Az Amszterdami Egyetem sem működik együtt a modellváltó egyetemekkel
Az Amszterdami Egyetem nem fog együttműködni azokkal a magyar intézményekkel, amiket „kizártak” az Erasmus oktatási cserékből és a Horizont Európa kutatási programból, közölte csütörtökön a holland egyetem.
Ahogy arról nemrég írtunk, van rá más példa is, hogy a két programnál teljes kizárásként értelmezik a tagállamok 2022 végén kiadott határozatát, de ez téves. A tagállami Tanács az Európai Bizottság javaslatára, szinte egyhangú szavazattal még 2022-ben az uniós kötelezettségvállalásoktól tiltotta el a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekvákat) és az ilyen fenntartású intézményeket, mert gondokat látott az átláthatóságukkal és a kuratóriumaikban ülők összeférhetetlenségével. A határozat 21 modellváltó magyar és egy osztrák egyetemet is érint.
A Horizont Európában részt vehetnének uniós helyett magyar támogatással (erre külön alapot is létrehozott a kormány), az Erasmusszal pedig fogadhatnak diákokat, küldeni a 2024 őszén indult félévre már egyikük sem tud. A modellváltó egyetemekről viszont már 2023 nyarán eurómilliós károkra panaszkodtak a Horizontnál, mert így sem mindig akarják őket bevenni projektekbe. A kormány külön programot is indított HU-rizont néven, a diákok küldését Pannónia néven pótolja. Mindkettőt a magyar adófizetők állják és a kormány szervezi, de még így is volt olyan olvasónk, akit egy spanyol egyetem az uniós tiltásra hivatkozva utasított vissza, és az intézmény erasmusos diákokat sem küld. Egy budapesti ingatlanpiaci elemzés arra utalt, hogy nem egyedi esetről van szó, mert az erasmusos bérlők száma láthatóan visszaesett.
Az Amszterdami Egyetem csütörtöki közleménye a Horizont és az Erasmus mellett a HU-rizontot és a Pannóniát is felsorolta. Az intézmény tanácsadó bizottságának javaslatára úgy határoztak, semmilyen együttműködést nem folytatnak az érintett egyetemekkel. Ha változna az uniós döntés, a tanácsadó testület újraértékeli a helyzetet.
Több mint egy éve elakadtak a tárgyalások
A tiltást európai bizottsági javaslatra a tagállamok oldhatnák fel, a kormány bármikor kérhet újraértékelést. Az egyeztetések tavaly januárban zátonyra futottak. majd egyszer csak októberben megjelent egy magyar jogszabály-módosítási javaslat, amit a Parlament elfogadott. Ez bevallottan csak a kormány saját álláspontját tükrözi, és nem minden bizottsági javaslatot fogadott el. Kiveszi a szigorítások érdemi része alól az olyan alapítványokat, amelyek nem „európai uniós pénzeszközöket felhasználó felsőoktatási intézmény” mögött állnak. (Ilyen a kiszivárgott információk miatt korábban újságírókat feljelentéssel fenyegető Mol – Új Európa Alapítvány vagy az a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, aminek főigazgatója a Szuverenitásvédelmi Hivatalnál érdeklődött, teljesítenie kell-e egy közérdekű adatigénylést.) A módosítás ráadásul az utolsó cikke alapján gyakorlatilag csak akkor lépne életbe, ha már feloldották a kötelezettségvállalási tiltást, holott az Európai Bizottság a feltételeknél el szokta várni a gyakorlati végrehajtást is.
Az uniós testülettől már a jogszabály elfogadása után jelezték: láttak korábbi tervezeteket, és „ezekről mindig elmondtuk, hogy nem elegendőek”. A kormány maga is elismerte, hogy a módosítás csak egy tavaly novemberi, saját álláspontja, mégis ezt küldte be értékelésre. „Ez nem igazán az, mint amiben bíztunk” – írta akkor az újjáalakult Európai Bizottság költségvetési biztosa, Piotr Serafin. Az Európai Bizottság decemberben megállapította, hogy a jogszabály-módosítások nem kezelik megfelelően az összeférhetetlenségi aggályokat a kekvák kuratóriumainál. A testület szóvivő szolgálata arról írt: nagyon remélik, hogy hamarosan a magyar hatóságoknak sikerül megoldást találniuk a fennmaradt problémákra.
A kormány viszont úgy látja, hogy teljesítette a feltételeket. Első ránézésre úgy tűnik, a követelmények messze túlmennek az eredeti tanácsi határozaton, az Európai Bizottság többletkövetelményeket támaszt, és ezt nagyon nehéz máshogy értelmezni, mint diszkriminatív politikai nyomásgyakorlás, mondta a módosító decemberi visszautasítása után egy nappal Bóka János EU-ügyi miniszter.
Nemrég a kormány egy pert kezdeményezett az uniós testület ellen (bár az érintett egyetemek már tavaly indítottak egy bírósági eljárást). Hankó Balázs kulturális miniszter a bejelentéskor arról beszélt, hogy az Európai Bizottság az egyetemek rektorait akarja kizárni a kuratóriumi tagok közül, és Soros György, valamint az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) által pénzelt civil szervezeteket akar bevonni a kuratóriumi és egyetemi választásokba.
Az uniós testület értékelése és elvárásai nyilvánosak. A tucatnyi pontba szedett probléma között sorolja fel többek között azt, hogy „az új vagy meglévő vezetőtestületi tagok, illetve ügyvezetők összeférhetetlenségére vonatkozó kiválasztási kritérium ellenőrzését jogilag kötelező erejű határozatot kibocsátó, független testületnek kell elvégeznie, mielőtt bármely kinevezésre, megerősítésre vagy második hivatali időre való kinevezésre sor kerülhetne”. Soros Györgyről vagy a USAID-ről nincs szó a 16 oldalas dokumentumban.
