Nagy Mártonék már látják a békét, és ehhez szabják a választási év költségvetését

Idén minden eddiginél korábbra hozta a kormány a 2026-os költségvetés tervezését, és már most, április közepén elkészült a jövő évi büdzsével a Pénzügyminisztériumot magába olvasztó Nemzetgazdasági Minisztérium. Nagy Márton miniszter pedig a kormányinfóra ellátogatva ismertette a költségvetés fő számait, elveit.

Eszerint az idei évre 2,5, jövőre pedig 4,1 százalékos GDP növekedéssel számol a kormány, az inflációt pedig idén 4,5, 2026-ban 3,6 százalékra várja.

Ami a költségvetési hiányt illeti, az az idei évben magasabb lesz a célszámnál, a GDP 4 százalékát teszi majd ki nagyjából, jövőre viszont Nagy szerint 3,7 százalékra csökken majd, ez a tervezet célszáma. Sőt, ez a 3,7 százalékos hiány a kamatkiadásokból jön majd össze, vagyis az államadósság kamatait leszámítva az NGM lényegében nullás költségvetést tervez, „az elsődleges egyenleg semleges, zéró”, tette hozzá a miniszter. A költségvetési tervezet jövőre 35 ezer milliárd forint kiadással és nagyjából 34 ezer milliárd forint bevétellel számol.

Béke (és választás) éve

Bár Nagy Márton szerint már az idei költségvetést is a béke költségvetésének tervezték, a 2026-os viszont aztán végképp a béke költségvetése lesz. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint ugyan még tart a háború Ukrajnában, de a kormány olyan költségvetési tervet fog benyújtani, ami a békére épít. Hogy mindezt mire alapozza a kormány, az nem derült ki a miniszterek beszámolóiból. Az viszont egészen biztos, hogy 2026-ban választások lesznek, a kormány pedig előszeretettel szabja e-köré a büdzsét, még ha Orbán szerint nem is csinálnak soha választási költségvetést.

Nagy Márton szerint mindenesetre a béke (ami még ugye nincs, de talán majd lesz) lehetőséget biztosít arra a kormánynak, hogy visszatérjen az adócsökkentés politikájához, aminek fókuszában a családok állnak. A legnagyobb falat ebből a gyerekek után járó adókedvezmény, amit a kormány két lépésben megdupláz, amire 210 milliárd forint kiesés lesz a kormánynak, és a háromgyerekes és 40 év alatti kétgyermekes anyáknak járó teljes szja-mentesség, előbbi már októbertől, utóbbi jövő januártól jár. Az anyák szja-mentessége jövőre 270 milliárd forintba kerül majd a költségvetésnek,

Nagy szerint 2026-ban családpolitikára 4800 milliárd forintot költ a kormány, ha pedig ehhez hozzáadja a rezsivédelmet is, akkor 5600 milliárd forint megy a családoknak.

A teljes rezsivédelemre összesen 1000 milliárd forint megy majd, ebből 800 milliárd a lakosságnak, 200 milliárd az arra jogosult kisvállalkozásoknak. De itt nem áll meg az osztás, hiszen Nagy szerint lesz

• nyugdíjprémium,
• 13.havi nyugdíj,
• 450 milliárd forintért hat havi fegyverpénz a rendvédelmi dolgozóknak,
• két lépésben 15-15 százalék béremelés az önkormányzati dolgozóknak,
• és az igazságszolgáltatásban és más alkotmányos szerveknél is lesz béremelés.

A miniszter pedig azzal is elbüszkélkedett, hogy az állampapírok után 800 milliárd forintnyi kamatot fizet majd ki az állam, igaz elég nagy baj lenne, ha az állam nem fizetne kamatot az államkötvények után.

Különadók maradnak

Nagy Márton azzal is büszkélkedett, hogy a kormány jövőre 4900 milliárd forintot költ majd gazdaságfejlesztésre, amiből 2200 milliárd forint uniós forrás. Az agráriumba is 1300 milliárd forintnyi fejlesztési pénz jön, ebből 1000 milliárd az EU-tól.

De honnan jön a kormány saját pénze? Miből finanszírozza az adók csökkentését és miből biztosítja, hogy a hiány nem úszik el? Részben abból, hogy Nagy Mártonék nem vezetik ki a szektorális különadókat. A miniszter szerint ha amíg extra profitok keletkeznek egyes szektorokban, bármit is jelentsen ez, addig indokolt az extra profitra kivetett adókat is megtartani. Márpedig a jegybanki alapkamat még mindig 6,5 százalékon van, vagyis a bankok sokat keresnek a kamatokon, így a bankokra kivetett sarc marad. Ahogy a kiskeradó és a biztosítókra és a Mol-ra kivetett adó is. A bankokra 360 milliárd forintos adó vonatkozik, aminek a fele leírható, ha a bankok állampapírokat vesznek.

Mindennél korábban

Érdemes megjegyezni, hogy az év negyedik hónapjában tervezni a következő évi költségvetést elképesztően korai. 2010 előtt az volt a gyakorlat, hogy a következő évi költségvetést ősszel, vagyis viszonylag az év végén tervezték és fogadták el, amikor már látszik, hogy milyen gazdasági környezetben működik majd az állam a következő évben. Ezt a gyakorlatot a Fidesz évekkel ezelőtt megváltoztatta, és az Országgyűlés nyári szünete előtt, vagyis fél évvel az év vége előtt elfogadta a költségvetést. Ekkor még természetesen nem lehet igazán tervezni, hiszen senkinek nincs varázsgömbje az NGM-ben, így az elfogadott költségvetést utána ide-oda módosítgatta a kormány, ezzel elképesztően rontva az állami gazdálkodás átláthatóságán.

A kormány tavaly szakított a saját eddig gyakorlatával és csak az év végén fogadott el költségvetést, mondván, hogy megvárják az amerikai választást. Ha ugyanis Donald Trump lesz az elnök, akkor eljön a béke, békeköltségvetést lehet írni. Igaz, a Pénzügyminisztériumban még a választások előtt elkészült ez a bizonyos tervezet. Viszont még ezt is jelentősen módosítani kellett, hiszen ebben például még 3,4 százalékos növekedéssel számolt a kormány 2025-re, amit most 2,5 százalékra módosított.

Az év következő hónapjában pedig rengeteg minden történhet. Egyrészt bármennyire is békével számol a kormány, nem tudni, lesz-e béke Ukrajnában. Ahol viszont szinte biztos, hogy nem lesz béke, az a globális gazdaság, az Orbánék által oly nagyra tartott Donald Trump ugyanis most bombázza szét vámháborújával a világ kereskedelmi rendszerét, ami beláthatatlan következményekkel jár. Újságírói kérdésre Nagy Márton erről elmondta, hogy az NGM számolja a vámháború lehetséges hatásait, ezt viszont még nem vették számításba a költségvetés tervezésénél, mert annyira bizonytalan, hogy mi lesz a kimenet. Mint mondta, az amerikai kormány pár nap különbséggel bevezet majd felfüggeszt vámokat, így egyelőre nem lehet ezek hatásaival tervezni.