Je suis Marine – írta elsőként Orbán, miután bűnösnek találta Le Pent a bíróság a pártfinanszírozási ügyben, így nem lehet elnökjelölt
Bűnösnek találta egy francia bíróság Marine Le Pent, akit már az elsőfokú ítélet kihirdetésekor azonnali hatállyal öt évre eltiltottak a közügyektől, így a jelenlegi állás szerint nem indulhat a 2027-ben esedékes franciaországi elnökválasztáson sem – írta a France24. A hétfői ítélet szerint a francia politikus és nyolc társa felelős abban, hogy pártja, a szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) visszaélt az EU-ból érkező forrásokkal. A bíróság kimondta, hogy nem személyes céljaikra, hanem a párt működésére fordították a pénzeket, ám ezt törvénytelenül tették.
Bár az ítélet nem jogerős, a bíróság háromfős testülete úgy döntött, hogy a közügyektől való eltiltás már most érvénybe lép Marine Le Pennel szemben. A következmény annyiból nem végleges, hogy csaknem két év van a választásokig, elméletben egy jogerős felmentő ítélet újra megnyithatja az utat előtte. Úgy kell tehát másodfokon fellebbeznie, hogy eközben nem vehet részt a párt vezetésében, és nem jelenhet meg a nyilvánosság előtt.
Le Pen már háromszor indult Franciaország elnöki posztjáért, legutóbb, 2022-ben a második fordulóba is bejutott, ahol 41,8 százalékot szerzett Emmanuel Macron 58,2 százalékával szemben.
A bíróság indoklásában közölte: „a közügyektől való eltiltás azonnali hatályba léptetésekor figyelembe vette azt, hogy fennáll a bűnismétlésnek a kockázata, valamint a közrend súlyos megzavarásának kockázata is, hogyha egy elítélt személy (..) elnökjelölt volna” – idézte a Guardian. Igaz, társadalmi kockázata annak is van, ha egy jelentős támogatással bíró politikust a jogerős ítélet meghozatala előtt eltilt a közügyek gyakorlásától a bíróság, erről szólnak az ítéletet vitató reakciók is.
Orbán elsőzött
Orbán Viktor máris posztolt az X-en, kiállva a Nemzeti Tömörülés vezéralakja mellett: „Je suis Marine” – írta a magyar kormányfő, aki így lényegében előbb kommentálta az ítéletet, mint maga a francia politikus.
„Ma nem csak Marine Le Pent ítélték el jogtalanul: a francia demokráciát végezték ki” – írta Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke, és az RN-t, valamint a Fidesz–KDNP-t is magában foglaló Patrióták Európáért (PfE) EP-frakciójának vezetője. Bardella volt Le Penék kormányfőjelöltje is a tavalyi előrehozott parlamenti választásokon.
Nem sokkal később a Fidesszel és Le Pen pártjával együtt a PfE EP-frakciójában helyet foglaló olasz Liga vezetője, Matteo Salvini kommentálta az ítéletet. Támogatásáról biztosította Le Pent az egykori olasz belügyminiszter, akit korábban szintén elítélt első fokon egy olasz bíróság, amikor még tárcavezetőként nem engedett a partra egy menekültekkel teli hajót, de másodfokon már felmentették.
„Azok, akik félnek a választók ítéletétől, gyakran a bíróságok ítéletétől várnak megerősítést (…) Egy rossz filmet nézünk, olyat, amilyet már más országban is láthattunk, például Romániában.” Ezzel Salvini arra utalt, hogy a májusban esedékes megismételt román elnökválasztáson nem indulhat az eredeti első fordulóban élen végzett Călin Georgescu. A külső, feltehetően orosz titkosszolgálati manipulációra hivatkozva megismételt elnökválasztásról a kizárás egyik fő oka az volt, hogy „Georgescu súlyosan megszegte a választási eljárás szabályait, és már korábban is olyan magatartást tanúsított, amely összeegyeztethetetlen egy államfőjelölt felelősségével”.
Salvini szerint Brüsszel háborút hirdetett, miközben Macron és az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen egyébként is „aggasztó háborús jelzéseket küld”. „Nem félemlíthetnek meg minket, nem állunk meg: teljes erővel előre, barátaim” – írta Salvini.
Orbán holland szövetségese is támogatásáról biztosította Le Pent. A szintén PfE-s Geert Wilders, a holland parlament legnagyobb frakcióját adó, de ellenzékben lévő Szabadságpárt vezetője közölte, „sokkolta a hihetetlen ítélet”. „Remélem, győz a fellebbezéssel, és ő lesz Franciaország elnöke” – írta az X-en.
Fiktív szerződések az RN körül
Az ítélet szerint az RN 2005 és 2017 között negyven fiktív szerződéssel „több mint 4,6 millió eurós” európai parlamenti juttatást használt fel nemzeti pártcélokra, noha ezeket a forrásokat csak az uniós képviselő-testületi feladatai finanszírozására fordíthatta volna.
Az ügynek több érintettje van, Le Penre az ügyészség a közügyektől való eltiltás mellett 300 ezer eurós (kb. 120,7 millió forintos) bírság, börtönbüntetés kiszabását kérte.
Le Pent első fokon végül 100 ezer euró büntetésre (kb. 40 millió
forintra) és négy év börtönre ítélték, két évre felfüggesztve. Az ítélet ellen minden bizonnyal fellebbezni fog a francia politikus, ezért csak a közügyektől eltiltás lép életbe ezek közül.
Az ítéletet délután egyre olvasta fel a bíróság, de Le Pen az ítélet teljes felolvasása előtt elhagyta a tárgyalótermet, és pártja központjába ment.
Az ítéletet nem kommentálta, ezt majd este 8-kor teszi meg a TF1 csatorna vendégeként.
A kis pártoknak csábító az EU-s forrás
Az Európai Parlament – a tagállami törvényhozásokhoz hasonlóan – képviselőinek jelentős forrásokat biztosít arra, hogy asszisztenseket, tanácsadókat alkalmazzanak. Ez az összeg 2024-ben már csaknem havi 30 ezer euróra rúg. A működési támogatást azonban tilos a képviselő pártjának tevékenységeire átfolyatni, még akkor is, ha számos kisebb párt működéséhez a gyakorlatban nagy segítséget jelentenek ezek a támogatások.
A probléma, amibe a vád szerint Le Penék szaladtak, viszonylag gyakori a szélsőjobboldali pártoknál. A nemzeti parlamenti választásokhoz képest első körben általában jobban teljesítenek az EP-ben, mert jellemzően elkötelezett a szavazóbázisuk, miközben a részvétel kisebb szokott lenni. Az így bekerülő pártoknak ugródeszka lehet az EP, és a források előteremtésében, szervezetépítésben csábító lehet az asszisztensekre, gyakornokokra, irodai költségekre félretett keret – már ha egyáltalán kiismerik magukat a szabályokon.
A kémügye mellett a volt jobbikos Kovács Béla ellen költségvetési csalás miatt is nyomoztak, a bíróság pedig a Magyar Nemzet 2020-as cikke szerint megállapította, hogy a brüsszeli munkát nem végezték el, annak pedig csak legfeljebb jelképes nyomát találta a bíróság, hogy máshol dolgoznak.
A vád szerint a Nemzeti Tömörülés valódi munkát nem végző, lényegében fiktív pozíciók után szedett be pénzeket az EU-tól és használta fel a párt javára. Az RN mostani elnöke, Jordan Bardella is így kezdte politikai pályafutását, de ő nem szerepel a vádlottak között, ami az ügy hatásánál is fontossá válhat.
Az RN ifjú titánjának elnökjelöltsége előtt nyithat utat
Ha Le Pen nem indulhat, akkor az ügy gyakorlatilag a fiatal politikus előtt nyithatja meg az utat az elnökjelöltség felé. Bardella már a tavalyi előrehozott választáson miniszterelnök-jelölt volt, de eddig elnöknek – ami a francia prezidenciális rendszerben a legfontosabb pozíció – Le Pen indult.
A Nemzeti Tömörülés a tavalyi parlamenti választáson az első fordulóban az élen végzett, a másodikban a visszalépések miatt azonban végül visszaszorult. Ebben a szociáldemokrata-szélsőbaloldali összefogás és a Macron mögötti liberális-centrista egyezkedés játszott kulcsszerepet.
A mostani bírósági ítélet akár politikai hasznot is hajthat a pártnak. Az elítélő ítélet ugyanis belesimulhat abba, a Fidesz által is hangoztatott narratívába, hogy a radikális politikusokat adminisztratív eszközökkel és az Orbán Viktor által a tavalyi budapesti EU-csúcson is emlegetett „bírósági aktivizmussal” próbálják kiszorítani a politikából, mint a Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes elleni olasz ügy.
A Nemzeti Tömörülés és a Liga is a Fidesz–KDNP aktív részvétele mellett tető alá hozott Patrióták Európáért pártcsaládhoz tartozik, amelynek az európai parlamenti frakcióját szintén Bardella vezeti. Tavaly decemberben a PfE első kihelyezett ülésén Budapesten járt, néhány napja Izraelbe látogatott többek között Gál Kingával, a PfE első alelnökével. (A látogatás jelentőségét növelte, hogy Le Pen apja, az idén meghalt Jean-Marie Le Pen a Nemzeti Tömörülés elődjét, a Nemzeti Frontot vezetve történelmi részletkérdésnek nevezte a holokausztot.)
Orbán Viktornak régóta jó a kapcsolata Le Pennel, de a PfE frakcióján keresztül a fideszes EP-képviselők szorosabb kapcsolatban vannak Bardellával. Így ha Le Pen helyett neki kell indulnia az elnökségért, akkor vele is van már a Fidesznek kiépített kapcsolata.
A Le Figaro szerint a választók 42 százaléka Marine Le Pent akarja látni az elnökválasztás egyik résztvevőjeként. Ez nagyjából egybeesik azzal az eredménnyel, amelyet Le Pen 2022-ben elért Macronnal szemben. Figyelmeztető jel volt azonban az első forduló eredménye, ahol Macron csak 27 százalékot szerzett Le Pen 23 százalékával szemben.
