Némítást, fideszes-tiszás szócsatát is hozott a közösségi médiáról szóló EP-vita

A demokráciák egyre nagyobb kihívással néznek szembe a külföldi beavatkozás miatt, például amit Ukrajna ellen láttak Oroszországtól a Facebookon és az Instagramon vagy a román elnökválasztásnál a TikTokon, figyelmeztetett Henna Virkkunen kedden. A technológiai önrendelkezésért felelős uniós biztos az Európai Parlamentben (EP-ben) úgy vélte, az EU-é a legerősebb jogi keret a közösségi oldalakról. A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) világos kötelezettségeket szab rájuk, fel kell mérniük a kockázatokat és átláthatónak kell lenniük. Hangsúlyozta, hogy a jogszabály nem cenzúrázza a tartalmakat, csak azt, ami offline is jogellenes, például a gyűlöletbeszédet, az így megjelölt tartalmakat 24 órán belül meg kell vizsgálni és ha kell, eltávolítani.

A Donald Trumphoz közel álló Elon Musk felkavarta az indulatokat az EP-ben, mióta elkezdett élénken foglalkozni az európai politikával. A testület első 2025-ös ülésére baloldali frakciók kezdeményeztek vitát a közösségi oldalakról és a DSA betartatásáról, míg túlnyomórészt jobboldali képviselők meghívnák Muskot az EP-be, a fideszesek frakciója pedig azt vizsgálná, mit cenzúrázott az épp a Musk-féle X moderációs módszeréhez igazodó Facebook.

Az X tulajdonosa a szélsőjobb hangosbemondója lett a szocialisták frakcióvezetője, Iratxe García Pérez szerint, aki azt kérdezte Virkkunentől, mit tesz az Európai Bizottság a „digitális oligarchák” ellen. A szólásszabadság nem jelenti az álhírek terjesztésének szabadságát, a történelem megmutatta már a propaganda terjedésének veszélyeit. A Metát vezető Mark Zuckerbergék sem állnak a jog felett, figyelmeztetett a többek között DK-s képviselők EP-frakcióját elnöklő politikus.

Az a gyanúm, a baloldal minden szinten kezd beleőrülni, hogy elveszítette a „fojtogató ellenőrzést” a politikai vita felett a közösségi médiában, jelentette ki az euroszkeptikus ECR frakcióból Nicola Procaccini. Úgy gondolták, nem helyes, hogy az X leállította Trump fiókját, Ali Hámeneiét (Iráni legfelső vallási vezetőjét) viszont nem.

A hangulatot mutatja, hogy Milan Uhrikkal a (Mi Hazánkat is sorai közt tudó) Szuverén Nemzetek Európájából a beszéde elején összeszólalkozott több képviselő, arra kérte őket, fogják be, mire megvonták tőle a szót. A független Fidiasz Panajotu azt javasolta, hívják meg Muskot és Zuckerberget az EP-be, bár a youtuberből lett képviselő egy kérdésre elismerte, ő személyesen nem találkozott cenzúrával.

Zuckerberg vallomást tett, cenzúrázott a demokrata kormány nyomására, de hiába akartak erről vitát, ezt a néppártiak és baloldaliak megakadályozták, jelentette ki Dömötör Csaba. Az Egyesült Államokban elküldik a tényellenőröket, utalt a Meta megváltoztatott moderációs szabályaira, míg az EU-ban nem, és „a cenzúra lehetőségét további jogszabályokba öntenék”. A szintén fideszes Schaller-Baross Ernő úgy vélte, a DSA a mostani formájában politikai cenzúra eszközeként is szolgálhat, ebben a formában meg kell szüntetni és biztosítani a szabad véleménynyilvánítást.

A szólásszabadság alapvető jog, de ne mossuk össze az esetleges hamis és félrevezető tartalmak felhangosításával, terjesztésével, hangsúlyozta Dávid Dóra. A Tisza képviselője ezért tartotta aggasztónak, hogy – legutóbb a Metánál – megszüntetik a tényellenőrzést, ami nem cenzúra, Zuckerberg pedig beismerte, hogy így kevesebb rossz dolgot tudnak kiszűrni. A tényellenőrzés megszüntetése károkat okoz a demokráciának, ez különösen aggasztó az olyan országokban, ahol a média nagy részét a kormány irányítja, és rendszeresen félrevezeti közönségét, mint Magyarországon.

László András fideszes képviselő felvetette, hogy Dávidnak a Facebook „vezető jogászaként” „pontosan tudnia kellett arról, mi történik”. Arról kérdezte, „hogyan működtette a Facebook a cenzúragépezetet”, valamint hogyan lehet megtudni, ez kit és mit érintett. Dávid szerint ezt a Metától kell megkérdezni, mert nem vezető jogász volt (a tiszás képviselőcastingra feltöltött önéletrajza szerint jogtanácsosként dolgozott a Metánál 2020-tól), és azzal válaszolt, hogy a kormányközeli sajtótermékek több száz helyreigazítási pert veszítettek el, az ügyek közel kétharmadában elmarasztalták ezeket.

Címlapkép: Alexis Haulot / Európai Parlament / Európai Unió