A rossz levegő is hozzájárul ahhoz, hogy egyre kevesebb gyerek születik
A légszennyezés nagymértékben befolyásolja az egészségünket, és úgy néz ki, összefüggés van a levegő minősége és a csökkenő termékenységi ráta között, aminek egészségügyi és politikai következményei is vannak – derül ki a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) friss kutatásából.
A KRTK kutatói 2013 és 2020 között Európa 657 régiójában vizsgálták, hogy a nitrogén-dioxid (NO₂), nitrogén-monoxid (NO), különböző nitrogén-oxidok (NOx), ózon (O₃), kén-dioxid (SO₂), különböző méretű szálló por (PM2.5 és PM10), benzol (C₆H₆), ólom (Pb) és szén-monoxid (CO) milyen hatással vannak a születési arányokra. A mérések során a szélsebességet és a hidegebb napok (amikor fűteni kellett) számát használták fel ahhoz, hogy feltárják a szennyezési koncentráció hatásait.
„A hideg napok száma a szakirodalom alapján közvetlenül nem befolyásolja a termékenységet. Viszont mivel hidegebb napokon jobban fűtenek, és a fűtés miatt nagyobb a légszennyezés, ezért ennek a segítségével el tudunk különíteni olyan időszakokat, amikor alacsonyabb vagy magasabb a légszennyezés”
– magyarázta Szabó-Morvai Ágnes, a HUN-REN KRTK tudományos főmunkatársa és a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa.
Az eredményeik alapján ha a szállópor-koncentráció emelkedik (egy szórásegységnyivel), akkor a következő évben 14,1 százalékos, két évvel később pedig további 17,2 százalékos visszaesés tapasztalható a születések számában. Ez a hatás még fokozottabb az alacsonyabb GDP-jű régiókban, amiből az is látszik, hogy a szegényebb térségek még nagyobb kihívásokkal szembesülnek. A szállópor hatása volt a legjelentősebb, azt figyelembe véve a többi légszennyező anyag fertilitásra gyakorolt hatása elenyésző volt.
A termékenységet befolyásoló szálló por legfőbb forrásai a fa- és széntüzelés és a benzin- és dízelmotorok kibocsátása, ezért a kutatók szerint az energiahatékonyabb fűtési rendszerek, a fiatalabb járművek beszerzése és a forgalombahelyezési szabályok szigorítása nemcsak a levegőminőségen javítana, hanem a születésszámon is.
A kutatók szerint az eredményeik tovább sürgetik a környezetvédelmi lépéseket, hiszen a szálló por szintjének csökkentésével a kormányok nemcsak a közegészségügyet javíthatnák, hanem a kontinensen jellemző népességfogyást is befolyásolhatnák. Azonban azt is megjegyezték, hogy a különböző szakpolitikai területek jelentős szinergiában lehetnek egymással, de akár gyengíthetik is egymást.
„Ilyen lehet, hogyha például egy nagy családtámogatási csomagot abból próbálnak finanszírozni, hogy légszennyezés-növelő gazdasági tevékenységeket ösztönöznek”
– mondta Szabó-Morvai Ágnes.
