A magyar kormány is több előleget kérhetne az EU egyik legnagyobb pénzzsákjából

mAz Európai Bizottság kedden bemutatta, hogyan alakítaná át az uniós felzárkóztatási (kohéziós) politikát. A testület közleménye szerint a keleti – így részben magyar -határrégiókban a programok kedvezményes előfinanszírozást kaphatnak.

A felzárkóztatási politika az EU egyik legnagyobb pénzeszsákja, a 2021-2027-es költségvetésből közel 22 milliárd euró jár belőle Magyarországnak.

Az Európai Bizottság keddi javaslata a testület szerint még inkább lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy a katonai mobilitás előmozdítására – azaz például polgári célra is használható utakra, vasutakra – költsenek. Emellett valamennyi uniós térségben támogatnák a védelmi kis- és nagyvállalkozások termelési képességét. A forrásokat az olyan kulcsfontosságú területeken működő nagyvállalatokra is kiterjesztenék, mint a védelem, a stratégiai technológiák vagy a széndioxid-kibocsátás csökkentése.

Dupláznák a megfizethető lakhatásra fordítható felzárkóztatási támogatásokat. A tagállamok az Európai Beruházási Bankkal közösen létrehozott új pénzügyi eszközzel magán- és közfinanszírozást is mozgósíthatnának. Így más nemzetközi pénzügyi intézmények, valamint a nemzeti fejlesztési és kereskedelmi bankok forrásait is bevonhatnák.

Az energiaátmenetre, főleg a határok közti összeköttetésekre és a töltőállomásokra is több pénzt fordíthatnak.

A tagállamok növelhetik az árvizek, aszályok és elsivatagosodás elleni beruházásokat.

A keleti határrégiók kedvezményes előfinanszírozást kaphatnak, ha a forrásaik legalább 15 százalékát versenyképes technológiákra, lakhatásra, védelmi beruházásokra, vízügyi ellenállóképességre vagy energiaátmenetre fordítják. Ezek a térségek akár száz százalékos uniós támogatásra számíthatnak, azaz nem kell a tagállamoknak is beszállniuk.

A módosításokat az Európai Parlament és a tagállami miniszterekből álló Tanács fogja megvitatni. A közlemény szerint még év vége előtt szeretnék lezárni a felülvizsgálatot, a tagállamok pedig idén hozzáigazíthatnák a programjaikat a változtatásokhoz, hogy jövőre már elkezdhessék a végrehajtásukat.

A mostanihoz képest nem adnának több pénzt, legfeljebb a megfizethető lakhatásra fordított támogatások vegyítésével több magántőkét lehetne bevonni. Magyarul az áttervezésnél csak átcsoportosításról lenne szó. A száz százalékos uniós finanszírozás és a magasabb előlegek lehetősége ugyanakkor csökkentheti a nyomást a tagállami költségvetéseken, ami különösen jól jöhet a túl nagy hiánnyal küzdő magyar kormánynak.