Március közepén számolt be arról a Direkt36, hogy hatalmas vagyonvesztést és más súlyos problémákat talált az Állami Számvevőszék a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványánál a számvevőszék kiszivárgott jelentéstervezete szerint. Két nappal később az Állami Számvevőszék (ÁSZ) publikálta a jelentést, ám
a végső verzióból kikerült a történet egyik szereplőjének neve: a részben állami, részben Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő MBH Banké.
Az ÁSZ jelentéstervezetét megszerző tényfeltáró oldal március 17-én írta meg, hogy a számvevőszék súlyos hiányosságokat állapított meg és óriási veszteséget okozó döntéseket azonosított az MNB több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban. A Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. az ÁSZ megállapítása szerint a befektetéseit egy „lényegében átláthatatlan, a valós vagyon értékelését szinte ellehetetlenítő” struktúrán keresztül hajtotta végre. A jelentéstervezet szerint ezt az óriási összeget rosszul fektették be, ami miatt a vagyon egy része jelentősen csökkent, közben pedig a pénzből részesültek a Matolcsy György nemrég távozó jegybankelnök fiának környezetéhez kötődő cégek – nagyjából ez volt a lényege a Direkt36 cikkének.
Arról, hogy a számvevőszék súlyos helyzetet feltáró vizsgálatokat zárt le, néhány nappal korábban mi is írtunk, de a szabályozások értelmében a jelentést csak azután publikálhatta az ÁSZ, hogy az érintett felek lehetőséget kaptak a reakcióra. Ez március 19-re megtörtént, ekkor hozta nyilvánosságra az ÁSZ a jelentéseket, kiegészítve az érintettek észrevételeivel. Az észrevételek tekintélyes részét teszik ki a végső jelentésnek, Matolcsyék alapítványa többek között „beláthatatlan nemzetgazdasági következményekre”, nemzetbiztonsági érdekekre és a forint elleni spekulációs támadások kockázatára hivatkozva kérlelte az ÁSZ-t, hogy ne hozza nyilvánosságra a jelentést. A számvevőszéket a március 4-én megküldött észrevételek nem hatották meg, mérlegelte ezeket, majd március 19-én publikálta a jelentést.
Kimaradt az MBH
A Direkt36 által megszerzett jelentéstervezetről szóló összefoglaló cikket és a végső jelentést azonban nem csak amiatt érdemes összevetni, hogy milyen észrevételeket, érveket tett a PADME és a vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. A jelentéstervezet alapján a Direkt36 azt írta, az Optima Befektetési Zrt. a jegybanki alapítványi vagyon mellett két másik helyről is forrásokhoz jutott. Az egyik a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány, amelynek gazdálkodásáról az ÁSZ szintén súlyos megállapításokat tett. A másik pedig a részben a magyar állam tulajdonában álló MBH Bank, ahonnan a vagyonkezelő cég 170 millió euró értékű hitelt (ma közel 70 milliárd forint) vett fel.
Az ÁSZ által publikált jelentésben a 170 millió eurós összeg szerepel, a hitelező neve azonban már nem: a többször előforduló pénzösszeg „rövid lej. banki hitelként” és „banki hitelként” szerepel, a tőzsdén is jelen lévő MBH-ra pedig „a hitelt folyósító bank” megnevezéssel hivatkozik az ÁSZ. Az Optima mellékelt észrevételei között szimplán kisatírozták a bankra utaló részt.
Kerestük ezzel kapcsolatban az MBH-t, ami mindössze annyit közölt, hogy „konkrét ügyfelekre vonatkozóan” nem áll módjában információt szolgáltatni a hitelintézeti törvény banktitokra vonatkozó szabályozása miatt.
Érdeklődtünk az Állami Számvevőszéknél is, hogy mi volt az oka az MBH meg nem említésének a végül publikált jelentésben. Az ÁSZ azt válaszolta, hogy a nyilvánosságra hozott jelentés tartalmazza „az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 32. §-a szerint az ÁSZ ellenőrzése során feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket”, az ÁSZ pedig a végleges, általa nyilvánosságra hozott jelentésben foglalt megállapítások megalapozottságáért vállal felelősséget. „Tájékoztatjuk továbbá, hogy a ÁSZ jelentéstervezetei nem nyilvános dokumentumok, azok megszerzése és bármilyen formában való nyilvánosságra hozatala jogszabályi előírásokba ütközik”, tették hozzá.
Több a kérdés, mint a válasz
Az MBH felépítése a kormányközeli szereplők üzletépítésének az egyik legfontosabb projektje volt az elmúlt években, ami Mészáros Lőrinc, a miniszterelnök bizalmasának jelenléte miatt személyesen Orbán Viktorhoz is kapcsolható. A bankban ráadásul az államnak jelentős tulajdonrésze van, így mindezek miatt egyáltalán nem mellékes részlet az MNB-botrányban az, hogy az MBH-nak pontosan milyen szerepe van az ügyben, hogy miért lett egyáltalán szerepe benne, és miért maradt ki a végső ÁSZ-jelentésből a bank neve.
Orbán Viktor bizalmi köre mellett az MBH-ban Matolcsy Györgyé is felsejlik. A Direkt36 két évvel ezelőtt a NAV adatbázisa alapján beazonosította egy sor magántőkealap tulajdonosait, ekkor derült ki az, amit addig hivatalosan nem lehetett tudni, hogy a Matolcsy György fiának, Matolcsy Ádámnak a baráti körébe tartozó Száraz Istvánnak jelentős részesedése van az akkor még Magyar Bankholding néven futó bankban. Mindaddig csak azt lehetett tudni, hogy közvetve – két luxemburgi társaságon (mindkettőt Blue Robinnak hívják) és két további magyar cégen keresztül – az Uncia Magántőkealap volt tulajdonos.
A Direkt36 által akkor felfedett tényleges tulajdonosi nyilvántartásból azonban kiderült, hogy ebben az alapban 100 százalékban Száraz István pénze van.
A cégstruktúra azóta változott: tavaly ősszel új tulajdonos tűnt fel a banknál, a Shihon Magántőkealap, ami ma a CEE Paramount Equityn keresztül van jelen. A HVG akkori cikke szerint a magántőkealapot a Citadel Alapkezelő Zrt. kezeli, ami éppen akkoriban került új tulajdonoshoz, Száraz Istvánhoz – a Quartz Befektetési Alapkezelőn keresztül –, amikor a Shihon szavazati jogát bejelentették. (Google-találatok szerint a shihon japánul azt jelenti, „tőke”, „alap”.)
Az MBH-hitel tehát a Száraz István-szál, a Mészáros-szál, illetve az állami tulajdoni háttér miatt is felvet kérdéseket. De a hitel olyan szempontból is rejtélyes, hogy az MNB alapítványa – mint minden más alapítvány – elméletileg szakmai ügyek támogatására jött létre egy másik szerv nyereségéből, emiatt a bankhitel felvétele eleve ugyanolyan nonszensz, mint az, hogy külföldi luxusingatlanokat vásároltak a vagyonból.
Elképesztő, hogy Európa közepén hasonló megtörténhet, írtuk korábban abban a cikkünkben, amelyben összefoglaltuk, milyen kérdések maradtak megválaszolatlanul az ÁSZ jelentéstervezetének megjelenése után. Az egyik ilyen, hogy miért dicsérte vajon agyon Orbán Viktor a jegybank éléről távozó Matolcsy Györgyöt, és az is, tudta-e a miniszterelnök, hogy mi történt az alapítványoknál. A barátságosságnak lehet az a magyarázata, hogy ne üssön vissza semmiféle botrány a politikai családra, de az MBH Bank tulajdonlása miatt üzleti jellegű okok is közrejátszhatnak, hiszen Orbán és Matolcsy bizalmi köréhez is kapcsolódnak emberek a tulajdonosok közül.
Azt, hogy a jelentéseknek milyen következményeik lesznek, egyelőre lehetetlen megmondani, ami biztos, hogy az első lépés megtörtént, az MNB-hez kötődő alapítványok (mind a PADME, mind a Neumann János Egyetemért Alapítvány) gazdálkodása miatt az ÁSZ több bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tett, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda megkezdte a nyomozást az MNB-alapítványok ügyében, a gyanú hűtlen kezelés.
Hétfőn az ügyről képviselőket is kérdeztünk a parlamentben:
