Az új drogtörvény szerint csak az mehetne elterelésre, aki elárulja a rendőrségnek, hogy kitől vette a kábítószert

• Kedden benyújtották az új kábítószerügyi törvénycsomagot, ami több szigorítást is hozna.
• A jövőben a dizájnerdrogok használata is bűncselekmény lenne.
• Csak az mehetne elterelésre, aki elárulja, hogy kitől vette a drogot.
• Elkobozhatók lesznek a kábítószer-kereskedelemhez használt ingatlanok és járművek.
• Akár egy évre is bezárathatnak üzleteket, ha droggal kapcsolatos bűncselekményekhez volt közük.

Horváth László drogügyi kormánybiztos kedden benyújtotta az új, kábítószer-üldözéssel kapcsolatos törvénycsomagot, aminek értelmében az új pszichoaktív anyagok, azaz a dizájnerdrogok használata is bűncselekménynek minősülne. Jelenleg a hivatalosan kábítószereknek minősülő anyagoknál jóval pusztítóbb új pszichoaktív anyagok használata csak szabálysértésnek számít. A törvényjavaslat szerint „a cél a kábítószer és az illegális tudatmódosító szerek használatának, terjesztésének és népszerűsítésének teljes felszámolása”.

Az indoklás szerint a törvényjavaslat alapvetően változtat a hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) „kábítószer” fogalmának normatív tartalmán:

• kábítószernek minősülnek az előzőleg hatályban volt szabályozás szerinti, a jogszabályban meghatározott listákon szereplő „hagyományos” kábítószerek;
• továbbá kábítószernek minősülnek az ugyancsak jogszabályban meghatározott listákon feltüntetett, a hatályos rendszer szerinti új pszichoaktív anyagok is.

A javaslat bevezeti a „tudatmódosító anyaggal visszaélés” tényállást, illetve bizonyos bűncselekmények minősített eseteinél kábítószernek minősülnek „a fentieken túlmenően a bódult állapot előidézésére alkalmas, nem emberi fogyasztásra szánt egyéb tudatmódosító anyagok is”. Az indoklásban az is szerepel, hogy a javaslat „egyszersmind továbbá azt is kétséget kizáró módon egyértelművé teszi”, hogy az alkohol, a dohánytermékek és a gyógyszerek továbbra sem minősülnek „kábítószernek” a Btk. alkalmazásának szempontjából.

Fontos szigorítás az is, hogy a javaslat szerint a jövőben csak az élhet az elterelés lehetőségével, aki elmondja a hatóságoknak, hogy kitől és milyen körülmények között vette a kábítószert.

Az indoklás szerint „a módosuló szabályozás az elterelés lehetőségét a továbbiakban kizárólag a kábítószert értékesítő személy kilétének a megállapítását lehetővé tevő, illetve az elkövetés körülményeit a hatóság előtt feltáró személyek számára tartja fenn, továbbá deklarálja, hogy e lehetőséggel ugyanazon személy legfeljebb két alkalommal élhet: ezt követően valamennyi esetben a szigorúbb büntetőjogi felelősségre vonással kell számolni”. Az is benne a javaslatban, hogy aki az elterelés reményében hazudik a hatóságoknak, az „hamis vád bűntettét követi el”.

Ezentúl két évet is kaphat, aki „a kóros élvezetéhez másnak segítséget nyújt, kábítószert kínál, átad”, ha pedig a bűncselekmény elkövetés révén „a kábítószer több mint tíz személy számára válik hozzáférhetővé”, akkor három évig terjedő szabadságvesztés is lehet a büntetés. Szintén szigorítás, hogy a jövőben nem bocsátható feltételes szabadságra, aki „a kábítószer-kereskedelem bűncselekményt különös visszaesőként követte el”. A kábítószer-kereskedőket egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék.

Emberölésnél súlyosbító tényező lesz, ha valaki úgy követi el tettét, hogy „a cselekményt megelőzően – annak elkövetésével összefüggésbe hozható módon – kábítószert fogyasztott.” Ebben az esetben a büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés lehet. Ugyanez vonatkozik majd a könnyű és a súlyos testi sértésre is: előbbinél 3 évig terjedő szabadságvesztést, utóbbinál 1-5 évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhatnak az elkövetőre. Kitilthatók lesznek a kábítószerkereskedők az ország bizonyos részeiről. „A kábítószer-kereskedelem bűncselekmény elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van” – olvasható a benyújtott szövegben.

A javaslat szerint minden olyan jármű, ingatlan, berendezés és eszköz elkobozható lesz, amit kábítószer vagy új pszichoaktív anyag kereskedelme során használtak. „Lehetővé teszi a kábítószer vagy új pszichoaktív anyag kereskedelme során használt valamennyi dolognak – köztük különösen a kábítószer, az új pszichoaktív anyag, illetve az egyéb tudatmódosító szer szállítására, tárolására alkalmazott járműnek, az illegális anyagok tárolására, feldolgozására, értékesítésére való előkészítésre használt eszközöknek és berendezéseknek, valamint a tárolásra, feldolgozásra, elrejtésére használt ingatlanoknak – az elkobzását.”

Akár egy évre is bezárathatják majd azokat az üzleteket, amiknek valamilyen formában közük volt kábítószer-kereskedelemhez, a kábítószer készítésének elősegítéséhez vagy a tudatmódosító anyaggal visszaéléshez. Ehhez az kell, hogy egy éven belül legalább kétszer induljon büntetőeljárás az előbb felsoroltak miatt. A bezáratott üzletekre ki kell majd írni a bezárás tényét és annak okát is. „Az üzlet közforgalmú bejáratainak mindegyikén – kívülről is jól látható, valamint az illetéktelen személyek által hozzáférhetetlen módon – el kell helyezni az ideiglenes bezárás tényét és az erre okot adó bűncselekmény megjelölését tartalmazó írásos tájékoztatót, amely az ideiglenes bezárás tartama alatt nem távolítható el.”

Egy másik módosítás alapján a jövőben az orvosnak értesíteni kell a szülőket, ha a kiskorú gyerek drogot fogyasztott. „A kezelőorvos haladéktalanul értesíti a kiskorú személy törvényes képviselőjét arról, ha az általa kezelt kiskorú személy kábítószer hatása alatt áll. Ilyen esetben az Eütv. 16. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható.”

A kedden benyújtott törvényjavaslat lehetővé tenné, hogy a rendőrség legfeljebb 72 órára őrizetbe vegye „az önmagát vagy mást veszélyeztető állapotban lévő, vagy magatehetetlen személyt”, ha az „az érintett személy élete, testi épsége, egészsége vagy a közbiztonság megőrzése érdekében szükséges”. Ide tartozik, ha adott személy „másokat súlyosan zaklató vagy a köznyugalmat más módon súlyosan sértő magatartást tanúsított” vagy nem működött együtt az egészségügyi személyzettel. Az elrendelt közbiztonsági őrizetet rendőrségi fogdán, illetve kijózanító állomáson vagy egészségügyi intézetben kell végrehajtani.

Horváth László a hétfői rendőrségi sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a kormány az eddiginél sokkal szigorúbb szabályokat vezetne be. Elmondta, hogy ezentúl nem lesz különbség a hagyományos drogok és az új pszichoaktív anyagok, az úgynevezett dizájnerdrogok között. „Az egyetlen helyes és értelmes hozzáállás a drogkereskedelemhez a zéró tolerancia” – mondta Horváth. Mivel most szabálysértésnek minősül a dizájnerdrogok használata, az ezeket az anyagokat használó, sokszor nehéz anyagi körülmények között élő embereknek nincs is lehetőségük igénybe venni az elterelést, pedig sokan közülük küzdenek függőséggel. Az elterelés helyett inkább pénzbírságot kapnak, ritkábban közérdekű munkát, amit ha nem tudnak kifizetni vagy ledolgozni, elzárással válthatják ki. Ebben a cikkben foglalkoztunk azzal, hogy mi történik, ha valakit fogyasztáson kap a rendőrség.

Horváth Lászlót március 1-jei hatállyal nevezte ki a kormány kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztossá, feladata pedig egy olyan akcióterv kidolgozása, ami az érintett tárcákkal együttműködve a zéró tolerancia elvén alapuló kábítószer-szabályozást valósít meg.

A hétfői sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy eddig nagyon eredményes a kormány által meghirdetett drogháború, ami széles társadalmi támogatottságot élvez. Szerinte lényegesen kevesebb kábítószer van forgalomban. Ezt mutatja az is, hogy három-négyszeresre emelkedett a kábítószer ára, mondta. Több mint száz drogdílert tartóztattak le, emellett pedig csökkent a fogyasztók és az új fogyasztók száma is. „Néhány hét után nyilvánvaló, hogy lehet eredményt elérni” – jelentette ki.

Bár Orbán Viktor a február 22-i évértékelő beszédében még csak a drogdílerek ellen hirdetett hajtóvadászatot, azóta kiderült, hogy a kormány drogellenes háborúja a fogyasztókat is komolyan érinti. A kormánybiztos is azt mondta, hogy a kereskedők mellett a fogyasztókat is felelősségre kell vonni. „A fogyasztás sem veszélytelen, a fogyasztás is rombol” – mondta Horváth. Szerinte a fogyasztók nemcsak saját magukat, hanem a környezetüket is pusztítják, ez pedig egy társadalmi probléma, amire reagálnia kell a kormánynak. A rendőrség ennek megfelelően az elmúlt hetekben több fogyasztót is előállított a razziái során. Ebben a cikkben foglalkoztunk azzal, hogy mi történik, ha valakit fogyasztáson kap a rendőrség.