Sajnálja az EP, hogy a magyar és szlovák kormány szankciókat akadályoz grúz tisztviselők ellen
Az Európai Parlament (EP) Szalome Zurabisvilit ismerte el Grúzia legitim elnökének, és uniós szankciókat sürgetett vezető grúz politikusok ellen egy csütörtökön elfogadott állásfoglalással, írja a testület közleménye. Az állásfoglalás jogilag nem kötelez senkit semmire, az uniós külügyekről egyhangúlag a tagállamok döntenek.
A képviselők felszólították a nemzetközi közösséget, hogy csatlakozzon a grúz hatóságok bojkottjához, amiket azzal vádolnak, hogy aláássák a demokráciát és elnyomják a másként gondolkodókat. Az EP elutasította a kormányzó Grúz Álom párt által szerinte önhatalmúlag kijelölt hatóságok elismerését, beleértve az újonnan kinevezett elnököt, Miheil Kavelasvilit. A képviselők Kavelasvili elődjét, Szalome Zurabisvilit ismerték el Grúzia legitim elnökeként. Felszólították az Európai Tanács elnökét, António Costát, hívja meg őt, hogy képviselje országát az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács, valamint a szinte minden európai ország vezetőiből álló Európai Politikai Közösség (EPK) soron következő ülésein. (Az EPK legutóbbi, budapesti találkozóján Irakli Kobakhidze miniszterelnök és nem az államfő képviselte Grúziát.)
A vitatott választások után, amik „politikai és alkotmányos válságba sodorták Grúziát, az országban folyamatos békés, tömeges kormányellenes tüntetések zajlanak, amelyeket a rendvédelmi hatóságok erőszakos és elnyomó fellépése kísér”. A képviselők ezért azt szeretnék, ha a külügyminiszterek és az EU tagállamai személyi szankciókkal sújtanák azokat a grúziai tisztviselőket és politikai vezetőket, akik „felelősek a demokratikus visszaesésért, a választási csalásért, az emberi jogok megsértéséért, és a politikai ellenfelek és aktivisták üldözéséért”. Közéjük tartozik a „prominens oligarcha”, Bidzina Ivanisvili, Irakli Kobakhidze miniszterelnök, Salva Papuasvili parlamenti elnök, illetve a „politikailag motivált ítéleteket hozó bírák és a dezinformációt terjesztő média képviselői”.
A külügyminiszterek egyhangú beleegyezése kell a szankciókhoz, Szijjártó Péter pedig már decemberben jelezte, hogy ha kell, vétózza ezeket grúz tisztviselők ellen. Így csak a vízummentesség uniós szintű felfüggesztéséről tudtak dönteni diplomata- és szolgálati útleveleknél, amihez nem kellett egyhangúság, de ezzel külön-külön a tagállamok hatáskörébe utalja, mit tegyenek, a magyar kormány pedig fenn fogja tartani a mentességet, jelezte januárban Szijjártó.
Az EP az állásfoglalásában „fenntartja azt a nézetét, hogy az EU által a demokrácia látványos visszacsúszására és a korábbi kötelezettségvállalások megszegésére válaszul eddig hozott intézkedések még nem tükrözik teljes mértékben a grúziai helyzet súlyosságát és a legújabb fejleményeket”. Üdvözölte, hogy felfüggesztették a grúz diplomaták és tisztviselők vízummentes utazását, de úgy vélte, hogy ez csak az első lépés, amelyet szigorúbb intézkedéseknek kell követniük. Emellett „sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a magyar és a szlovák kormány akadályozza a grúziai demokratikus visszacsúszásért felelős személyekkel szembeni szankciók bevezetéséről szóló” határozatokat.
Az állásfoglalás szerint a jelenlegi grúziai válság egyetlen megoldása az új parlamenti választások kiírása a következő hónapokban – jobb választási körülmények között, független és pártatlan választási adminisztráció felügyeletével, nemzetközi megfigyelők ellenőrzése mellett. Az EP sajnálta, hogy a kormányzó Grúz Álom felfüggesztette a közeledést az EU- és NATO-tagság felé, de a testület „rendületlenül támogatja a grúz nép jogos európai törekvéseit”. (Kobahidze korábban bejelentette, hogy befagyasztja a közeledést az Európai Unió felé, ezt később tagadta.)
Az állásfoglalásra 400-an nyomtak igent, köztük a szavazatot leadó tiszások és a DK-ból Dobrev Klára. 81 képviselő tartózkodott, a 63 ellenzőből tíz volt magyar, a Fidesz-KDNP voksoló tagjai és a Mi Hazánk képviselője, Borvendég Zsuzsanna.