2024-ben korábban nem tapasztalt mértékben nőtt a légkör szén-dioxid-tartalma, a klímaválságot fűtő gáz koncentrációja 50 százalékkal nőtt azóta, hogy az emberiség nagy mennységben kezdett el fosszilis energiahordozókat égetni
– állapították meg a klímakutatással is foglalkozó brit meteorológiai szolgálat (MET) tudósai. A BBC által pénteken ismertetett kutatás szerint ez a meredek növekedés elgáncsolhatja a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban elfogadott célt, mely szerint a globális átlaghőmérséklet iparosodás előtthöz viszonyított emelkedését 1,5 fok alatt kell tartani.
A szárazságok, extrém tűzvészek és egyéb időjárási szélsőségek által jellemzett 2024 az írott történelem legforróbb éve volt, és ahhoz, hogy az elkövetkezendő évek ne hozzanak újabb rekordokat, a kutatás szerint le kell lassítani a szén-dioxid növekedésének ütemét. Széles körű tudományos konszenzus szerint a CO2 növekedése a fosszilis energiahordozók elégetésére, illetve a szén-dioxid elnyelésében legfontosabb szerepet játszó erdők kiirtására vezethető vissza.
Az egyes évek értékeit viszont egyes éghajlati jelenségek is befolyásolhatják, így például 2024-ben a rekordnagyságú emberi kibocsátás mellett a felmelegedéshez hozzájárult az El Niño is; a természetes időjárási jelenség hatására ugyanis a Csendes-óceán vize az átlagosnál jobban felmelegedett. A természetes állapotoknál ritkábban felbukkanó, de nehezebben kezelhető erdőtüzek is megdobták a szén-dioxid-kibocsátást.
