Uniós védelmi tervvel rettentenék el Putyint

Az Európai Bizottság szerdán bemutatta az uniós védelemről szóló „fehér könyvét”, valamint részletesebben kifejtette a két hete megjelent újrafelfegyverzési javaslatcsomagját. A fehér könyv szerint a cél, hogy legkésőbb 2030-ra megfelelő védelmet biztosítsanak az EU-nak.

Andrius Kubilius uniós védelmi biztos a bemutatón jelezte, hogy szerinte kitől kellene megvédeni a tagállamokat. Arra emlékeztetett mindenkit, hogy a német és a dán hírszerzés szerint az orosz kormány a NATO közös védelemről szóló cikkének tesztelésére készül 2030-ig, „ezért van szükségünk” a tervezetre. „Nem kellene, hogy 450 millió EU-állampolgár 340 millió amerikaitól függjön, hogy megvédje magát 140 millió orosztól, akik képtelenek legyőzni 38 millió ukránt” – jelentette ki. „Putyint nem fogja elrettenni, ha felolvassuk neki a fehér könyvet”, csak ha végrehajtják, „arra használjuk, hogy igazán valós drónokat, tankokat, tüzérséget gyártsunk a védelmünkre.

Ez a mi ambíciónk: hogy elrettentsük Putyint”.

A fehér könyv többek között gyakoribbá tenné az együttműködésen alapuló beszerzéseket. Megszüntetné a képességbeli hiányosságokat, elmélyítené az uniós védelmi piacot a szabályok egyszerűsítésével, és versenyképesebbé tenné az uniós hadiipart újszerű megoldásokkal (például mesterséges intelligenciával). Ukrajnát fokozott katonai segítségnyújtással, valamint az európai és ukrán védelmi ipar mélyebb integrációjával segítené, az EU-t pedig hatékonyabban felkészítené a „legkedvezőtlenebb forgatókönyvekre”, különös tekintettel az Oroszországgal és Belarusszal közös szárazföldi határra.

A korábban bemutatott újrafegyverkezési csomag részletesebb formájával kivételt adnának az uniós költségvetési szabályok alól, amiket néhány év járványügyi szünet után csak tavaly kezdtek el ismét a gyakorlatban is alkalmazni. (Így nyolc tagállam, köztük Magyarország kormánya ellen megy túlköltekezési eljárás.) Legfeljebb a bruttó nemzeti össztermék másfél százalékáig adnának mentességet négy évre, de csak egy nemzetközileg is elismert rendszer szerinti védelmi kiadásoknál.

A csomag része egy akár 150 milliárd eurós közös hitel. Innen a tagállamok kérésre, nemzeti tervek alapján kapnának kedvezményes kölcsönöket. A közös beszerzésekbe gyakorlatilag bármelyik európai ország – köztük Ukrajna – is beszállhatna, vagy akár kontinensen kívüliek is Japánhoz és Dél-Koreához hasonló uniós védelmi partnerséggel, de csak saját forrásból: magából a kölcsönből nem kaphatnának. A szerdai közlemény tisztázta, hogy a hitelt az uniós költségvetés biztonsági réséből (a „headroomból”) garantálnák. A pénzt kijelölt területekre, például légvédelemre költhetnék.

Orbán Viktor ellenzi a hitelt, amihez parlamenti hátszelet is kért. Ahogy arról korábban írtunk, úgy néz ki, magát a kölcsönt nem tudná vétózni, de azt igen, ha a biztonsági résen emelni kellene (erre egy 2023-as esetben szükség volt, tavaly viszont nem). A fehér könyvet és a részletes tervet épp egy nappal azelőtt mutatták be, hogy az uniós állam- és kormányfők többek között a védelempolitikáról tárgyalnának.

Miközben a hadiiparát pörgető magyar állam kiemelkedően drágán finanszírozza az adósságát, az Európai Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelek kedvezőek lennének az EU kiváló adósságbesorolása miatt, ami gyakran költséghatékonyabb forrás lenne a külön-külön tagállami forrásnál.

A testület azt is tisztázta, hogy csak olyan cégektől vásárolhatnának, amelyek székhelye az EU-ban, a közös piac nem uniós tagjában (például Norvégiában) vagy Ukrajnában van. Ilyen országban kellene előállítani az egyszerűbb termékeknél a részegységek közel kétharmadát.

A csomag további befektetésekkel számol az Európai Beruházási Banktól, valamint a megtakarítási és beruházási uniótól – utóbbira szintén szerdán mutatta be az Európai Bizottság a tervezetét. A testület szerint a javaslatokkal az EU pénzügyi rendszere egyszerűbben csatornázhatná be a megtakarításokat a termelő beruházásokba. Célja, hogy szélesebb körű hozzáférést biztosítson a magánszemélyeknek a tőkepiacokhoz, és javítsa a vállalkozások forráshoz jutási lehetőségeit. Többek között újraosztanák a felügyeleti jogköröket az uniós és tagállami intézmények között, valamint letördelnék az EU országai közti felügyeleti és szabályozási akadályokat.

A tagállamok tavalyi, Budapesten kiadott versenyképességi nyilatkozatában részben a tőkepiaci unió elmélyítését kérték. A versenyképesség erősítése a csütörtöki csúcstalálkozón is téma lesz.