Nagy Márton: El sem olvastam az ÁSZ-jelentést, a végén még ideges leszek
Az eredeti 3,4 százalékhoz képest 2,5 százalékra módosította a kormány a GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését, írja a Portfolio.hu. A friss, lefaragott adatot Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján.
A miniszter arról is beszélt, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 2026-ra már 4,1, 2027-re 3,9, az azt követő két évben 4,1 százalékos növekedéssel számol. Nagy Márton szerint az idei negyedik negyedévben már megközelítheti a 4 százalékos növekedést a magyar gazdaság. Az idei infláció az NGM előrejelzése szerint 4,5 százalék lehet éves átlagban, ez szintén magasabb, mint a 3,2 százalék, amit eredetileg jósoltak.
Nagy Márton szerint a „makropálya módosítása”, azaz a csökkentett GDP-növekedési előrejelzés ellenére nem kell hozzányúlni a 2025-ös költségvetéshez, mert a módosítás mögött külső okok állnak, a GDP belső szerkezetében nem történt olyan változás, ami a költségvetésre negatív hatást gyakorolt volna. Azt viszont elismerte, hogy a GDP-arányos számok esetében lehet hatása a kisebb idei GDP-nek, ami kihathat a 2026-os tervezésre is. Az idei költségvetésen szerinte már csak amiatt sem kell módosítani, mert az áfabevételek az év első három hónapjában jól alakultak.
Nagy Márton az autóiparra is kitért, szerinte Donald Trump vámjaival kapcsolatban a háttérben is zajlanak a tárgyalások, és nemcsak az országokkal szemben nézik a kereskedelmi deficitet, hanem egyes gyártókkal szemben is. Az MBH kapcsán Nagy Márton arról beszélt, úgy gondolja, a magyar államnak érdemes lenne eladnia a részesedését.
A nemzetgazdasági miniszter azt is mondta, nagy esély van arra, hogy árstopot vezessenek be a banki szolgáltatási díjakra, a december 31-én hatályos bankszámladíjakat kellene visszaállítaniuk a bankoknak. Új díjakat nem lehetne alkalmazni, és az új számlák sem lehetnek drágábbak, mint a tavaly év végiek. Nagy Márton szerint nehéz az egyezkedés a bankokkal, önkéntes árkorlátozást kértek tőlük, de ez nem tűnik elegendőnek.
Az ATM-telepítésről azt mondta, azoknak a bankoknak, amelyek rezidenseknek vezetnek számlát, biztosítaniuk kell a készpénzhez való hozzáférést. Hogy milyen gyorsan kell ezt az elvárást teljesíteni, azt a kormányrendeletekben fogják szabályozni, a törvénycsomagot ezen a héten nyújtják be a parlamentnek.
Változás jöhet a távközlési szolgáltatóknál is, három céggel egyeztetnek szerdán. Az NGM árcsökkentést vár a cégektől, Nagy Márton szerint hiába vezette ki idén az extraprofitadót a kormány, a piac nem reagált árcsökkentéssel. „Vagyis az adócsökkentés miatti árcsökkentési várakozás hiú ábránd” – tette hozzá. A bankok esetében tehát árszabályozás, a telekomcégek esetében árcsökkentés jöhet. A konkrét mértéket szerdán fogják közölni az érintett szolgáltató cégekkel, innentől számítva két héten belül kell megérkezniük a konkrét javaslatoknak a szolgáltatócégektől. Minimum 10 százalékos árcsökkentést kell majd bevezetniük.
Az élelmiszer-infláció márciusban 7, áprilisban 4 százalék körül lehet. A kormány célja, hogy 5 százalék körül maradjon az érték, a teljes inflációnál a 4–4,5 százalékot lőtték be. Nagy Márton szerint nem indult be a keresztárazási gyakorlat, azaz az árrésstoppal nem érintett termékek ára egyelőre nem nőtt. A minisztérium leginkább azt látja, hogy a beszállítókkal tárgyalnak a kereskedelmi cégek, és náluk próbálják meg elérni az árleszállítást. Nagy Márton szerint elfogadhatatlan, ha az árrésstop kivezetése után emelkednek az árak, így erre ki kell találni valami metódust, erről legkésőbb május végén egyeztetnek az érintett cégekkel.
A miniszter bár szűkszavúan, de az MNB-alapítványok ügyére is reagált a sajtótájékoztatón. Nagy szerint ő már a kezdetekkor lemondott a kuratóriumi tagságáról, és kiemelte, hogy nem akar foglalkozni az üggyel, mivel úgyis ki fogják vizsgálni az illetékesek, ha valami probléma történt. „El sem olvastam az ÁSZ-jelentést, a végén még ideges leszek” – idézte a Portfolio Nagy Mártont, aki emellett hangsúlyozta az Állami Számvevőszék függetlenségét, és elmondta, hogy Matolcsy György korábbi jegybankelnöknek és társainak jogukban áll védekezni.
Matolcsy épp hétfő reggel reagált az ÁSZ-jelentésre. „Felfoghatatlan hiba az ÁSZ elnökétől, ahogy a károkozás szóval dobálózik” – mondta a volt jegybankelnök, aki szerint „az adatokból egyértelműen látszik, hogy az alapítványi vagyon teljes mértékben megvan, sőt az értéke meghaladja az 500 milliárd forintot”. Mint ismert, március 17-én számolt be arról a jelentéstervezetet megszerző Direkt36, hogy az ÁSZ súlyos hiányosságokat állapított meg és komoly veszteséget okozó döntéseket azonosított a Magyar Nemzeti Bank (MNB) több százmilliárd forintnyi alapítványi vagyonának gazdálkodásával kapcsolatban.
Egy hete az MNB is rontott a növekedési előrejelzésén és az inflációs előrejelzésen. A magyar gazdaság teljesítménye a jegybank szerint 2025-ben várhatóan 1,9–2,9 százalékkal emelkedik, míg 2026-ban 3,7–4,7 százalékkal, 2027-ben 2,8–3,8 százalékkal bővülhet. Idén éves átlagban 4,5–5,1 százalék közötti infláció várható, míg 2026-ban 2,9–3,9 százalék között, 2027-ben 2,5–3,5 százalék között alakulhat az MNB előrejelzése szerint.
