Azt sem tudták, mit mondjanak az egyre kínosabbá váló mini-Dubajról, most viszont remek kommunikációs furkósbot lehet a kormány kezében
Ritkán látható kommunikációs bénázás végére jutott végül a kormány arra, hogy elengedi a mini-Dubaj/Grand Budapest tervét. Nem tudták megmagyarázni, miért lesz jó Budapestnek, ha egy dubaji beruházó 500 méteres felhőkarcolót épít a főváros kellős közepén. Sokáig tagadták, hogy a főváros egyáltalán megszerezheti Rákosrendezőt, miközben azt sem tudták megmondani, pontosan mi épülhet a területen. Saját szempontjukból legalább még idejében kifaroltak egy nehezebben védhető ügyből, ami 2026-ban is kampánytéma lehetett volna. Cserébe mostantól Karácsonyékra mutogathatnak, ha nem történik semmi Rákosrendezővel.
Nem tudták megmondani, mi van a főváros elővásárlási jogával
A kormány hetekig azzal érvelt, hogy a fővárosnak nincs is elővásárlási joga Rákosrendezőre, mert az Egyesült Arab Emírségekkel kötött nemzetközi szerződés felülírja a magyar jogot. Ezt állította Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a január 23-i kormányinfón, és ezen az állásponton volt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) is. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter odáig ment, hogy egyenesen kétségbeejtőnek nevezte, hogy Karácsony Gergely főpolgármester „az ország fővárosának vezetőjeként nem ismeri a jogi helyzetet”.
Pedig a szerződésben feketén-fehéren benne van, hogy a budapesti közműcégnek elővásárlási joga van az egyik ingatlanra, amiről a dubaji Mohamed Alabbar cégét, az Eagle Hillst is tájékoztatta az MNV, és maga a cég sem vitatta az elővásárlási jogok fennállását. De úgy látszik, a kormány sem látta át teljesen a jogi helyzetet, mert Gulyás Gergely a múlt csütörtöki kormányinfón már arról beszélt, hogy a kormány tudomásul vette a főváros elővásárlási jogát, amivel gyakorlatilag kihátráltak a Rákosrendezőre tervezett gigaberuházásból.
Nem tudták megmondani, miért egy idegen állam dönthet Rákosrendezőről
A Rákosrendezőre tervezett 5000 milliárdos beruházással saját politikájával is szembement a Magyarország szuverenitását elvileg foggal-körömmel védő kormány. Simán belementek volna, hogy az államközi szerződés alapján egy külföldi állam vezetője, az Egyesült Arab Emírségek kormánya jelölje ki a vásárlót. Gulyás Gergely a január 23-i kormányinfón azt mondta, hogy ő nem lát szuverenitásvédelmi problémát, mert „a vevőkijelölési jog a magyar államot illeti meg”. Pedig Nagy Márton is arra hivatkozott a főváros elővásárlási jogának vitatása során, hogy a szerződés szerint a terület csak annak a vevőnek adható el, amit az arab állam a magyar kormány hozzájárulásával kijelölt. Ezért is volt kínos, hogy a kormány közben folyamatosan kétségbe vonta a főváros elővásárlási jogát.
Nem tudták megmondani, miért pont egy dubaji befektetőnek adják el Rákosrendezőt
A 2015 óta tartó folyamatos bevándorlás- és muszlimellenes hangulatkeltéssel is nehezen lett volna összeegyeztethető, hogy a kormány pont egy dubaji ingatlanfejlesztőnek adja el Rákosrendezőt. Ráadásul a szerződés alapján a beruházó nemcsak 500 méteres felhőkarcolót, hanem „hitéleti” funkciójú épületet, azaz mecsetet is építhetett volna a területre, amit valószínűleg még a legelvakultabb fideszesek is nehezen nyeltek volna le.
Nem tudták megmondani, lesz-e 500 méteres felhőkarcoló
Az egész mini-Dubaj másik nehezen védhető része az 500 méteres felhőkarcoló volt, ami szétbarmolta volna Budapest történelmi látképét. A kormány részéről egy pillanatig sem cáfolták, hogy a szerződés szerint a dubaji beruházó akár egy 500 méteres felhőkarcolót is felhúzhat Rákosrendezőn, sőt azt is vállalták, hogy a beruházás kedvéért átírják az építési szabályokat.
A nagy hátraarcig egyetlen érv sem hangzott el a kormány részéről amellett, hogy miért lesz jó Budapestnek egy több száz méter magas torony, miközben Gulyás Gergely és Lázár János is azt hangoztatta, hogy nem támogatna egy ilyen magas épületet. Felmerül a kérdés, hogy ha ők nem, akkor a kormányból ki támogatta a felhőkarcoló ötletét, kinek állt érdekében, hogy egy Mol-toronynál is magasabb monstrum épüljön Budapest kellős közepén.
Nem tudták megmondani, mi épülhet Rákosrendezőn
Az sem volt meggyőző, hogy a kormányzati kommunikációból egyáltalán nem derült ki, hogy mit akar építeni a dubaji ingatlanfejlesztő Rákosrendezőn vagy milyen hatásai lesznek Budapest életére a beruházásnak. Az Eagle Hills honlapján csak egy mesterséges intelligenciával készült kép volt egy parkról, 500 méteres torony nélkül. A január 23-i kormányinfón Gulyás Gergely sem tudta megmondani a Telex kérdésére, hogy pontosan mi fog épülni, és azt sem tudta megmondani, hogyan alakulnak majd a négyzetméterárak a beruházás végén. Csupán annyit mondott, hogy Budapest és az ország érdeke, hogy olyan lakások legyenek, amiket „döntően meg tudnak magyarok vásárolni”. Gulyás arra sem tudott választ adni, hogy a Zugló és Angyalföld közé tervezett villamosvonal benne van-e még a mini-Dubajért/Grand Budapestért cserébe vállalt infrastruktúra-fejlesztések között. Végül többnapos gondolkodás után az Építési és Közlekedési Minisztérium kibökte, hogy valójában ők sem tudják, hogy megépülhet-e az új villamosvonal.
Nem tudták megmondani, mit vállal a főváros az elővásárlási joggal
Miután kiderült, hogy a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Önkormányzat élni akar az elővásárlási jogával, Lázár János közlekedési és építési miniszter azzal állt elő, hogy a főváros akkor kaphatja meg Rákosrendezőt, ha legalább 5000 milliárd forintnyi beruházást vállal. Holott ilyesmit a dubaji befektető sem vállalt a szerződésben. A közlekedési miniszterre Gulyás Gergely is rácáfolt a múlt csütörtöki kormányinfón, amikor is újságírói kérdésre tisztázta, hogy nem 5 ezer milliárdos beruházásra vállalt kötelezettséget a főváros az elővásárlási jog érvényesítésével. Vagyis Karácsonyéknak nem azt kell megépíteniük, amit a dubaji beruházó tervezett Rákosrendezőre. Viszont a kormánynak elvileg ettől még teljesítenie kell a nemzetközi szerződésben vállalt 300 milliárdos infrastruktúra-fejlesztést, meghosszabbítják Rákosrendezőig a Kisföldalattit és megépítik a terület fölött átvezető Szegedi úti felüljárót. Erre utalt Gulyás, amikor úgy fogalmazott a kormányinfón, hogy „mindkét felet minden terhel”.
Nem tudták megmondani, kinek a dolga lett volna Rákosrendező kitakarítása
A kormány is úgy gondolkodhatott, hogy legjobb védekezés a támadás, mert ahogy egyre kényelmetlenebbé vált a mini-Dubaj-ügy, úgy kezdték el Karácsony Gergelyt hibáztatni a Rákosrendezőn uralkodó áldatlan állapotokért. A teljes fideszes sajtó, Lázár János és Szentkirályi Alexandra is azzal támadta a főpolgármestert, hogy neki kellett volna eltakarítania a területen felhalmozott több százezer köbméternyi szemetet. Arról valamiért hallgattak, hogy 2010 és 2019 között fideszes főpolgármestere volt Budapestnek Tarlós István személyében, aki ezek szerint szintén hagyta lerohadni Rákosrendezőt. De nemcsak emiatt sántít Karácsonyék hibáztatása, hanem azért is, mert a terület nem a fővárosé, hanem a MÁV-é, azaz az államé. Nem véletlenül vállalta tavaly márciusban a MÁV-ot felügyelő Lázár János, hogy elviteti onnan a szemetet. „Elsődleges feladatomnak nem azt tartom, hogy ott mi épül, hanem azt, hogy az ott lakók és a budapestiek életét és egészségét védve próbáljuk onnan a szemetet elvitetni, és a veszélyes hulladék ártalmait megszüntetni” – jelentette ki a parlamentben a miniszter. Ebből aztán nem lett semmi, mert Lázár 10 pontos közlekedésjavító csomagja miatt a MÁV-nak nem maradt pénze erre.
Most, hogy a főváros érvényesíteni fogja az elővásárlási jogát Rákosrendezőre, már arról beszélnek Lázárék, hogy innentől Karácsonyék feladata lesz a terület rendbe rakása. Ezzel gyakorlatilag elismerték, hogy nem a főváros felelőssége lett volna Rákosrendező megtisztítása és a szemét elszállítása. Ez következik a megafonos Deák Dániel, a XXI. Század Intézet sokat látott vezető elemzőjének helyzetértékeléséből is, ami szerint „innentől kezdve minden felelősség Karácsony Gergelyék nyakába hullik: a területet meg kell tisztítani, mostantól ezek a kötelezettségek a fővárost terhelik”.
Ezt azt is jelenti, hogy a kormány és a fővárosi Fidesz innentől Karácsonyékra mutogathat, ha nem halad majd Rákosrendező rendbetétele és a megálmodott Parkváros megvalósítása. Márpedig az állam közreműködése nélkül könnyen befuccsolhat az egész projekt, hiszen például a vasúti síneket is át kell építeni, nem beszélve a hatalmas terület megtisztításáról. Ezért beszélt csapdáról Vitézy Dávid, a Fővárosi Közgyűlés tagja, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője. „Nyilván, ha a kormány ezt a folyamatot ott akadályozza majd, ahol tudja, akkor ez nem fog menni – és sajnos attól tartok, itt ez a csapda készül most. Hiszen például a vasútvonal átépítése nélkül itt semmit nem tud csinálni se az arab befektető, se a főváros. Ugyanis, mivel a teljes rendező pályaudvar mindmáig a vasúti hálózat része, állami közreműködés nélkül Rákosrendező nem tehető fejleszthetővé” – írta Facebook-oldalán közvetlenül azután, hogy Gulyás Gergely bejelentette Rákosdubaj elengedését.
Nem tudták megmondani, pontosan mikor döntöttek Rákosdubaj elengedéséről
Gulyás Gergely újságírói kérdésre elárulta a múlt csütörtöki kormányinfón, hogy előző este jelezték az emírségekbeli beruházónak a Rákosrendezőre tervezett beruházás elengedését, hogy „ne lepődjön meg, ha születik egy kormányhatározat”. Vannak arra utaló jelek, hogy már korábban eldőlhetett Rákosdubaj sorsa. A Válasz Online felvetése szerint már Orbán Viktor január végi emírségekbeli útján tárgyalhattak a beruházásról, mert a kormány onnantól kezdve nem vonta kétségbe, hogy a fővárosnak elővásárlási joga van. Orbán sajtófőnöke, Havasi Bertalan, ugyanakkor azt állította a Telexnek, hogy Rákosrendezőről nem lesz szó a tárgyalásokon, „ugyanis azzal kapcsolatban a kormány már minden szükséges megállapodást megkötött. A mostani tárgyalásokon új együttműködési lehetőségekről lesz szó.”
Az sem tiszta még, hogy csak a mini-Dubajt bukta a kormány, vagy azokat az államközi megállapodásokat is, amiket többek között olaj- és földgázkitermelésről és a megújulóenergia-források hasznosításáról kötöttek az emírségekkel. Legalábbis Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy nem tudja, mi lesz ezekkel a megállapodásokkal.
