészáros Lőrinc cégei közül a V-Híd Építő Zrt. volt a legsikeresebb, a vállalat több mint 460 milliárd forint értékben kapott közbeszerzési megbízásokat. Ez a cég végzi többek között a Budapest–Belgrád-vasútvonal hazai szakaszának építését, és a Szeged–Röszke-vasútvonal felújítását is. A vizsgált időszakban azonban a legnagyobb értékű megbízást a Ferencváros–Kelenföld-vasútvonal kapacitásbővítésére kapta, csak 338 milliárd forint értékben – derül ki az elemzésből. A V-Híd egyébként még az ágazaton belül is kiemelkedő nyereséggel zárta 2023-at, 30,2 százalékos nyereséget ért el a cég.
Kis-Szölgyémi Ferenc három cége, összesen 836 millió forint értékben nyert közbeszerzéseket. Ezek közül a legtöbb közpénz a B+N Referencia Zrt.-hez került. A 2023-ban még Kis-Szölgyémi tulajdonában tartozó B+N, az elsősorban a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által kiírt rekordösszegű tendereken összesen 781 milliárd forint értékben nyert közbeszerzéseket. Az állami kórházak takarítására és üzemeltetésére kötött 2021-es keretmegállapodás érték önmagában 300 milliárd forint volt.
Szíjj László hét érdekeltsége összesen 758 milliárd forintnyi megbízáshoz jutott a vizsgált három év alatt. Ebből az összegből 204 milliárd forintot a Duna Aszfalt Út és Mélyépítő Zrt. vitt el. A Duna Aszfalt a vizsgált időszakban a legjelentősebb keretmegállapodásokat a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-től nyerte el. Az állami cég 2021–2025-ös időszakra Magyarország teljes területére keretmegállapodásként hirdette meg az országos úthálózat felújítási munkálatait. A hat részből álló tender négy részén indult és nyert a Duna Aszfalt több másik céggel közösen, összesen 215 milliárd forint értékben. A konzorcium miatt azonban azt pontosan nem lehet tudni, hogy a projektből mennyi pénz kerül a Duna Aszfalthoz. Habár a Transparency elemzésében még nem szerepel, de a Szíjjhoz és Mészároshoz köthető konzorcium nyerte el a 35 éves autópálya-koncessziót, amiért 17 ezer milliárd forintot fizethet majd az állam, illetve a Duna Aszfalt fogja megépíteni a mohácsi Duna-hidat is, bruttó 389 milliárd forintért.
Balásy Gyula cégei közel 336 milliárd forint értékben nyertek tendereket. A megrendelő szinte kizárólag a Nemzeti Kommunikációs Hivatal volt, és ha megnézzük az NKOH által kiírt közbeszerzéseket, akkor azt láthatjuk, hogy a hivatal megbízásainak 74 százalékát Balásy cégei vitték el a vizsgált három év alatt. Ebben az esetben többször keretszerződéseket kötöttek, 2022-ben például 75 milliárd forint értékben, melynek értelmében a keretösszeg kimerüléséig csak a nyertessel köthet szerződést minisztérium, állami cég, (nem alapítványi) egyetem és háttérintézmény. Balásy-cégek nyertek többek között 12 milliárdos állami turisztikai megrendelést, illetve a magyar uniós elnökséggel összefüggő kommunikációs ügynökségi és rendezvényszervezési feladatokra is velük szerződött az állam 30 milliárd forintért.
Egyre átláthatatlanabb a rendszer
A 2023 óta évente kiadott Tenderbajnok elemzés idei adataiból több trend is kirajzolódik. Az egyik, hogy megnőtt a versenyt korlátozó keretmegállapodások aránya a közbeszerzések piacán. A vizsgált három év alatt számos szereplő kötött több száz milliárd forint értékű keretmegállapodást, különösen igaz ez Szíjj László, Kis-Szölgyémi Ferenc és Balásy Gyula cégeire. Zeisler Judit, a Tenderbajnok kutatás szerzője szerint „mindez azért vet fel súlyos problémákat, mivel a keretmegállapodások hosszú évekre lezárhatják a versenyt, és bizonyos esetekben korlátozott átláthatóságot biztosítanak.”
Egy másik kirajzolódó trend, hogy egyre többször merül fel a közbeszerzésben érintett cégek esetében összeférhetetlenség. A vizsgált időszakban 106 olyan esetet mutatott ki az adatbázis, ahol a közbeszerzéseken nyertes szereplők közhatalmi kapcsolatokkal is rendelkeztek. Az elemzés során több olyan esetet is találtak, amelyeknél korábban, vagy a vizsgált időszakban a tendereken nyertes cégek tulajdonosai azoknál a szervezeteknél töltöttek be közhatalmi pozíciót, amelyek ajánlatkérőként léptek fel az érintett tenderek során. A legtöbb esetben a tulajdonosok állami és önkormányzati cégekben voltak vezetők.
A Transparency szerint az általuk feltárt összeférhetetlenségek azonban legtöbbször nem kerülnek felszínre, mivel a jogszabályok hiányosak és sokszor nem egyértelműek. Az összeférhetetlenséget nagyon szűken határozza meg a közbeszerzési törvény, így ezek az esetek legtöbbször nem buknak ki a folyamat egyik pontján sem. Példaként a sajtótájékoztatón külön kiemelték Máté Jánost, aki 2025 februárjában átvette – legalábbis papíron – Havasi Bertalan, a kormányfő korábbi sajtófőnökének feladatait. Máté az Épcenter Építőipari és Kereskedelmi Kft. egyik tulajdonosa, emellett 2022 májusa óta töltötte be a Miniszterelnöki Kabinetiroda Miniszterelnöki Programirodát vezető államtitkári pozícióját. A részben általa tulajdonolt vállalkozás négy közbeszerzéssel összesen 394 millió forintot nyert el. A négyből három tendert Kondoros város fideszes vezetésű önkormányzata osztotta ki.
A harmadik – a TI Magyarország szerint – egyik legaggasztóbb tendencia, hogy egyre többször tűnnek fel magántőkealapok a közbeszerzéseket elnyerő cégek mögött. 2021–2023 között a vizsgált tenderek összesített értékének 7,7 százalékát nyerte el összesen 32 olyan vállalkozás, ahol legalább a tulajdonosok egyike magántőkealap volt. A jelenleg érvényes szabályozás miatt, a magántőkealap lett a magyar offshore, a legalizált vagyonelrejtés legkedveltebb hazai formája, főleg a kormányközeli oligarchák körében. A vonatkozó szabályozás korlátozottsága miatt nem ismert, hogy kik az alapok befektetői, vagyis kik a jórészt közpénzekből gazdagodó vállalkozások valódi kedvezményezettjei. A tulajdonosok körére csak az alapokat kezelő cégeket birtokló személyek engednek következtetni.
A TI Magyarország Tenderbajnok projektje a közbeszerzési, céginformációs és tulajdonosi adatokat, valamint a közhatalmi pozíciók betöltését és a közbeszerzéseket nyerő gazdasági szereplők sajtóbeli megjelenését tartalmazó információkat kapcsolja össze. Az így létrejövő adatbázisból pedig a hazai közbeszerzési rendszer sajátosságaira, és az abból fakadó problémákra, például a piacon jellemző alacsony szintű versenyre, a piac magas koncentrációjára.
