Európai Számvevőszék: Túl átláthatatlan a civil szervezetek uniós finanszírozása

Az Európai Számvevőszék hétfőn kiadott jelentése szerint hiába volt haladás a legutóbbi vizsgálatuk óta, még mindig nem eléggé átlátható a civil szervezeteknek nyújtott uniós finanszírozás. Az EU költségvetésének őreként működő testület szerint továbbra is pontatlanok és hiányosak az információk, az Európai Bizottság nem tett kellően nyilvánossá egyes uniós finanszírozású érdekképviseleti tevékenységeket, mint a lobbizás, és nem ellenőrzi, hogy a finanszírozott szervezetek tiszteletben tartják-e az uniós értékeket.

A magyar kormány mellett egy programnál az EP-ben is téma

A civilek uniós finanszírozását a magyar kormány is elővette a USAID-támogatások leállításának farvizén, de egy program az Európai Parlamentben (EP) is vitát szült. Az EP költségvetési ellenőrző bizottsága szerződéseket kért be, amire Bóka János EU-ügyi miniszter is hivatkozott az uniós tárcavezetőkből álló Tanács márciusi ülése után, ahol napirendre vetette a témát.

Az EP-ben a környezetvédelmi LIFE-program került célkeresztbe, amiről idén januárban külön parlamenti vitát is tartottak. Monika Hohlmeier a jobbközép néppártiak vezérszónokaként és a költségvetési ellenőrző EP-szakbizottság alelnökeként komoly problémákról beszélt. Azzal vádolta a LIFE-ot közvetlenül kezelő Európai Bizottságot, hogy „keményebb bizottsági javaslatokat támogat egy aktivista hálózaton keresztül”.

Az Euronews szerint a Néppárthoz és az euroszkeptikus-konzervatív ECR-hez tartozó képviselők kezdeményezésére a múlt héten a környezetvédelmi EP-szakbizottságban szavaztak egy határozati javaslatról, ami a LIFE-ról szólt. Ebben kimondták volna, hogy szerintük nincsenek megfelelő biztosítékok a lobbizás ellen a következő évekre és új kiírást kértek volna, de a szöveg egyetlen szavazattal már ebben az előkészítő szakaszban elbukott, így nem került a teljes testület elé.

Az Európai Számvevőszék hétfői jelentése a közleményében részben azzal indokolja a vizsgálatot, hogy „az Európai Parlament nagyobb átláthatóságra hívott fel az uniós finanszírozás” terén. A dokumentumot bemutató sajtótájékoztatón ugyanakkor hangsúlyozták, hogy nem sokkal a 2022 decemberében kipattant Katargate után, de a LIFE körüli viták előtt kezdték el a munkát a jelentésen. Kiemelték, hogy legutóbb 2018-ban külön foglalkoztak a civileknek adott uniós támogatásokkal, és várhatóan három év múlva is fognak.

A dokumentumban a LIFE mellett foglalkoztak többek között a Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek (CERV) nevű uniós programmal, aminek a Szuverenitásvédelmi Hivatal ment neki. A megosztva kezelt, azaz nemzeti irányító hatóságokkal működő programokkal szétosztott Európai Szociális Alap Pluszt, valamint a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot vizsgálták.

Lett iránymutatás a lobbizás ellen, de csak a vizsgálat kezdete után

A jelentés és a róla kiadott sajtóközlemény szerint a civil szervezetek 2021 és 2023 között 7,4 milliárd euró támogatást kaptak. Ebből 4,8 milliárd eurót (működési támogatásként csak 0,3 milliót) az Európai Bizottság, 2,6 milliárd eurót pedig a tagállamok nyújtottak. Ez négy százaléknál is kisebb rész a vizsgált támogatásokból, de „óvatosan kell bánni a számadatokkal, mivel nem áll rendelkezésre megbízható áttekintés a nem kormányzati szervezeteknek kifizetett uniós összegekről. Az információkat széttagolt módon teszik közzé, ami gátolja az átláthatóságot és annak elemzését, hogy az uniós források nem összpontosulnak-e túlzott mértékben kis számú nem kormányzati szervezetre. Így nem lehet világos képet alkotni arról, hogy milyen szerepet játszanak a nem kormányzati szervezetek az uniós szakpolitikákban.”

A számvevőszék szerint az Európai Bizottság ugyan jobban gyűjti az információkat a nem kormányzati szervezeteknek nyújtott uniós finanszírozásról, de a közzétételüknél továbbra is hiányosságokat tapasztalt. Olyan esettel is találkoztak, amikor egy szervezet irányító testülete „kizárólag kormányzati képviselőkből állt”, mert az Európai Bizottság nem ellenőrzi a civileknél, hogy gyakorol-e rájuk jelentős befolyást valamelyik tagállam vezetése vagy hogy kereskedelmi érdekeket szolgálnak-e. Utóbbira is akadt példa egy textilipari kutatóintézetnél. A tagállamok nem követik nyomon a civileknek adott támogatásokat, és „még a várhatóan javuló szabályozás értelmében sem lesznek kötelesek beszámolni a kifizetéseikről”.

A számvevőszék úgy látta, hogy az Európai Bizottság „nem hozta nyilvánosságra egyértelműen a nem kormányzati szervezetek uniós támogatásokból finanszírozott érdekképviseleti tevékenységeiről birtokában lévő információkat”. A jelentésről szóló sajtótájékoztatón két szerződés függelékét tudtak említeni a vizsgált közel százból, ahol a lobbizást egyáltalán megemlítették, de elismerték: semmilyen konkrét bizonyítékát nem látták, hogy ezt az Európai Bizottság írta volna elő. (A Politico februárban 28 szerződést nézett át, nem látott köztük olyat, ahol előírták volna a lobbizást, a pályázati kiírásban sem szerepelt ilyen kikötés.)

A jelentés alapján „mintánkban két olyan, a LIFE-program által finanszírozott működési támogatást találtunk, amely szakpolitikai döntéshozókkal folytatott érdekképviseleti tevékenységeket is finanszírozott”, mindkét szervezet szerepel a lobbiszervezetek jegyzékében. „Igaz, hogy a nem kormányzati szervezeteknek nyújtott működési támogatásokban szereplő érdekképviseleti tevékenységek közzététele nem jogi követelmény, megítélésünk szerint érzékeny jellegük – uniós finanszírozás esetén – mégis megköveteli a fokozott átláthatóságot.”

Az Európai Bizottság tavaly külön iránymutatásban tisztázta, hogy „bizonyos álláspontok bemutatása az uniós intézmények és tagjaik felé” semmiképp sem „követelmény vagy feltétel az uniós finanszírozáshoz”. A számvevőszéki közlemény is megemlítette ezt, de hozzátette, hogy már csak a vizsgálatuk kezdete után jelent meg a bizottsági iránymutatás.

A sajtótájékoztatón az ellenőrzést vezető Laima Liucija Andrikienė számvevőszéki tag, volt néppárti képviselő függetlenségét is firtatták. Elismerte, hogy a jelentés elkészítésénél találkozott több képviselővel, köztük Hohlmeierrel, de civilekkel is. 2023 januárja óta számvevőszéki tag, azóta is megbízhatóan követi az esküjét, hogy független marad. Nem pártot képvisel, „eddig senki még csak meg sem próbált befolyásolni” – jelentette ki. Andrikienė azt is hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság sem vitatta a megállapításaikat vagy ajánlásaikat.