Az uniós alapjogi ügynökség gondokat lát az ukránok és kárpátaljai romák magyar kezelésénél
Csütörtökön adta ki az EU Alapjogi Ügynöksége az idei jelentését, amelyben Magyarországról jó példák mellett számos problémát sorol.
A dokumentum szerint Magyarország annak ellenére sem nyújt ideiglenes védelmet az Ukrajnából érkező nem ukrán állampolgároknak, hogy ezt uniós jogszabály tenné kötelezővé. Ugyan az Európai Bizottság azt ajánlotta, hogy az Ukrajnából a háború előtt nem sokkal eljött, de a harcok miatt visszatérni nem tudókra is terjesszék ki az ideiglenes védelmet, ehelyett többek között Magyarország szigorú követelményeket alkalmaz. A jelentés a Magyar Helsinki Bizottság aggályait is felsorolja arról, hogy
a magyar hatóságok nem adnak elég tájékoztatást az ideiglenes védelemről, így sokan nem is kérik ezt.
Tavaly Tatabányán – állítólag a származása miatt – megtámadtak egy ukrán menekültet.
Az ügynökség Magyarországot jó példaként sorolja arra, hogy több tagállam a szállást és szállítást ajánlók regisztrálásával, előzetes vizsgálatával lép fel az embercsempészek és a menekültek kihasználása ellen. A jelentés szerint többek között Magyarországon is külön támogatják az ideiglenes védelmet kapók lakhatását, bár a magánszállásadóknak nincs pénzügyi kompenzáció. Az egészségügyi végzettségek elismerését megkönnyítették, és a gyerekeknek oltásokat is adnak, de az igény ellenére akadályokba ütközik, hogy mentális egészségügyi szolgáltatásokhoz juthassanak.
A kárpátaljai romák kezelésénél több problémát sorol a dokumentum, például egy jelentés szerint széles körben diszkriminálják őket, az ombudsmanhoz eljutó panaszokat viszont nem vizsgálták ki.
A hazai romák oktatási szegregációja miatt tavaly folyamatban volt egy uniós kötelezettségszegési eljárás, és a probléma 2021-ben majdnem minden második roma gyereket érintett. Ez az ötödik legrosszabb adat a tagállamok között, bár
az öt évvel korábbihoz képest „jelentősen”, 16 százalékot sikerült javítani.
A jelentés jó példának hoz egy 2021-es képzési programot is, amellyel ötből négy résztvevőnek sikerült „fenntarthatóan” elhelyezni.
A strasbourgi emberi jogi bíróság tavaly elítélte a magyar kormányt menekültügyben, és több eljárás is fut ilyen okból az EU-tól független törvényszéken. A jelentés aggályosnak tartja, hogy 2021 óta török határőrök segítenek magyar kollégáiknak a szerb határon, ha Törökországból menekülőknél is eljárnának.
A testület felemlegeti a Pegasus kémszoftverrel végzett megfigyeléseket és a Magyarországgal szemben indult eljárásokat is az uniós alapértékek megsértése miatt.
