A Fővárosi Csatornázási Művek bevételének több mint negyedét vonja el az állam különböző indokokkal

Egyre nagyobb sarcot kell fizetnie a Fővárosi Csatornázási Műveknek (FCSM) a víziközműcégeket kisegítő állami alapba, idén már 14,4 milliárd forint az elvonás a Népszava cikke szerint. A lap azt írja, évek óta „pénzügyi kötélen táncol” a két fővárosi víziközműcég, a helyzetük a Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén is napirendre került.

A Tisza Párt egy, a klímaváltozás okozta kihívásokat célzó munkaprogram kidolgozását javasolta, mire Baranyi Krisztina azt reagálta, „egy nyomorult szennyfogó rács beszerzését sem” tudja elérni évek óta, „hogy végre ne kerüljön betét, tampon, pelenka, nedves törlőkendő a Kis-Dunába”. Baranyi szerint a 1,5 milliárdos tételre öt éve nem futja az FCSM-nek. Az ülésen az MSZP-s Tüttő Kata arról beszélt, a hazai víziközmű-szolgáltatásban abszurd helyzet alakult ki, aminek az FCSM „célzottan szenvedő” alanya, a fővárosi cégnek csak az idén 14,4 milliárd forintot kell befizetnie az állami Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapba, ami a teljes szennyvízbevételének csaknem negyede. A Népszavának Tüttő arról is beszélt, hogy az ökölszabály az lenne, hogy a több mint 6000 kilométeres fővárosi csatornahálózat 1 százalékát évente cseréljék, ami önmagában 30 milliárd forint lenne.

Az FCSM bevételének csaknem negyedét viszont különböző jogcímeken elvonja az állam, így még karbantartásra is alig van pénz, nemhogy fejlesztésre, írja a Népszava.

A fővárost kiszolgáló ivóvízellátó rendszer műszaki színvonalának fenntartásához is több százmilliárdra lenne szükség.

Az ügyben mi is kerestük az FCSM-et, ami megerősítette, hogy 2025-re 14 366 924 ezer forint befizetési kötelezettsége van a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapba, ami a cég 2025-re tervezett szennyvíz-elvezetési és -tisztítási, illetve ivóvíz-ellátási díjbevételének 27,3 százaléka. 2024-ben ez az összeg 12,7 milliárd forint volt, azaz körülbelül 1,7 milliárd forinttal nőtt a befizetési kötelezettség egy év alatt.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen beruházásokat lehetetlenít el a helyzet, az FCSM azt írja, a forrásokat igyekeznek minden évben a lehető leghatékonyabban elkölteni a szükséges felújításokra, pótlásokra és fejlesztésekre. „A társaság a 2025. évre vonatkozó – a MEKH felé megküldött –, saját tulajdonú víziközművekre vonatkozó 2025-2039. évi gördülő felújítási és pótlási tervet is ennek alapulvételével állította össze” – írják.

Az ügyben kérdeztük az Energiaügyi Minisztériumot is. Többek között azt szerettük volna megtudni, hogy milyen összegeket von el az állam az FCSM-től és a Fővárosi Vízművektől, miből tevődik össze az idei évi összeg, milyen állapotban van szerintük a hálózat, illetve hogy hogyan kommentálják azt az álláspontot, hogy a kormány által elvont pénzek a fejlesztések rovására mennek, közvetve a magyarországi vízellátórendszert is veszélyeztetik.

Válaszukban nem mindegyik kérdésükre reagáltak, mindenesetre azt írják, a kormány célja, hogy a magyar családok számára hosszú távon is biztosítva legyen a minőségi ivóvíz-szolgáltatás, ezért az elmúlt tíz évben több mint ezer milliárd forintot költöttek víziközmű fejlesztésére. A meglévő infrastruktúra szinten tartása és megújítása miatt országos rekonstrukciós programot indított a kormány, 2024-ben 200 milliárd forintnyi fejlesztés zajlott, ezen belül 100 milliárd forint volt a hálózat rekonstrukciójához kapcsolódó forrás.

„A tervek szerint az idei évben legalább 250 milliárd forint jut fejlesztésre, amiből több mint 100 milliárd forintot tesz ki a rekonstrukcióra fordított összeg. A nyersvíz kinyerése és az ivóvíz előállítása, a szennyvíz elszállítása és megtisztítása az egyes szolgáltatóknál eltérő költségeket generál, mert minden szolgáltatási terület eltérő hidrogeológiai jellemzőkkel és üzemeltetési környezettel rendelkezik. Ezen különbségek kiegyensúlyozását látja el a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap, ezzel is segítve a víziközmű szolgáltatásról szóló törvényben megfogalmazott szolidaritás elvének megvalósulását, a szolgáltatók fenntarthatóbb működését, az ellátásbiztonság növekedését, valamint a hálózat műszaki-technológiai állapotának fenntartását. Az Alapba történő befizetési kötelezettség és az Alapból járó ellentételezés mértékét – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslata alapján – a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapról szóló EM rendelet határozza meg”, írja az EM.