Neves építészek tiltakoznak a Körszálló bontása miatt
Közös nyilatkozatot adott ki a Széchényi Irodalmi és Művészeti Akadémia (SZIMA) és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) néhány tagja további építészekkel kiegészülve a Körszálló tervezett bontásáról. Mint írják, egy pótolhatatlan, ikonikus épület sorsáról, közös kulturális örökségünkről van szó, ahol a megmentés a tét, írja az Építészfórum.
A szakmai lap a teljes nyilatkozatot közölte. A bontási terv ellen felszólaló építészek szerint a Körszálló funkcionális átalakítása az eredeti épület tömegének, arányainak, bravúros szerkezetének és a teraszos épületrész szobrászati megformálásának megtartásával őrizheti meg entitását. „Az építtető és a tervező az építészeti kulturális érték iránti empátiáját és alkotókészségét igényli a nehéz feladat. Szrogh György tervei alapján 1967-ben megépült és 58 év alatt ikonikussá érett Körszálló új tulajdonosa a telt házas konferencián hozta nyilvánosságra döntését, a városképileg védett épület teljes bontásáról, luxuslakások igényei szerint tervezett új épület visszaépítéséről. A szálló egészen napjainkig használatban volt, a magyar későmodern építészet eredeti, hiteles darabja, helyi védelem alatt álló alkotás.”
Az építészek szerint az elmúlt öt évben a hatvanas, hetvenes évek legnemesebb késő modern épületei, Virág Csaba, Jánossy György és Laczkovics László, Pintér Béla és Szende László, Nánási Sándor alkotásai, a Magyar Rádió egykori székháza sorra váltak erőszakos bontás áldozatává. „Most a nyilvánosságot kizáró több éves tervezői folyamat végén a Körszálló sorsa is megpecsételődni látszik”, írják. Szerintük építészetünk múltja és kulturális értékeink megőrzése össztársadalmi felelősség, védelme magasabb rendű a magántulajdonnál és az üzleti érdeknél, mégis „szakmai és társadalmi konszenzus nélkül sajátítja ki az állam, a tulajdonos és a fejlesztő a döntések jogát”.
„A projekt március 6-án nyilvánosságra hozott hivatalos marketing anyaga kerüli a bontás szó használatát, de kiemeli a fejlesztő környezettudatos elkötelezettségét, miközben az épületet bontani szándékozik és több ezer tonna bontási hulladék súlyos környezetkárosító hatását elhallgatja. A hazai építészeti etika, a szakmai morál mércéje ma a Körszálló ügye.”
Március 6-án tartotta a Magyar Építőművészek Szövetsége a Szocmodern épületek hasznosítása című konferenciát, ahol a Körszálló sorsa volt a záróprogram, a nyilatkozatot tevők szerint a záróesemény „Szrogh György életművének, a magyar későmodern építészeti hagyaték megértésének legsúlyosabb kudarca”.
A nyilatkozatot az alábbi építészek tették:
- Czigány Tamás építész SZIMA
- Csomay Zsófia építész SZIMA
- Detre Villő belsőépítész MMA
- Dobai János építész SZIMA
- Fülöp Gyula építész
- Getto Tamás építész SZIMA
- Jahoda Maja belsőépítész MMA
- Kalmár László építész SZIMA
- Karácsony Tamás építész SZIMA
- Magyar Péter építész SZIMA
- Mátrai Péter építész SZIMA
- Patonai Dénes építész SZIMA
- Roth János építész SZIMA
- Schneller István építész SZIMA
- Sugár Péter építész SZIMA
- Sylvester Ádám építész SZIMA
- Szilvási Attila építész
- Vincze László építész SZIMA
- Zsuffa Zsolt építész
Tavaly ősszel derült ki, hogy statikai okok miatt elbontják, majd – az akkori hírek alapján – majdnem eredeti formájában visszaépítik a Budapest Hotelt, más néven Körszállót. A most felszólaló építészek szerint azonban a felújítás, amennyiben a mostani tervek alapján valósul meg, nem adná vissza az eredeti formát.
Az épület tulajdonosa, a Garancsi István cégcsoportjához tartozó Market Asset Management Zrt. ősszel azt írta a Portfoliónak, hogy a bontásról szóló terv egyelőre csak koncepció, 2025-ben lesz végleges döntés az átalakításról.
