Több akkumulátorgyár veszélyes hulladéka is Szegeden köt ki. De kell a helyieknek tartaniuk ettől?

„Nem túl szerencsés, hogy ekkora mennyiségben keletkeznek ezek a veszélyes anyagok Magyarországon, és ilyen mértékű akkumulátorgyártás folyik. Fontos lenne, hogy rendesen működő hatóságaink legyenek, akik képesek a cégeket ellenőrizni, megakadályozni a szennyezéseket” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője a Szegedernek azzal kapcsolatban, hogy a szegedi Délép-telepen nagy mennyiségű veszélyes hulladékot is tárolnak.

A Multigrade Kft. telephelyén több ezer kék hordó látható azokon a tavalyi légi felvételeken, amelyeket a Szegeder egy olvasójától kapott.

Ezeken a kék hordók sokasága rendezetten sorakozik az épületek körül, és sok a felmerülő kérdés. A hordók elhelyezkedése azt sugallja, hogy a hulladékkezelés nagy volumenben történik, így felmerül például, hogy jelenthet-e ez bármi veszélyt a környezetre és a környéken élőkre?

Egy tavaly szeptember közepén megjelent Telex-cikkből derült ki, hogy a gödi és iváncsai akkumulátorgyárak veszélyes hulladékából Szegedre is szállítanak. Mindezt a város északkeleti részén lévő Szeged-Kiskundorozsmán tárolják az ott található, egykor panelházgyárként működő Délép-telepen. Ez a hely a város iparterülete, ahol a Multigrade-nek egy háromhektáros része van. A cég, amely 1995 óta foglalkozik hulladékkezeléssel, többek között nehézfémeket tartalmazó fémoxidokat és N-metil-2-pirrolidont (NMP) vesz át és tárol.

Az NMP-t gyakran alkalmazzák az akkumulátorgyártásban oldószerként, az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2023-as kutatása szerint veszélyes anyagnak számít, mivel súlyos szemirritációt, bőrirritációt és légzőszervi irritációt okozhat. Belélegzés esetén károsíthatja a tüdőt, és hosszú távon negatív hatással lehet a központi idegrendszerre. Káros hatással lehet a reprodukcióra, mivel magzatkárosító hatású anyagként tartják számon. Ez azt jelenti, hogy a vegyület képes lehet károsítani a születendő gyermek egészségét, ha egy várandós nő hosszabb ideig van kitéve neki.

„Akkor veszélyes valami, ha mutat veszélyes tulajdonságot. Robban, gyúlékony, irritáló, rákkeltő – ezek konkrét, mérhető tulajdonságok. Ha mutat ilyen tulajdonságokat az adott hulladék, akkor veszélyes. A kérdés, hogy mikor, milyen körülmények között és mekkora dózisban mutatja. Kérdés az is, hogy a hulladék tartalmaz-e olyan anyagokat, összetevőket, melyek eredetük, koncentrációjuk miatt kockázatot jelentenek az egészségre, környezetre” – mondta Varga Pál vegyészmérnök korábban a Telexnek.

A Multigrade szerint a Telex korábbi – a Szegederen is szemlézett – cikkében közölt 6623 tonna pontatlanul mutatja be a szegedi telephelyen tárolt veszélyes hulladékok akkori mennyiségét. Bár ezek a számok közérdekű adatigénylésre alapultak, a cég szerint csupán 3620 tonna volt a valósan tárolt mennyiség – ebből 3421 tonna NMP a gödi Samsung gyárából, 42 tonna NMP és 157 tonna fémoxid az SK On Hungary iváncsai akkumulátorgyárából származott –, és a cikk általános hangvételét is félreérthetőnek tartották.

A fémoxidok szintén veszélyesek lehetnek, mert irritálhatják a légutakat, bőrproblémákat okozhatnak, és hosszú távú belégzésük tüdőkárosodáshoz vezethet, de a Multigrade állítása szerint rendelkeznek a szükséges engedélyekkel, és a hatósági vizsgálatok során sem merültek fel szabálytalanságok. Miután pontosították a megjelent információkat, felmerülő kérdéseinkre már nem kívántak válaszolni, így azt sem tudtuk meg, hogy jelenleg miből és mennyit tárolnak a telephelyen.

Simon Gergely azt mondta, hogy a Multigrade által közölt korábbi mennyiség nem tűnik kirívónak, viszont szerinte a veszélyes anyagok összetétele aggasztó lehet, mert gyakran titkosított, hogy pontosan mi van bennük. Állítása szerint ezek a hulladékok tartalmazhatnak rendkívül veszélyes és káros összetevőket, amik rákkeltők, magzatkárosítók, valamint tűz- és robbanásveszélyesek.

„Azt is tapasztaltuk, hogy sokszor a hatóságok pont azokat az anyagokat nem vizsgálják, amelyek megjelennek szennyezőként. Amikor egy-egy botrányt, balesetet követően mégis történik részletes mérés, akkor kiderül, hogy számos káros anyag jelentősen a határérték felett volt. A környezetbe, vizekbe kijutó anyagokra viszont sajnos sokszor nincs hatályos hazai határérték sem, amit be lehetne tartani” – tette hozzá Simon.

Az érintett cégek mellett a szegedi önkormányzatot is megkerestük, hogy kiderüljön, milyen információik vannak a telephely tevékenységéről. Ők a Szegedernek küldött válaszukban kiemelték, veszélyes hulladék kezelésével és feldolgozásával nem foglalkoznak, és ez korábban sem merült fel a városban. Igyekeznek tájékozódni arról, hogy milyen tevékenységet végeznek az akkumulátorgyárakból származó anyagokkal Szegeden,

az önkormányzat úgy tudja, ezek logisztikai jellegű feladatok, a városban nem történik hosszabb távon tárolás, csak a szétválogatást és a megsemmisítésre történő továbbszállítást végzik a Multigrade telephelyén.

Hogy ez a szabályozásoknak megfeleljen, azt már a Kormányhivatal ellenőrzi negyedévente. A hulladékgazdálkodási engedélyek kiadásánál a hatóságok azt vizsgálják, hogy a kérelmezők tevékenysége megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak. A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal tájékoztatása szerint a Multigrade Kft. jelenleg is érvényes engedéllyel gyűjti, előkezeli és hasznosítja a veszélyes és nem veszélyes hulladékokat.

„A társaságnak a tevékenységet úgy kell megszerveznie, hogy megelőzze a környezetszennyezést, és kizárja a környezetkárosítást, veszélyes hulladék kizárólag megfelelő műszaki védelemmel ellátott hulladékgyűjtő-helyen gyűjthető” – írták. A tevékenység jogszabályoknak történő megfelelőségét a hulladékgazdálkodási, tűzvédelmi, vízvédelmi és iparbiztonsági hatóság mind az engedélyezés során, mind időszakos ellenőrzések során felügyeli, szabálysértés esetén pedig megteszi a szükséges hatósági intézkedéseket. „Konkrét vállalkozói szerződések vonatkozásában a hatóságnak nincs felügyeleti jogköre” – válaszolta lapunknak a Kormányhivatal.

Ezt erősítette meg az SK On Hungary is. A cég azt is közölte a Szegederrel, hogy nem ők szállítják az anyagokat, azok kezelését szakcégek végzik, amelyek rendelkeznek a szükséges engedélyekkel. A további folyamatokba – beleértve a hulladék végső kezelésének helyszínét – már nem szólnak bele. Elmondásuk szerint csak olyan helyre kerülhet a hulladék, ahol minden szükséges engedély megvan, és ezt a hatóságok is folyamatosan ellenőrzik.

Az Energiaügyi Minisztérium szerint a magyar szabályozás mindenben megfelel az európai uniós előírásoknak. „A hulladékgazdálkodási hatóságok rendszeresen ellenőrzik, hogy hulladékgazdálkodással foglalkozó cégek megfelelően, az engedélyükben foglaltak szerint végzik-e a tevékenységüket, az egészséget és a környezetet veszélyeztető körülmény nem merül-e fel” – írták.

A témában a gödi Samsung-gyárat is kerestük, de tőlük cikkünk megjelenéséig nem reagáltak semmire.

Mindez azt jelenti, hogy a szegedi tárolás jelenleg a jogszabályok keretein belül zajlik – de vajon ez elég megnyugtató? Az elmúlt évek ipari szennyezései azt mutatták, hogy a papíron szabályosan működő rendszerek is rejthetnek kockázatokat. A kérdés tehát nem az, hogy a hatóságok ellenőrzik-e a folyamatokat, hanem az, hogy valóban látják-e, amit kellene. Ahogy az akkumulátoripar egyre nagyobb méreteket ölt Magyarországon, úgy lesz egyre fontosabb a felügyelet, az átláthatóság és a nyilvánosság szerepe. Mert ha egy rendszer igazán biztonságos, annak nem kell a sötétben maradnia.

A szerző a Szegeder újságírója. A cikk a Szegeder és a Telex együttműködésének keretében jelenik meg a Telexen is.

A magyar akkugyártás válságáról, a leépítési hullámokról, a globális akkuipar átalakulásáról, a kínai és koreai akkugyártók rivalizálásáról a Téma podcastban is részletesen szó volt: