Kisöpörte a tőzsdéket Trump vámháborúja, de ettől még nem fog meghátrálni

Donald Trump amerikai elnök a múlt héten globális vámháborút indított, hétfőn pedig úgy látszik, hogy az ágyúgolyók világszerte betaláltak: a tőzsdék Ázsiától Európán a Wall Street-ig süllyednek. A tőzsdeárfolyamokból pánikhangulatot lehet kiolvasni, bár a hétfői zuhanórepülés mögött egy specifikus piaci folyamat áll, ami miatt lehet, hogy már el is értük a medence alját. A tőzsdéken viszont nagyon viharos időszak következhet, bár mindez várhatóan nem tántorítja majd el Trumpot attól, hogy megkísérelje végigvinni a nagy tervét a világgazdaság átalakítására.

Elég fekete hétfő

Nincs a világon olyan tőzsde, ahol jó volt a hangulat hétfőn, sőt, a számok alapján úgy tűnik, hogy Donald Trump múlt hét szerdai, „felszabadulás napi” vámháborúja most érte el igazán a tőzsdéket. Reggel igazán pánikhangulat uralkodott a világ részvénypiacain, ahogy délelőtt írtuk, az összeurópai Stoxx 600 index 6 százalékkal esett a kereskedés megkezdésekor, amit aztán némileg korrigált, délben -5,2 százalékon állt az előző záráshoz képest. Múlt héten a Stoxx 600 8,4 százalékot zuhant, ami öt éve a legrosszabb hetét jelentette, az elmúlt tíz évben csak 2020-ban, a Covid-járvány kitörésekor esett nagyobbat ez az index. Az egyes országok indexei is nagy mínuszokat produkáltak, a német DAX 8,4 százalékot, a francia CAC 6,4 százalékot esett.

Az ázsiai tőzsdéken még régebben volt akkora pánik, mint most, az ázsiai részvényeket összegző MSCI Asia Pacific Index a reggeli órákban 7 százalékos mínuszban is volt, ami 2008 óta a legnagyobb napon belüli esést jelenti. A hongkongi tőzsdeindex, a Hang Seng 13,2 százalékot esett egy napon belül, ennél nagyobb esés csak az 1987-es „fekete hétfőn” és 1989-ben, a Tienanmen téri mészárlás után volt a piacon.

A pánik a Budapesti Értéktőzsdét sem kímélte, a BUX index több mint 10 százalékos mínuszban kezdte a napot, hogy aztán korrigáljon, a többi régiós részvényindexhez hasonlóan. A magyar blue chip részvények közül reggel az OTP esett a legnagyobbat, az árfolyam 15,4 százalékos mínuszban is járt, a Mol 5,8, a Magyar Telekom 5,74, a Richter pedig 5,2 százalékos mínuszt hozott össze a nyitástól számítva rövid idő leforgása alatt, amit aztán némi emelkedés követett.

Végül az Egyesült Államokban is kinyitottak a tőzsdék, de abban sem volt köszönet: a Dow Jones részvényindex 3,99, az S&P 500 4,18, a Nasdaq pedig 4,21 százalékos eséssel nyitott. Az indexek a nap folyamán egy rövid időre emelkedni kezdtek, miután elterjedt a pletyka, hogy Trump 90 napra felfüggesztené a vámok bevezetését, ezt viszont a Fehér ház hamar álhírnek titulálta, így folytatódhatott az esés. Ezzel folytatódik a múlt héten indult trend, miszerint milliárdok égnek el percenként a Wall Streeten: csak az S&P 500 indexben lévő cégek 5400 milliárd dollárt vesztettek az értékükből a vámok bejelentése óta.

A likvidálás napja

Gazdasági elemzők szerint a hétfői globális zuhanásra egy tőzsdei mechanizmus működése adja meg a választ:

ez a tőkeáttétes befektetés, vagyis az, amikor valaki hitelből vásárol részvényeket.

Ahogy Bukta Gábor, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzési üzletágvezetője a Telexnek magyarázta, amikor valaki, egy magánszemély vagy hedge fund hitelre vesz részvényeket, a részvény pedig annyit esik, hogy a veszteség felemészti a befektető saját tőkéjét, a brókercégtől kap egy úgynevezett „margin call” értesítést. Ez arról szól, hogy záros határidőn belül utaljon még pénzt, ami fedezi az önrészét, különben a cég likvidálja a befektetését, azaz eladja a részvényeit. Sok esetben kérdés sincs, hanem a likvidálás automatikusan megtörténik, amikor a brókercég számítógépes rendszere érzékeli, hogy az adott számlán lévő önrészt felemésztette a piaci veszteség.

Mivel már a múlt héten is estek a tőzsdék, ezért ez a folyamat már akkor beindult, de sok likvidálásra csak most, a hétfői piacnyitással került sor. Ez a likvidálási hullám söpört végig a világ piacain, ennek eshettek áldozatuk a tőzsde részvényei is, ezért esett nagyot délelőtt az OTP, de ugyanúgy estek a nagy lengyel bankok, sőt, olyan német iparvállalatok részvényei is, mint a Rheinmetall. 15-20, sőt, 25 százalékos mínuszokat is lehetett látni hétfő reggel az európai piacon. A magyar részvények végül azért tudtak korrigálni valamennyit, mert annyira leestek az árfolyamok, hogy a piacon megjelentek az opportunista vásárlók, akik azt mondták, hogy ennyiért felvásárolják a piacot elárasztó részvényeket.

Ilyenkor még az értékálló, menedékeszköznek számító befektetések, mint például az arany is áldozatául esik a tőzsdei zuhanásnak.

Ez amiatt történik, mert a befektetőknek likviditásra, azaz készpénzre van szükségük a tőkeáttételes pozíciók fenntartásához és erre a legegyszerűbb mód az lehet, ha értékesítik ezeket a menedékeszközöket. Ezt láthattuk pénteken és ma is, ami egyértelműen mutatja a pánik jelét.

Nem túl biztató, hogy ez egy öngerjesztő folyamat, minél nagyobbat esnek az árfolyamok, annál több nagy tőkeáttéttel kereskedő befektető kap margin callt és veszti el a befektetését, amitől még tovább esnek az árfolyamok, amitől még többen vesztik el az önrészüket, és így tovább. Bukta szerint viszont a hétfői hullám kisöpörhette a piacot, így könnyen lehet, hogy a héten már nem esnek ennél lejjebb az indexek. Ez persze nem jelenti azt, hogy a következő hetekben egy újabb hír, bejelentés nem indíthat el újabb eladási hullámot.

Trumpnak ez nem lesz elég

Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája is úgy látja, hogy csapongó, viharos időszak jön a tőzsdéken. A következő hetekben az árfolyamok a hírekre reagálnak majd, a kereskedők minden egyes megszólalást, vámokkal kapcsolatos hírt megpróbálnak majd beárazni, ami fel-le rángathatja majd az árfolyamokat. Ebből még talán nem lesz recesszió, bár a bizonytalanság biztos nem segít a piacoknak. És ha a gazdaságban beindul egy negatív spirál, azt nehéz megfordítani, nem lehet csak úgy ki-be kapcsolni a folyamatokat.

Nagy kérdés, hogy a tőzsdei pánik miatt megremeghet-e Donald Trump keze, főleg, amikor arról olvasni, hogy ekkora tőzsdei mélyrepüléssel még nem indult amerikai elnök kormányzása. Móró Tamás szerint aligha. Úgy látja, rövid távon Trumpnak nem is lenne érdeke változtatni a stratégiáján, mert ha valóban az a célja, hogy gyárakat csábítson át/vissza Amerikába, akkor ki kell egy ideig tartania – ha bizonytalankodik, a cégek kivárásra játszanak majd. Szerinte legfeljebb az késztetheti meghátrálásra az amerikai elnököt, ha a tőzsdei pániknak reálgazdasági hatásai is mutatkoznak, ha emberek veszítik el a munkájukat, cégek zárnak be, tényleg recesszió kezd fenyegetni, amire persze megvan az esély.

Hogy a 2026-os időközi kongresszusi választásokra hatással lehet a folyamat, megbüntethetik-e a választók Trump pártjának képviselőit, az is attól függ, mekkora lesz a reálgazdasági hatás és milyen lesz a választók érzékelése a gazdaság helyzetéről. Móró Tamás úgy látja, az idei második és harmadik negyedév még várhatóan elég rossz számokat hoz majd az amerikai részvénypiacon, a negyedik negyedévre viszont új adócsökkentéseket vezethet be a kormány és talán a Federal Reserve is kamatot vág addigra, ami feljebb húzhatja majd az árfolyamokat, amivel Trump majd büszkélkedhet a szavazóinak.