Egyetlen ország sem tartja a lépést az ENSZ fenntarthatósági céljaival
Egy friss elemzés szerint egyik ország sem halad túl jól az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) által megnevezett 17 fenntarthatósági fejlődési célok implementálásával, írja az EurekAlert. A célév 2030, de a PLOS One szaklapban megjelent tanulmány szerint mindenki jócskán le van maradva.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2015. szeptemberi közgyűlésén a világ országai elfogadták a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet és az ahhoz tartozó 17 fenntartható fejlődési célt. A célok megnevezésével az elképzelés az volt, hogy „békét és jólétet teremtsenek az emberek és a bolygó számára”. Az olyan történések azonban, mint a Covid-19, az éghajlatváltozás és a fegyveres konfliktusok lelassították az előrehaladást, és további kutatásokra van szükség a további mögöttes akadályok tisztázásához is, hogy hatékonyan lehessen őket kezelni.
A tanulmányt jegyző kutatók García-Rodríguez vezetésével gépi tanulási eszközökkel vizsgáltak meg több mint 20 évnyi adatot, elemezve ezzel a 107 országra vonatkozó 231, a fenntartható célokra vonatkozó ENSZ-indikátort, valamint a GDP-adatokat.
Az elemzés kapcsolatokat tárt fel a különböző célok között, vannak olyanok, amik szinergikusan, mások egymás kompromisszumos megoldásaként működnek. Úgy tűnik például, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés, illetve a felelős fogyasztás és termelés kiegészítik és támogatják egymást, de negatív korrelációt mutatnak mind a 15 másik céllal. Ez arra utal, hogy a jelenlegi gazdasági rendszereink hátráltatják a klímaváltozással kapcsolatos célok elérését. A szegénység megszüntetésének célja pedig nehezen összeegyeztethető a legtöbb más ENSZ-céllal.
Bár egyetlen ország sincs megfelelő úton mind a 17 cél elérése felé, ha földrajzi, kulturális és társadalmi-gazdasági tényezők alapján csoportosítjuk őket, a különböző csoportok különböző célok elérésében azért haladnak előre. A legalacsonyabb GDP-vel rendelkező afrikai és ázsiai országok például nem igazán sikeresek az olyan célokban, mint a szegénység visszaszorítása, a nemek közötti egyenlőség, valamint az egészség és jólét, de előreléptek az éghajlatpolitika, illetve a felelős fogyasztás és termelés területén.
A kutatók az eredmények alapján egy új, rendszerszintű megközelítést szorgalmaznak a célok elérése érdekében, ami régióspecifikus, és a célok közötti komplex kapcsolatokat is figyelembe veszi. „Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi globális termelési és fogyasztási mintázatok nincsenek összhangban az éghajlatpolitikai céljainkkal, és úgy tűnik, hogy negatív hatással vannak más fenntartható fejlődési célokra is” – írták a kutatók, megjegyezve, hogy azonnali cselekvésre van szükség, ha egy jobb jövőre vágyunk.
