„Nem vagyunk hajlandók meghalni” – Gázában gyerekek is utcára vonultak, hogy a Hamász távozását követeljék
Több száz ember vonult kedd délután a gázai utcákra, hogy tiltakozzon a Hamász uralma ellen. Az övezet három pontjáról is jelentettek megmozdulásokat, mely során „Ki a Hamásszal!”, „Enni akarunk!”, „Legyen vége a háborúnak!” és „A palesztin gyerekek élni akarnak!” feliratú transzparensekkel tiltakoztak a terrorszervezet uralma ellen. A tiltakozó akciókat a BBC beszámolója szerint a Hamász maszkos-fegyveres fegyveresei erőszakkal oszlatták fel.
Az Izraellel szembeni palesztin ellenállás iszlamista vonalát képviselő Hamász ugyan 2006-ban megnyerte a Gáza és Ciszjordánia területére kiterjedő palesztin nemzetgyűlési választást, ám a Palesztin Hatóság élén álló Fatahhal való konfliktusa miatt végül csak a Gázai övezet irányítását vehette kezébe – és azt is csak egy puccsot követően. Ugyan a Gázai övezet már a háború előtt is fennálló mostoha életkörülményeiért részben az enklávét kvázi blokád alatt tartó Izrael is felelős, de a Hamász 2007 óta rendszeresen elszipkázza a nemzetközi segélyeket a lakosság elől, és azokat vagy vezetőinek magánvagyonába játssza át, vagy pedig saját fegyverkezését és katonai infrastruktúrájának – mint például kiterjedt alagútrendszerének – fejlesztésére fordítja.
A Hamász már 2023. október 7-e előtt sem számított túl népszerűnek Gázában, támogatottsága a háborús szolidaritás fellángolását követően helyszíni hangulatjelentések és a – nyilván csak nagy távolságtartással kezelhető – helyi közvélemény-kutatások alapján még tovább csökkent.
A közvetlen kiváltó ok az volt, hogy a Hamásszal szövetséges Iszlám Dzsihád terrorszervezet néhány rakétát lőtt át az észak-gázai Bet Lahijából Izraelre, mire az izraeli hadsereg elrendelte a település nagy részének kiürítését. A helyiek felháborodtak a provokáción, melyért végső soron rajtuk csattan az ostor. Ahogy az egyik tüntető a BBC-nek felháborodva magyarázta:
„Nem vagyunk hajlandóak senkiért meghalni, sem egy pártért, sem pedig külföldi érdekekért. (…) A Hamásznak le kéne mondania, és meg kellene hallania végre a gyászolók hangját, a hangokat, melyek a romok alól törnek elő.”
A harcok azután újultak ki a Gázai övezetben, hogy március elején lejárt a januári tűzszünet első fázisa, és a két fél nem tudott megegyezni a folytatásról. A múlt hét óta Izrael pusztító légicsapásokkal bombázta az újjászerveződő Hamász létesítményeit, gépkocsiparkját, de likvidálta egyes – katonailag nem túl jelentős – vezetőit is. Az övezetben uralkodó humanitárius válságot mélyíti, hogy Izrael hetek óta korlátozza a Gázai övezetbe irányuló élelmiszersegélyeket és a terület áramellátását is.
Közben a héten Izraelben is egymást érik a tüntetések Benjámin Netanjahu ellen, aki a túszok érdekvédő csoportjai, jogvédő szervezetek és ellenzéki pártok szerint saját politikai túlélése érdekében tért vissza a háborúhoz; és saját felelősségének elsikálása érdekében menesztette a Sin Bét belbiztonsági szolgálat fejét, Ronen Bart. A tiltakozók számára olaj volt a tűzre, hogy (szélső)jobboldali kormánykoalíció újból napirendre tűzte a 2023-ban óriási társadalmi ellenállás miatt jegelt igazságügyi reformcsomagját is, mely erősítené a bíróságok feletti politikai ellenőrzést, és csorbítaná a Legfelsőbb Bíróság alkotmányos felülvizsgálati jogköreit.
